A Fidesz begurította a viszály almáját az ellenzéki térfélre

Az úgynevezett szuverenitási törvény benyújtása mellett két másik ügy is hullámokat kavart a közelmúltban a magyar belpolitikában: az egyik a budapesti választási szabályok lehetséges megváltoztatása fél évvel a választás előtt, a másik a Momentumon belül kirobbant konfliktus.

Ahogyan arról beszámoltunk, a Fidesz felkarolta a Mi Hazánk javaslatát, amely a fővárosban visszahozná a listás választási rendszert. Úgy tűnt, hogy az elképzelés teljes mértékig élvezi a Fidesz támogatását. Sőt: Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen azt állította, valójában a Fidesz tervéről van szó, de „még ahhoz is gyávák, hogy saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták azt a félfasiszta testvérpártjukra”. Ezek után meglepetésként hatott, hogy az indítvány parlamenti vitáján meg sem jelentek a kormánypárti képviselők.

Lakner Zoltán politológus, a Jelen hetilap főszerkesztője szerint ez annak a jele, hogy a Fideszben még nem dőlt el egész pontosan, mit tudnak kihozni a helyzetből Budapesten. Nem világos, a Fidesz csak arra játszik-e a fővárosban, hogy az ellenzéknek nehezebb legyen egy Karácsony Gergely mögött lévő koalíciót létrehoznia a közgyűlésben, netán a kormánypárt azzal kalkulál, hogy egyes kerületekben megfordíthatja a versengést, és a jelenlegi szabályok szerint polgármestereket delegálva akadályozhatja meg az ellenzéki többséget a testületben.

„Nem látom jönni, hogy gyökeres fordulat lenne várható Budapesten” – állapította meg Lakner Zoltán. A Fidesz azonban egy dolgot biztosan meg tud tenni, a „viszály almáját begurítani az ellenzéki térfélre”. Ez láthatóan működik is. A Fidesz még nem foglalt állást a Mi Hazánk elképzeléséről, de a Demokratikus Koalíció már javasolta, hogy az ellenzék induljon közös listán: az ehhez való viszony ismét vitákat generálhat az ellenzék körében.

Az ellenzéki oldal erőviszonyaira hatással lehetnek a Momentum belső csatározásai is. Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere egy nyilvános fórumon taktikai és erkölcsi „hülyeségnek” titulálta, hogy Donáth Anna, a párt EP-képviselője nekitámadt annak a DK-nak, amellyel szövetségben készül indulni az önkormányzati választásokon. (Budapesten például a Momentum ugyanúgy támogatja Karácsony Gergely újrázását, ahogyan a DK is.)

Nyirati Klára ellen fegyelmi eljárás indult, mire ő bejelentette, hogy függetlenként folytatja, kilép a pártból.

Korábban – mondta kérdésünkre Lakner Zoltán – két komolyabb támogatottsággal bíró párt létezett az ellenzéki oldalon, a DK és a Momentum. Most már jelentős a különbség a DK javára. A Momentumban a követendő stratégiai irányról szól a vita – konstatálta. Bár a Momentumban zajló események aligha tesznek jót a külső megítélésnek, önmagában az, hogy vita folyik arról, mi legyen egy párt szövetségi politikája, teljesen érthető. Hiszen ez az egyik legfontosabb kérdés, amit egy pártnak el kell döntenie.

A furcsaság az – folytatta Lakner Zoltán –, hogy Nyirati Klára nyilvánosan szállt szembe Donáth Anna álláspontjával, ami más pártokban is következményeket vonhatna maga után. Véleménye fenntartása mellett ő is elismerte, hogy nem ebben a formában kellett volna kinyilvánítania nemtetszését, de álláspontja feladása helyett inkább a pártot hagyta el. Ha Nyirati Klára függetlenként képes lesz egy helyi pártkoalíció élén polgármester maradni, akkor elmondható, hogy a veszteség a Momentum számára fájdalmasabb. Hiszen – jegyezte meg a politológus – a párt az egyetlen megmaradt vidéki polgármesterét veszítette el.

A történet különös vonása, hogy egyelőre nem ismert a Momentum hivatalos álláspontja a DK-val való együttműködésről – tette hozzá Lakner Zoltán. Nem alábecsülve Donáth Anna politikai jelentőségét: ő nem elnöke, sem frakcióvezetője vagy miniszterelnök-jelöltje a pártnak. Pillanatnyilag arról beszélünk, hogy Donáth Anna írt egy DK-t keményen bíráló cikket, amit több nyilatkozatában és a küldöttgyűlésen is megerősített. Valójában egy publicisztikáról és politikusi megnyilvánulásokról folyik a vita, Lakner Zoltán nem tud arról, hogy a Momentumnak lenne olyan állásfoglalása, ami kizárná a szövetséget a DK-val.

A nyilvánosság most arról kapott információt, hogy vita folyik a pártban, különböző álláspontok vannak. A jövő évi kampány kezdeténél járunk, egy alapvető stratégiai kérdésről kellene dönteni – nem csak a Momentumban. Lakner Zoltán kívülről nem tudja megítélni, mennyire mélyen megosztott ebben a kérdésben a Momentum, az ügyből viszont az látszik, hogy nincs konszenzus.