Magyarország továbbra sem járul hozzá, hogy decemberben megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, és továbbra is akadályozza a háborúban álló ország hosszú távú pénzügyi támogatását az uniós büdzséből – derült ki a 27 tagállam Európa-ügyi minisztereinek keddi, brüsszeli találkozóján. A tárcavezetők a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozót készítették elő, amelyen az állam- és kormányfők konszenzussal döntenének a két javaslatról is. A merevnek tűnő magyar álláspont miatt egyelőre bizonytalan az előterjesztések sorsa, ami a háttérben zajló egyeztetésekről nyilatkozó EU-diplomaták szerint csak a vezetők hétvégi tanácskozásán fog eldőlni. Ekkor derül ki, hogy Orbán Viktornak valójában mi a célja a belengetett vétókkal, és tényleg hajlandó-e zátonyra futtatni a közös döntéseket.
Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnöke nem adta fel, hogy az Ukrajna támogatását célzó javaslatokhoz megszerezze valamennyi tagállam támogatását – nyilatkozták a csúcsot előkészítő diplomaták.
A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntésből nem lehet kihagyni Magyarországot, a kormány tiltakozása miatt legfeljebb elhalasztani lehet.
Ha az állam- és kormányfői testület nagyobb befolyást kapna a csatlakozási folyamat kapcsán, talán legyőzhető lenne Orbán Viktor ellenállása – érzékeltette egy magas rangú EU-forrás, milyen kompromisszumos lehetőségekről zajlik közös gondolkodás. – Mozgó célpontra lövünk; a magyarok először a kisebbségi jogok biztosítását követelték Kijevtől. Ez most már kevésbé problémás a számukra, és inkább geopolitikai érvekkel hozakodnak elő – tette hozzá.
Törvényt módosított Ukrajna, ezután gyakorlatilag szabadon lehet magyarul tanulni a kárpátaljai iskolákban Orbán Viktor nemet mondott a kárpátaljai magyaroknak is, elutasítja az ukrán EU-csatlakozás támogatásátUkrajnának elementáris szüksége van a kilátásba helyezett pénzügyi segítségre, amely az uniós költségvetésből érkezne. Mivel az Orbán-kormány ezzel a javaslattal sem ért egyet, a tagállamok fontolgatják, hogy 26-os körben raknák össze az ország működésének fenntartásához szükséges, hitelből és vissza nem térítendő támogatásból álló csomagot. Sajtóértesülések szerint a finanszírozás csak egy évet ölelne fel, és jóval kevesebb lenne, mint a négy évre javasolt 50 milliárd eurós költségvetési támogatás. A magyar kormány egyetért azzal, hogy Kijev az EU-büdzsén kívüli forrásokból kapjon segítséget uniós partnereitől.
Orbán Viktor szerint az Európai Uniónak először mérleget kellene vonnia az Ukrajnához fűződő kapcsolatairól, és csak utána döntenie a hogyan továbbról. Lapunknak több, neve mellőzését kérő EU-diplomata is elutasította a miniszterelnök felvetését, mondván, a háború kitörése óta a vezetők a csúcstalálkozókon, a külügyminiszterek pedig a külügyi tanácsüléseken „stratégiai vitát” folytatnak Ukrajnáról. – Az állam- és kormányfők ülésén minden megbeszélés stratégiai jellegű. Nem igaz, hogy Ukrajnáról nem folytattunk stratégiai vitákat. Minden alkalommal, amikor elfogadtunk egy szöveget, és egy tagállam úgy érezte, hogy nem ért egyet vele, feltehette a kezét — mondta egyikük.
A keddi tanácskozáson az EU-ügyi miniszterek elfogadták a csúcs elé kerülő záróközlemény bővítéssel foglalkozó fejezetét, amely – Ukrajna kivételével – valamennyi csatlakozó ország számára megerősíti a taggá válás lehetőségét.
