A magyar gazdaság – a KSH számításai szerint – már a harmadik negyedévben kikerült a recesszióból, ám ez kizárólag az exportnak és a mezőgazdaságnak köszönhető, azaz ez utóbbi a tavalyi aszályos év után hozta a kötelezőt. A belgazdaság viszont továbbra is szenved, ezt tükrözik a KSH most publikált októberi kiskereskedelmi és ipari termelési adatai is.
Októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,5 százalékkal maradt el a tavaly októberi szinthez képest, de még az előző hónaphoz mérve is 0,3 százalékkal csökkent a forgalom, vagyis a lakossági fogyasztás. Éves szinten a élelmiszerüzletetek forgalma 1,9, a nem élelmiszerüzleteké 5,1, a benzinkutak forgalma pedig 21, 1 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés nem véletlen: az éves 17-18 százalékos infláció felzabálta a jövedelmeket, amelyek reálértéke idén 4-5 százalékkal is csökkenhet. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kiszámolta, hogy a magyar háztartások vásárlóereje a 2020-as színtre zuhant vissza az elmúlt hónapokban, ennek fényében nem kelt meglepetést a fogyasztás további csökkenése. Az Eurostat összehasonlítása szerint a magyar kiskereskedelem teljesítménye a második legrosszabb adat az EU-ban, egyedül Szlovéniában mértek ennél nagyobb, 15,6 százalékos visszaesést októberben. Az EU-ban átlagosan 0,1, az eurózónában pedig 0,3 százalékkal volt magasabb kiskereskedelmi fogalom az előző év azonos havához mérten.
Elvesztettünk három évet az infláció miatt, a recesszió vége kevés az üdvösséghezEsélye sincs a magyar gazdaságnak arra, hogy az idén megússza recesszió nélkülA kormány abban reménykedik, hogy januári béremelésekkel végre megállhat a lakossági fogyasztás zsugorodása, de ez vélhetően nem az egyik napról a másikra következik be, hanem lassú elhúzódó folyamat lesz. Sok család felélte megtakarításait, ezeket is pótolni kell, de a béremelések után akár még hónapok telhetnek el, míg visszatér a fogyasztói bizalom.
Nemcsak a kiskereskedelem, hanem a magyar ipar is szenved: októberben szektor kibocsátás 3,2 százalékkal maradt el tavalyi hasonló időszaktól, 2023 szeptemberéhez mérten pedig 0, 6 százalékkal csökkent.
Az előzetes adatok alapján a jármű és akkumulátorgyártást leszámítva minden szektorban, így például a hazai fogyasztástól erősen függő élelmiszeriparban is csökkent a termelés.
Virovácz Péter szerint mind a vártnál rosszabb kiskereskedelemi és ipari adat azt mutatja, hogy gyengébb lehet a kilábalás a már végett ért recesszióból 2023 utolsó negyedében. Az ehhez szükséges belső kereslet egyelőre hiányzik. A közös nevező mindkét szektorban a gyártók és a kiskereskedők fogyasztási és beruházási aktivitásának hiánya, amelyet tetéz a lakosság reálbérének csökkenése, magas kamatok és a költségvetési mozgástér korlátozottsága, vagyis sehonnan sem érkezhet plusz kereslet.
Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint továbbra is bukdácsol a kilábalás, pedig szeptembertől az inflációval korrigált keresetváltozás előjele ismét pozitívvá vált, ami fontos támasza lehet a majdani felívelésnek a lakossági fogyasztásban. A kilábalást hátráltathatja, hogy a bérek újbóli, tényleges emelkedése főként januártól esedékes, így valójában ettől az időponttól éreztetheti hatását. Az üzemanyag-árstop okozta rendkívül magas tavalyi bázis a decemberi és januári hónappal esik ki, ezért hamarosan éles javulást láthatunk a kiskereskedelmi mutatókban – hívta fel a figyelmet az elemző. Nagy János szerint a kiskereskedelmi forgalom éves változása legkorábban decemberben, legvalószínűbben januárban térhet vissza a pozitív tartományba.
A vártnál gyengébb ipari termelési adatok kapcsán az elemző megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokra alapvetően az volt jellemző, hogy az autóipar és az akkumulátorgyártás kedvező teljesítménye sem tudta ellensúlyozni a többi, részben energiaintenzív feldolgozóipari alág, sokszor kétszámjegyű kibocsátás-visszaesését. Kedvezőtlenül hat a hazai kibocsátásra az általánosan gyenge európai konjunktúra is. A termelési kilátások rövidtávon továbbra is meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak minimális életjeleket mutatnak. Ezek közül kiemelendő a német gazdaság gyengélkedése, bár az elmúlt években lazult az együttmozgás erőssége, továbbra is meghatározó tényező az exportkeresletünkben. Pozitívum, hogy a múlt héten kijött magyar beszerzési menedzserindex (BMI) újra a fellendülést jelző tartományba emelkedett. A legfrissebb hírek szerint az iváncsai akkumulátorgyár november elején kezdte meg a termelést hivatalosan, amely teljes üzemben működve szabad szemmel is jól látható hatást fejthet ki a magyar ipari kibocsátásra, akárcsak a többi, járműipari, valamint szintén az akkumulátorgyártásban megvalósuló beruházás – tette hozzá Nagy János.
Fordulatban reménykedik a GFM is
A magyar ipar gyenge teljesítménye – a beruházásokhoz hasonlóan – szorosan összefügg a belföldi fogyasztás csökkenésével – írta közleményen Fábián Gergely Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkár. A politikus szerint a fogyasztás helyreállásával az ipari teljesítmény is vissza fog rendeződni. Szerintük ezt segíti, hogy az inflációt egy számjegyűre „szorította vissza a kormány, szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, a minimális keresetek pedig már decembertől 10, illetve 15 százalékkal nőttek.” A GFM a vártnál gyengébb kiskereskedelmi adatokra nem reagált.