Oroszország;Ukrajna;háború;évértékelő;Vlagyimir Putyin;Volodimir Zelenszkij;

Volodimir Zelenszkij: Oroszország háborús céljai nem változtak, Moszkva nem akar békét

Kiemelt nemzetközi érdeklődés övezte az ukrán elnök évértékelő sajtótájékoztatóját. Optimizmusa töretlen, bár az egyre nyilvánvalóbb nehézségeket nem próbálta elkenni.

Nehéz évet tud maga mögött Ukrajna és Volodimir Zelenszkij elnök. A nyáron indított ukrán ellentámadás megfeneklett, a nemzetközi pénzügyi támogatás akadozik, az ukrán hadsereg komoly ember és lőszerhiánnyal küzd, a politikai és katonai vezetés közötti feszültségeket már nem lehet leplezni és a belpolitikai feszültségek is egyre nyilvánvalóbbak.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet napokban nyilvánosságra hozott felmérése szerint Zelenszkij támogatottsága a tavaly decemberi 84 százalékról 62-re esett vissza, és a tavalyi 5 százalékról 18 százalékra nőtt azok aránya, akik már nem bíznak az elnökben. Csökkent ugyan a bizalom a Zelenszkijjel egyre nyíltabb konfliktusba kerülő Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok iránt is, de jóval kisebb mértékben: a tavalyi 96 százalékról 88 százalékra esett vissza támogatottsága. Általánosságban azonban töretlen a bizalom az ukrán hadsereg iránt, emelte ki a Kyiv Post és az Ukrajinszka Pravda, a válaszadók 96 százaléka bízik a fegyveres erőkben.

Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök 60 milliárd dolláros segélyre vonatkozó javaslatát hónapok óta blokkolják a Kongresszus republikánusai, az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagjának célbajuttatását pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója nehezíti.

Márpedig Ukrajnának és az ukrán hadseregnek most lenne szüksége ezekre a pénzekre. Ukrán katonai vezetők a napokban már arról számoltak be, hogy olyan mértékű lőszerhiánnyal szembesülnek a fronton, ami a tervezett hadműveletek leállítására kényszeríti a honvédő hadsereget és egyre nyomatékosabban vetik fel az emberhiány okozta gondokat, az újabb mozgósítás szükségszerűségét is.

Zelenszkij több órás keddi nemzetközi sajtótájékoztatóját is ezek a témák és kérdések uralták. Az ukrán elnök beszámolt arról,

hogy a hadsereg vezetése további 450-500 ezer fő mozgósítását kérte, de még nem született erről végleges döntés. 

Magas rangú katonai és kormányzati tisztviselők fogják megvitatni "a mozgósításnak ezt a nagyon kényes kérdését", és a parlament ezt követően fogja megvizsgálni azt, szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy egy ilyen nagyszabású mozgósítás végrehajtásához további finanszírozásra, mintegy 500 milliárd hrivnyára (13,5 milliárd dollárra) lenne szükség.

Ami egyelőre nincs, de Zelenszkij optimistán válaszolt minden, a nyugati támogatások elakadását firtató újságírói kérdésre. Meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyja cserben Ukrajnát és folytatni fogja létfontosságú finanszírozását és arról is beszélt, hogy minden bizonnyal Orbán Viktor  magyar miniszterelnök sem tudja meghiúsítani az Európai Unió 50 milliárd eurós segélyét.

A háború kimenetelét illetően viszonylag visszafogottan nyilatkozott, állítva, hogy bár azt jelen pillanatban senki sem tudja megmondani meddig fog tartani, de mint fogalmazott „Ukrajna kitartása egyre közelebb hozza a győzelmet” is. Ennek érdekében Kijev mindent megtesz.

Jövőre növelik a belső fegyvergyártást is, egymillió drón legyártását tervezik. 

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna "több" új amerikai Patriot légvédelmi rendszer kap rövidesen, ezek számát illetően azonban nem tért ki a részletekre. 

A tárgyalásos rendezés lehetőségét nem látja reálisnak az ukrán elnök. Mint mondta, Oroszország háborús céljai nem változtak, ami egyértelműen jelzi, hogy Moszkva nem akar békét. Ezért csakis a nemzetközi, széleskörű svájci béketárgyalások esélyét látja valószínűnek, nem a közvetlen orosz-ukrán béketárgyalásokét.