Európai Unió;Ukrajna;Moldova;Orbán Viktor;EU-csúcs;csatlakozási tárgyalások;

Zöld jelzést kapott Ukrajna az EU-csatlakozási tárgyalásokhoz, csak Orbán Viktor nem találta el az igazságot a szomszéd országról

A magyar kormányfő az ígéretétől eltérően nem vétózott, hanem kiment a teremből.

Nyolc órán át tartó tanácskozás után az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács csütörtök este úgy döntött, hogy a tagállamok megkezdik az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. A döntést azonban Orbán Viktor nélkül hozták meg, aki elhagyta a termet, amikor kollégái határoztak.

Egy névtelenséghez ragaszkodó EU-s forrás szerint a magyar miniszterelnök előre egyeztetett koreográfia szerint, „konstruktív módon” hiányzott a teremből a „történelmi” döntés meghozatalakor. Több állam- és kormányfő is méltatta, hogy Orbán Viktor nem akadályozta meg a többség akaratnyilvánítását. A Facebook-oldalára feltöltött videóban a magyar kormányfő már harcosabb hangot ütött meg, közölve, Magyarország nem változtatott az álláspontján, továbbra is értelmetlennek és irracionálisnak tartja az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését, de mivel a másik 26 ország ragaszkodott az álláspontjához, ezért távolmaradt a döntéstől, és hagyta, hogy „menjenek a maguk útján” a többiek.

Uniós források szerint a 26-os körben meghozott határozat teljesen jogszerű, többen úgy értelmezték Orbán lépését, hogy tartózkodott a szavazástól, amit megengednek a szabályok. – Ez egy olyan tanácsi döntés, amelyet egyetlen tagállam sem akadályozott meg – fogalmaztak.

Az EU-tagországok mostantól a tervezett menetrend szerint haladnak majd: előkészítik a megbeszélés-sorozatot, de a gyakorlati lépésekről csak tavasszal határoznak, amikor az Európai Bizottság (EB) ismét értékeli Ukrajna felkészültségét. A biztosi testület november elején publikált jelentésében megállapította, hogy az Ukrajna a számára előírt hét feltételből hármat hajtott végre, és sürgette a kormányt, hogy a hátralévő feladatokat lehetőleg decemberig, de legkésőbb márciusig hajtsa végre. A kijevi kormány közben felgyorsította a felkészülését, és

az EB néhány napja azt állapította meg, hogy már csak egy elvárást kell teljesítenie, és nem négyet, ahogy Orbán Viktor állította, 

amikor a csúcstalálkozóra érkezvén újságírók kérdéseire válaszolt.

Mielőtt a 26 tagállami vezető úgy döntött, hogy a magyar kormányfő nélkül ad zöld utat az EU-csatlakozási tárgyalásoknak, több kompromisszumos elképzelést is köröztettek, hogy megnyerjék Orbán Viktor támogatását a megállapodáshoz. Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő reggel külön találkozott a magyar miniszterelnökkel, hogy kipuhatolják, hol vannak kompromisszumkészségének a határai. Charles Michel asztalra tett javaslata az volt, hogy az EU27-ek nyilvánítsák ki: támogatják Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, de a gyakorlati lépéseket – a joganyag átvilágítását, a tárgyalások pontos koreográfiájának a meghatározását – halasszák el egy évvel. A közösen elköltött reggeli után Olaf Scholz azt mondta: fontos, hogy előrevigyük a csatlakozási folyamatot, de részleteket nem árult el.

Volodimir Zelenszkij Ukrajna és egész Európa győzelmének nevezte a tárgyalások megkezdésről szóló döntést. Még előtte videóüzenetben fordult a résztvevőkhöz: – Nagyon fontos, hogy Európa ma ne essen vissza a határozatlanságba. Senki sem akarja, hogy Európát megbízhatatlannak lássák, vagy olyannak, mint aki képtelen meghozni a saját maga által előkészített döntéseket – mondta az ukrán elnök, aki kiemelte, hogy országa szerinte elvégezte a házi feladatát.

Ebben a pillanatban még bizonytalan, hogy a vezetőknek sikerül-e egyetértésre jutniuk Ukrajna pénzügyi támogatásáról. Az eredeti javaslat az volt, hogy a tagállamok négy éven át 33 milliárd euró hitelt és 17 milliárd vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak az országnak, az utóbbit a közösségi költségvetésből. A magyar miniszterelnök viszont azon az állásponton volt, hogy a finanszírozást az EU-s büdzsén kívüli eszközből és csak egy éven át kell folyósítani. Kérdés, hogy ebben is engedni fog-e vagy bekeményít.