- Egymás után áznak be a több mint 200 milliárdért felújított 3-as metró állomásai

A 3-as metró több megállójánál is tócsákban áll a víz és látványos vízfolyások alakultak ki az elmúlt időszak kitartó esőzése és havazása nyomán. Ilyen gondokról érkeztek hírek a Corvin-negyed, a Határ út, a Kőbánya-Kispest, a Deák Ferenc téri, a Forgách és a Pöttyös utcai állomásról is. „Ez a metró üzemeknél nem ritkaság. Jelen esetben is csak azért érdekes, mert nem rég fejeződött be a vonal rekonstrukciója” – kommentálta a beázásokat a Metróért Egyesület, arra utalva, hogy a 217,5 milliárd forintba kerülő felújítás több mint öt évig tartott, az utolsó állomást pedig májusban adták át.

A metróvonalak üzemeltetését végző BKV Zrt. nem tagadta a sorozatos beázásokat, amelyeket egy ekkora beruházás után meglehetősen furcsa okokkal magyaráztak.

A BKV Zrt. Népszavának küldött válaszából kiderült, hogy a „talajvizek és egyéb csurgalékvizek sajátossága, hogy meghatározhatatlanul mozognak a talajszerkezetben, így, ha egy adott vizesedési hibahelyen elvégezzük a vízelzárást, egy közeli helyen újra megjelenhet a vizesedés”. Ennél talán lényegesebb, hogy a 217,5 milliárdot felemésztő M3 metrófelújítási projekt keretében „a felújítási időszak közben már aktív, látható vizesedések vízzárása történt meg”.

Márpedig – tették hozzá – „a metró föld alatti épületszerkezetei 30-50 évesek, így a talajvizek és egyéb csurgalékvizek teljes kizárása csak egy teljesen új épületszerkezet (és vízszigetelés) kialakításával lenne lehetséges.” A teljes rekonstrukcióba ez tehát nem fért bele. Márpedig a legközelebbi felújításra évtizedek múlva lesz csak pénz, amikor ezek a szerkezetek már 60-80 évesek lesznek. Milyen állapotban lesz addigra az alagútszerkezete és vízszigetelése? A BKV megnyugtatásul azt írta, hogy az „M3 metróvonal üzemeltetője a felújítás előtt is és a felújítást követően is felkészült a várható vizesedések mielőbbi elhárítására”.

Végezetül pedig megjegyezték: „A metrófelújítás műszaki tartalmának meghatározása és kivitelezése az érvényes építésügyi szabványokban és előírásokban elrendelt követelmények maximális betartása mellett történt, azonban a napjainkban egyre hatványozottabban előforduló extrém időjárási körülmények (például: rövid időn belül lezúduló extrém mennyiségű csapadék) kiszámíthatatlan káros hatásai ellen rendkívül nehéz a hatékony védekezés”.