Jövő hét csütörtökre hívta egyeztetésre a pedagógusok sztrájkbizottságának képviselőit Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium (BM) köznevelési államtitkára – értesült a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nemrég megújította sztrájkköveteléseit, és azt is jelezték, ha a BM nem ül le velük tárgyalni, bírósághoz fordulnak. Erre ugyan már nem lesz szükség, de kérdés, a szakszervezeteknek mit sikerülhet elérniük a tárgyalóasztalnál, miután a köznevelési államtitkár a múlt héten indokolatlannak vagy okafogyottnak nevezte szinte valamennyi követelésüket egy, a szakszervezeti vezetőknek küldött levélben.
Bírósághoz fordulnak a pedagógus-szakszervezetek, ha nem kapnak időpontot Maruzsa Zoltánhoz a sztrájktárgyalásraA PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor lapunknak azt mondta, szerinte van miről tárgyalni, különösen azután, hogy az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a kormány részéről a pedagógusoknak ígért béremelésről. Pintér Sándor belügyminiszter először 10 százalékos emelést helyezett kilátásba januárra, ezzel szemben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerdán a Blikknek arról beszélt, ha Magyarország megkapja az eddig visszatartott kohéziós források egy részét, mintegy 10,2 milliárd eurót (szerdán kiderült az is, hogy megkapja),
ebből 2024. január elsejével a diplomás átlagbér 72 százalékára emelik a pedagógusok bérét, ami megközelítőleg bruttó 700 ezer forintos átlagbért jelentene. A jelenlegi átlagbér bruttó 450-460 ezer forintra tehető.
Az RTL Híradó megkeresésére a BM viszont azt közölte, továbbra is csak 10 százalékos emeléssel számol.
Megszületett a kedvező bizottsági értékelés, Magyarország kap 10,2 milliárd eurótLapunk is érdeklődött a Miniszterelnökségnél, nekünk már azt írták, az Európai Bizottság szerdai döntését a kormány a jövő heti kormányülésen a tanár-béremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja, és ezt követően tájékoztatja a közvéleményt.
Jön az uniós pénz, az Orbán-kormány mégsem emeli érdemben a tanárok fizetését– Azt fogjuk kérni, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, mert a miniszterek összevissza beszélnek. De nekem az az érzésem, mindez csak parasztvakítás. Az EU nem előre fizet, hanem utófinanszíroz. Vagyis a kormánynak előbb hazai forrásból kell nagyobb mértékben megemelnie a béreket, amit az EU később kifizet – fogalmazott Gosztonyi Gábor.
Megkeresésünkre a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet is hasonlóan vélekedett. Arra is rámutatott, hogy
a pedagógusok nagyobb arányú béremelésének ütemezését a költségvetésben is fel kellene tüntetni, ez azonban mindmáig nem történt meg.
Elmondta azt is, számos esetben a tanári túlóradíjak kifizetésével is adósak a tankerületek, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt időszakban a PDSZ több ilyen bírósági pert is megnyert. Hozzátette: ha nem lesz megállapodás, 2024. január 31-ére (a 2022-es figyelmeztető sztrájk második évfordulójára) újabb munkabeszüntetést szerveznek egy hosszabb sztrájkfolyamat kezdeteként.