oktatás;sztrájk;felmérés;pedagógussztrájk;státusztörvény;

A tanárok jelentős része csatlakozna a január végére belengetett pedagógussztrájkhoz

Legalábbis ez derült ki a sztrájkbizottság belső felméréséből. A január 31-ét azért tartják jó dátumnak, mert ez a nap jól szemlélteti, hogy a célokat nem tegnap, hanem még évekkel ezelőtt fogalmazták meg.

Belső felmérést készített a sztrájkbizottság, az eredmények pedig azt jelzik, hogy a tanárok egy jelentős része vállalná a január 31-re belengetett munkabeszüntetést – erről Nagy Erzsébet, az érdekvédelmi képviselet országos választmányi tagja beszélt az Indexnek.

Nagy Erzsébet hozzátette, hogy néhányan a polgári engedetlenségtől sem zárkóznak el, de annak nagyon alacsony a támogatottsága, hiszen sokakat elrettentett mindaz, ami tavaly ősszel történt az iskolákban, amikor is több pedagógust kirúgtak amiatt, mert ily módon tiltakoztak. A PDSZ országos választmányi tagja megjegyezte:

ahogy eddig, úgy ezután sem javasolják a tanároknak, hogy ezt az utat válasszák, „utólag ugyanis nagyon nehéz megvédeni a kollégákat”. Ehelyett jogszerű sztrájkot javasolnak, „ami ugyan láthatatlan”, de változást hozhat, ha sokan csatlakoznak.

A január 31-ét azért tartják jó dátumnak, mert 2022-ben és 2023-ban is ekkor sztrájkoltak, így ez a nap jól szemlélteti, hogy a célokat nem tegnap, hanem még évekkel ezelőtt fogalmazták meg.

A sztrájkbizottság – melyet a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete közösen alkot – 2021 októberében fogalmazta meg a követeléseit, melyeket a közelmúltban meg is újítottak. Az immár frissített lista az alábbiak szerint néz ki:

  • vonják vissza a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt.

  • azonnali 50 százalékos béremelést minden, köznevelésben dolgozó számára.

  • a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen.

  • 5 elemű bérrendszert vezessenek be.

  • töröljék el a teljesítményértékelési rendszert.

  • minden gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek.

  • töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket.

  • a kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot.

  • töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket, így a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat, és vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket is.

  • legyen egységes Oktatási Minisztérium.

A szakszervezetek a követelések megújítása után a Belügyminisztériumhoz fordultak, Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkártól pedig választ is kaptak, melyben egyebek mellett az állt, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt – köznyelvben státusztörvényt – az oktatásban dolgozók 99 százaléka elfogadta, így annak visszavonása „indokolatlan”.

Bár egy darabig úgy tűnt, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett tárgyalásból nem lesz semmi, azóta ennek időpontját is kitűzték. Maruzsa Zoltán tájékoztatása szerint a következő sztrájkbizottsági ülés december 21-én, 10 órakor lesz a Belügyminisztérium Szalay utcai épületében.