„A Fővárosi Közgyűlés egyetért azzal, hogy Rákosrendező területén barnamezős beruházásként, a XXI. század városfejlesztési kihívásaira választ adó klímatudatos és fenntartható ingatlanfejlesztés valósuljon meg” – szögezi le a szerdai ülésre Karácsony Gergely főpolgármester és Horváth Csaba zuglói polgármester az általuk közösen jegyzett előterjesztésben.
Magas árat szabnak. A projektet csak abban az esetben támogatják, ha a kormány, illetve a vele – Lázár János építési miniszter közlése szerint államközi szerződéssel meghatározott - partnerségben megjelenő befektető legalább tízezer, a magyarok számára is megfizethető lakást épít, amelyeket (és a többi létesítményt is) megújuló energiával előállított távhővel kell fűteni. Előre kikötik,
hogy az új negyed nem veszélyeztetheti Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi státuszát és nem támogatják, hogy 90 méteresnél magasabb tornyokat húzzanak fel a területen.
A főváros és területileg érintett zuglói önkormányzat elengedhetetlennek tartja, hogy a kormány és a beruházó
saját zsebből valósítsa meg az M1-es metró felújítását, meghosszabbítását és a szerelvények cseréjét.
Ezenfelül építsék meg a Szegedi úti felüljárót és teremtsenek közvetlen kötöttpályás közösségi közlekedési kapcsolatot Angyalföld és Zugló között.
Újítsák fel fel a Kacsóh Pongrácz úti felüljárót, biztosítsák a terület északi részének megközelítéséhez szükséges közúti kapcsolatot és hosszabbítsák meg a négyes metrót.
Továbbá építsenek új vasútállomást Rákosrendezőn és alakítsák ki az új vágányképet is.
S ez csupán a közlekedési kérések sora. Ezeken felül ugyanis legalább 30 hektár zöldfelületet, valamint a Rákospatak érintett részének teljes körű revitalizációját, illetve a csapadékvíz helyben történő hasznosítását is elvárják.
A Fővárosi Közgyűlés azt kéri a kormánytól, hogy addig ne írja alá a nemzetközi szerződést, amíg a budapestiek, ezen belül kiemelten az érintett kerületek lakosainak választott önkormányzatával nem egyeztetnek.
„Előbb szülessen megállapodás a kormány és a főváros, illetve a két kerületi önkormányzat között az ingatlanfejlesztés budapestiek érdekeit szolgáló feltételekről, csak után kössön szerződést a befektetővel a kormány”
– szögezik le. Ennek érdekében a városvezetés kiemelten fontosnak tartja, hogy ideje korán kinyilvánítsák elvi álláspontjukat és megfogalmazzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a beruházás ne a befektető vagy oligarchák érdekeit szolgálja. A budapestiek nélkül ne döntsenek a város következő évtizedének egyik legmeghatározóbb ingatlanfejlesztéséről. Ezt a célt szolgálja a Fővárosi Közgyűlés által szerdán tárgyalandó előterjesztés.
Ebben kitérnek arra is, hogy Rákosrendező fejlesztésének irányáról ciklusokon és politikai táborokon átívelő elvi megállapodás volt. Másrészt Budapesten már a középosztályi családok számára is jelentős nehézséget okoz a lakhatás biztosítása, sokan költöznek ki az agglomerációba, ami súlyos közlekedési problémát jelent. A 10-12 ezer megfizethető lakás felépítésével ezen is segíthetnének.
Külön foglalkoznak a felhőkarcoló kérdéssel. Mint írják: a területen a hatályos építési szabályok szerint legfeljebb 45-65 méteres épületek húzhatóak fel. A főváros nyitott arra,
hogy a terület azon részein, ahol nem zavarnak be a Hősök tere látképébe, 90 méteres toronyházak épüljenek, ennél magasabb építményeket azonban nem látnának ott szívesen.
A felhőkarcolók építését már csak azért sem tudják támogatni, mert ezek építési költsége a magassággal exponenciálisan növekszik, így egy 90 méternél magasabb toronyházban lévő lakások kezdő ára 700-800 millióról indulna, ami megfizethetetlen a budapestiek számára. A városvezetés szerint ez a nyugati világban jól ismert jelenséghez vezetne:
a luxuslakásokat olyan arab vagy távol-keleti befektetők vásárolják fel, akik a saját államuk önkénye ellen menekítik ki a tőkéjüket, de nem költöznek be.
A lakások üresen nem szolgálják az adott város közösségét, sőt, mintegy szellemházként funkcionálva rontják a városi életminőséget. Az előterjesztés szerint erre erősít rá a kormányzat bevándorlási törvényjavaslata, amely jelentős értékű ingatlanvásárlás esetén (a korábbi letelepedési kötvényre hajazó)
aranyvízum megszerzését teszi lehetővé harmadik világbeliek számára.
Belgrádi próbajáték
Belgrádban már épül a Budapestre szánt mini-Dubaj hasonmása. A befektető ott is az emiratusi Mohamed Alabbar, a projekt ott is a kormány támogatásával, a belgrádiak teljes kihagyásával épül. Az 1,8 millió négyzetméteres folyóparti rozsdaövezeti állami ingatlant a kormány ajándékba adta a fejlesztő cégnek, a megállapodás részeként az infrastruktúrát az állam építi meg. A Belgrade Waterfront nevű új városrészben négy ütemben 30 év alatt összesen 10 000 lakás, 12 700 iroda, 2200 hotelszoba, új operaház, múzeumok, iskolák és sportkomplexumok épülnek, valamint egy 168 méteres torony. A befektetői elképzelések miatt felülírták a városrendezési tervet, törölték a magassági korlátozást és a kötelező 50 százalékos közterületarányt is. A nemzetközi szerződést 2015-ben írták alá, azóta tiltakoznak a belgrádiak ellene. 2022-re eladtak 5000 lakást, már áll 33 épület, de az ígért szociális és kulturális beruházások, illetve a több hektáros park építése még el sem indult – hívja fel a figyelmet az Én Budapestem fővárosi portál.