MÁV;Lázár János;Rákosrendező;Építési és Közlekedési Minisztérium;mini-Dubaj;

Lázár János azt állítja, nagyon jó ajánlatot fognak tenni a fővárosnak, népszavazást viszont nem tartanak az új millenniumi negyedről

A budapestiek véleményét az önkormányzatokon keresztül kérnék ki, mivel Zuglóban és a XIII. kerületben is dübörög az ingatlanpiac. 

Lázár János építési miniszter hat évvel ezelőtt még tájsebnek tartotta a Mol-tornyot, most mégis ő ismertette a rákosrendezői felhőkarcolókkal tűzdelt új városközpont terveit.

A mai napig esztétikai környezetszennyezésnek tartom a Mol campust, de az ősbűn megszületett. Márpedig ahol egy magas ház megépült, ott törvényszerűen épülnek a következők 

– jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfői, rákosrendezői volt MÁV-terület beépítéséről szóló sajtótájékoztatóján. Az összesen 130 hektáros ingatlan 30 éve kihasználatlan, erősen szennyezett egykori vasúti teherpályaudvar a XIII.- XIV. kerület határán található. A miniszter szavaiból kiderült, hogy a kormány egy ideje már foglalkozik az ingatlan hasznosításával, amelynek előkészítő dokumentumait az építési tárca készítette el. A kormány támogatta a tárca elképzelését, miszerint magántőke bevonásával építsenek új negyedet a volt vasúti területen Új Millenniumi Városközpont néven.

Kevés olyan ingatlanfejlesztői csoport van a világon, amely képes 5 milliárd eurót mozgósítani 

– kerülte ki a dubaji befektetőre vonatkozó kérdést Lázár János, aki nem erősítette meg, igaz nem is cáfolta a világ legmagasabb épületének számító 828 méteres Burdzs Kalifát megépítő Mohamed Alabbar dubaji üzletemberrel való tárgyalásra vonatkozó információt. A kormány egyébként államközi szerződést kötne az európai szemmel példátlan méretű ingatlanfejlesztésről.

„Egy biztos, hogy itt középszerű nem épülhet, mini Dubaj helyett legfeljebb maxi Dubaj, ami semminek nem lesz a másolata. 

A negyednek illeszkednie kell a környezetébe és magyar építészeti elemeket kell hordoznia. A városrésznek egyszerre kell közösségi és magáncélokat kiszolgálnia. A kormány semmit nem akar a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, illetve a budapestiek ellenében építeni. Az önkormányzatokkal Lázár János fog tárgyalni az államközi szerződés aláírása után. A Népszava azon kérdésére, hogy miért nem a kontraktus megkötése előtt egyeztetnek, hiszen abban már vélhetőleg rögzítik a beépítés kereteit és feltételeit, a tárcavezető azt válaszolta, hogy az általa látott változat nem tartalmazza majd ezeket a részleteket.

Az új negyedben 30 hektárt foglalnak majd el a közösségi fejlesztések, így például az új autós úthálózat, a vasúti pálya és egy új pályaudvar, közlekedési csomópontok, 20-30 ezer új parkolóhely, valamint az M1-es metróvonal meghosszabbítása. De részben a vasúti sínek felett hatalmas közpark is létesülne. Mindezek értékét 300-400 milliárd forintra becsülte. Ebből csak a talaj megtisztítása 20 milliárd forintot emészt fel, de rendezni kell az itt élő jogcím nélküli lakásfoglalók és hajléktalanok helyzetét is. A tervek között szerepel a ferihegyi gyorsvasút megépítése is ehhez kapcsolódóan,

de ez a fent említett költségek felett lenne.

A fennmaradó 100 hektáron a magánbefektető építhetne lakásokat, irodaházakat, kereskedelmi és szórakoztató szabadidős létesítményeket. Lázár szerint nem akarják megkötni az ingatlanfejlesztő kezét,

így nem fogják kikötni, hogy milyen arányban épüljenek megfizethető árú, értsd a magyar átlaglakosság számára is elérhető arányban lakások. 

A magánfejlesztés értéke 5 milliárd euró lehet.

A miniszter egyrészt hangsúlyozta, hogy a terület akár azonnal beépíthető lenne, hiszen nem áll tiltás alatt, ugyanakkor elismerte, hogy a korábban beharangozott 202-240 méteres felhőkarcolók építése a jelenlegi jogi keretek között nem lehetséges. De a befektetők mindenütt a világon felhőkarcolókban gondolkodnak. Azt viszont hangsúlyozta, ő maga nem örülne, ha a Hősök terének látképébe bármi is belelógna.

A Népszava kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy a területet nem értékesíteni akarják, bár megtehetnék, hiszen a magyar állam tulajdonában van, hanem közösen fejleszteni a magántőkével.

Az államközi szerződést a következő félévben aláírhatják, ha így lesz,

akkor az év második felében kezdődhet a tervezés, az új városnegyed 3-4 év alatt megépülhet, mert a befektetőnek is ez az érdeke.

A terület megtisztítása az államközi szerződés aláírása után, már a tervezés alatt megkezdődhet.

A fővárosiak véleményét az önkormányzatokon keresztül kérnék ki, mivel Zuglóban és a XIII. kerületben is dübörög az ingatlanpiac, Lázár nem hiszi, hogy a kerületvezetők ellenállnának a kormányzati tervnek, a fővárosnak pedig nagyon jó ajánlatot fognak tenni. 

Népszavazást viszont nem tartanak az új negyedről.