Lapunk még november végén küldött kérdéseket a különböző szaktárcáknak arról, hogy idén a minisztériumok dolgozói, vezetői részesülnek-e jutalom jellegű juttatásban, tehát motivációs elismerésben, év végi jutalomban, esetleg szabadságmegváltás okán kifizetett pénzben, vagy bármilyen hasonló jellegű kifizetésben.
A tizenegy megkérdezett minisztérium közül a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium élt a törvényben meghatározott lehetőségével, és 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, a Honvédelmi Minisztériumtól pedig nem kaptunk választ cikkünk megjelenéséig. A többi kilenc tárca jelezte, hogy év végi jutalomban vagy jutalom jellegű juttatásban, legalábbis a múlt hét közepéig, nem részesültek a minisztérium munkatársai. A válaszok meglehetősen hasonlóak voltak, itt-ott akadtak megfogalmazásbeli különbségek, de tartalmi eltérés nem.
Nem ez lenne az első ilyen év, mivel 2020, vagyis a pandémia óta hivatalosan nem volt pulykapénzosztás a minisztériumoknál. Sőt, idén nyáron az rtl.hu által megszerzett nem nyilvános kormányhatározat szerint, melyet 2022-ben adtak ki, csak azok kaphattak az államigazgatásban plusz pénzt, akiknek ezt személyesen Orbán Viktor hagyta jóvá. A portál információi szerint 38 esetben kezdeményezték a miniszterelnöknél, hogy valaki plusz pénzt kapjon, aki csak 22 esetben adott engedélyt erre. Ám nemrég kiderült:
egy újabb nem nyilvános határozat szerint pár hónapja minisztériumi kvótarendszer van érvényben, ami alapján már a minisztériumok dönthetnek az extra pénzekről bizonyos létszám erejéig.
Például a Belügyminisztériumnál az 1616 fős létszámból mindössze 116-an, az Építési és Közlekedési Minisztériumnál pedig 1957 dolgozóból csupán 22-en lehetnek jogosultak az extra pénzre.
Korábban a kormánypárt viszonya a karácsonyi jutalomosztáshoz meglehetősen hullámzott. 2013-ban például Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója és Kocsis Máté (jelenleg frakcióvezető) küldött körbe egy levelet a választókerületi elnököknek, melyben Orbán Viktorra hivatkozva megtiltották, hogy a városvezetők, kormánypárti politikusok jutalmat vegyenek fel. Sőt, aki mégis felvett, azzal vagy visszafizettették vagy elszámoltatták, hogy milyen jótékony célra ajánlotta fel. 2017-ben megtört a jég, és kiderült: helyenként Erzsébet-utalványt kaptak a dolgozók és a vezető beosztásúak is. 2019-ben pedig a 24.hu kérdéséből kiderült, hogy jelentős összegek ütötték a minisztériumi dolgozók markát. A Külügynél 260 milliót, a Belügyminisztériumnál pedig 600 milliót osztottak szét.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint is elképzelhető, hogy a hagyományos értelemben vett jutalmakat nem osztották ki idén sem. – Létezik az úgynevezett céljutalom, amit arra adnak, ha valaki a munkakörén felül egyéb feladatokat is elvégzett. Ez teljesülhet év végén, de az év bármely szakaszában is, és szerintem a plusz munkát értékelni, jutalmazni kell.
Ám ezek jó részét nem a területi közigazgatásban dolgozók kapják, hanem a politikai alkalmazottak.
Az pedig hatalmas probléma, hogy ellenőrizhetetlen, ezeket a pénzeket kik kapják, mert az államigazgatásban alkalmazott "életpályamodell" finanszírozása nem eléggé átlátható. – Felteszem, nagyobb számban a politikai vezetők kapják ezt a pénzt, és nem a „közemberek” – mondta lapunknak, majd hozzátette,
idén a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot sem hívták össze, ahol érdemi információt tudtak volna gyűjteni az év végi jutalmakról.
– A közigazgatásban reálkereset csökkenés van – folytatta –, tehát idén fontos lenne, hogy legalább az év végi maradékpénzekkel segítsék a kollégák anyagi helyzetét. A területi közigazgatásban dolgozók, miközben körülbelül havi bruttó 400 ezer forintért dolgoznak, évek óta nem kaptak jutalmat, legalábbis nem mindenki, és aki kapott, az sem olyan összeget, amivel azt érezhetné, hogy az ő munkáját is megbecsülik – tette hozzá.
Nagyon kis karácsony lesz ez a magyarországi polgármestereknél, a dolgozók munkáját néhol nulla forinttal ismerik el