Szigorúbb, uniós szintű fellépést sürget Németország a háború leple alatt az Izrael által megszállt Ciszjordániában palesztinellenes erőszakot elkövető izraeli telepesek ellen, miután az Egyesült Államok is hasonló lépésre szánta el magát - írja a Spiegel.
A lap szerint Németország az egész Európai Unióra kiterjesztve szeretne bevezetni beutazási tilalmat a telepes akciók tettesei ellen. A német külügy közlése szerint Berlin üdvözli, hogy nemrég az Egyesült Államok is így döntött, hangsúlyozva, „szerintünk fontos, hogy ezt a vitát európai szinten is előmozdítsuk”. A Spiegel szerint ezzel az uniós külügyminiszterek hétfői találkozójára utaltak, amelyben a német szövetségi kormány aktív részt vállal.
A portál felidézi, hogy az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint fokozódik a felfegyverzett izraeli telepesek palesztinokkal szemben elkövetett erőszakhulláma a megszállt Ciszjordániában. Joe Biden amerikai elnök ezzel kapcsolatban azt mondta, bár Izraelnek joga és felelőssége fellépni a Hamász terroristái ellen, a szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszak csak olajat önt a tűzre. Ezért Washington vízumkorlátozást vezetett be ezen akciók felelősei ellen, akik a Fehér Ház közlése szerint aláássák a térség stabilitását és biztonságát. „Mély aggodalmukat” fejezték ki továbbá a gázai háború alakulása miatt is, annak brutalitása és a civilek ezreinek halála miatt ugyanis a világ közvéleménye egyre inkább elfordul Izrael offenzívájától - jelezték.
A berlini külügy erre rácsatlakozva ismételten felszólította Izraelt, hogy tegyen lépéseket a szélsőséges izraeli telepesek ciszjordániai terjeszkedése ellen.
Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet az 1967. évi hatnapos háborúban szállta meg Izrael. A körülbelül 2,8 milliós összlakosságú térségnek túlnyomó többsége, mintegy 86 százaléka palesztin. A többiek főként izraeli telepesek, akik mostanra több mint 200 településen, körülbelül 600 ezren vannak. 2016-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nemzetközi jog megsértésének minősítette ezeket a telepeket, és felszólította Izraelt, hogy hagyja abba ezek építését, de ennek azóta sem tettek eleget.
A németek által sürgetett uniós szintű fellépésnek azonban alighanem ismét az Orbán-kormány lenne a kerékkötője: a 444 felidézi, hogy az ENSZ Közgyűlése legutóbb november 9-én foglalkozott a ciszjordániai zsidó telepesek ügyével, ahol a 152 szavazóból mindössze 7 ország volt, amelyik nem ítélte el az agresszív terjeszkedést: e 7 országból az egyik Magyarország volt, egyedüli uniós tagállamként. Az Orbán-kormányon kívül csak Izrael, Kanada, az Egyesült Államok, Nauru, Mikronézia és a Marsall-szigetek nyilatkozott hasonlóan - jóllehet a jelek szerint Washington álláspontja sem annyira egyértelmű a kérdésben.
Csatatérré vált az egyik fő evakuációs útvonal Gázában, egyre kezelhetetlenebb a helyzet az övezet déli részének legnagyobb kórházábanSzalay-Bobrovniczky Kristóf: Minden fórumon támogatjuk Izrael önvédelemhez való jogát