„Gondolkoztam, vajon nem én megyek-e szembe a forgalommal” – Brüsszeli kivonulásáról és Ukrajna támogatásáról is beszélt karácsonyi interjújában Orbán Viktor

– Miután egy nyolcórás vitában nem sikerült meggyőznöm az EU többi tagállamát, hogy ez rossz döntés, végül az maradt a kérdés, hogy a huszonhatok rám, illetve Magyarországra tudják-e kényszeríteni az akaratukat. Erre egyetlen választ adhattunk, hogy nem veszünk részt a döntésben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjújában azzal kapcsolatban, miért sétált ki a teremből az Ukrajna EU-s csatlakozásáról szóló szavazás előtt.

A kormányfő hozzátette, lehet, hogy ők többen vannak, és a mi álláspontunkat nem tudják elfogadni, mi viszont az övéket nem tudjuk. Bár korábban azt állította, nem fogja engedni, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna csatlakozásáról, a miniszterelnök most is úgy vélte, ő kitartott a magyar álláspont mellett.

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, felmerült-e benne, hogy esetleg ő téved, Orbán Viktor megjegyezte: a magyar politikában most megvan a képesség, hogy a saját pozícióját is folyamatosan értékelje. – Ezt tettem nyolc órán keresztül, igen, gondolkoztam, hogy vajon nem én megyek-e szembe a forgalommal. Határozottan meg kellett állapítanom, hogy ők. Minden egyes érv, amit Magyarország képviselt és kifejtett, megállja a helyét – összegzett, és hozzátette, nem új helyzet ez, pontosan így történt a migrációval is, de „mindenki láthatja, hova jutottak ők, és hova mi”.

A miniszterelnök szerint igaz, hogy a tagság egy hosszabb folyamat, és minden tagállamnak körülbelül hetvenszer van módja arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsa vagy megállítsa, de önmagában ez a döntés azt jelenti, huszonhat ország szeretné, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak, és erről érdemben tárgyalni akar. 

– Mindezt úgy, hogy közben nem világos, hol vannak Ukrajna határai, nem a nemzetközi jogi, hanem a tényleges földrajzi határai, és mennyi ember lakja. Része lesz-e az uniónak az a terület, amit az orosz hadsereg most megszállva tart, és mint népesség rajta tartózkodik? Vajon velük is számolunk-e? Alapvető kérdésekre nincs válasz, mert sokan úgy gondolták, hogy most csak egy politikai gesztusról, egy geopolitikai döntésről van szó – mondta a kormányfő.

Nem elég mérgelődni

Azzal kapcsolatban, hogy a múlt héten megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós EU-s támogatását, Orbán Viktor  megismételte, szerinte ha az EU költségvetéséből egy ilyen összeget odaadunk a kijevi vezetésnek, az azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adjuk oda. Majd kifejtette, hogy miután az EU költségvetésében ma nincs ennyi pénz, ezt valahonnan elő kell teremteni. Erre két lehetőség van, az egyik, hogy hitelt veszünk föl közösen, nekünk viszont rossz tapasztalataink vannak a Covid miatt létrehozott Helyreállítási Alap közös hitelfelvételével, ilyenbe még egyszer nem megyünk bele. Ha pedig nem hitelt veszünk föl, akkor a költségvetés már meglévő fejezeteiből kell átcsoportosítani forrásokat, és ez érintheti a magyarok pénzét is.

Ezen a ponton az interjút készítő Csermely Péter, a Mediaworks vezérigazgató-helyettese kérdésbe burkolva megállapította, hogy „több pénzt akarnak beszedni tőlünk egy olyan hitel kamatainak a törlesztésére, amely hitelt mi meg sem kaptuk”, és megjegyezte, hogy „ekkora arcátlanság még Brüsszeltől is meglepő”. – Ez pontos leírása a helyzetnek – értett egyet Orbán Viktor, aki

– Az én következtetésem az, hogy próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót. Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt! – ismételte meg a miniszterelnök.

Ennek ellenére Orbán jogos felvetésnek nevezte, hogy helyes döntés lehet pénzzel támogatni Ukrajnát, így ezt meg is kell majd fontolnia a magyar parlamentnek.

Súlyos jogi eljárásokra számít

Az uniós migrációs megállapodás ügyében Orbán kijelentette, hogy itt szószegés történt, mivel korábban abban egyeztek meg, hogy csak egyhangú döntést hoznak. Ám – folytatta – nem fogják végrehajtani, amit Brüsszel mond.

– Ebben be fogjuk bizonyítani, hogy ellentétben áll Magyarország alkotmányával az uniónak az a rendelkezése, hogy engedjünk be olyan embereket, akiknek az ügyét előzetesen nem bíráltuk el, illetve hogy vegyünk át más országok által beengedett migránsokat, mert ez megváltoztathatja az ország lakosságának az összetételét. Súlyos viták és eljárások előtt állunk – jelentette ki.

A magyar jogrendszer nem zár rendesen

Orbán az interjúban a szuverenitásvédelminek nevezett törvényről is beszélt. Közölte, hogy van egy nemzeti függetlenséget garantáló alaptörvényünk és jogrendszerünk, a legutóbbi választáson viszont szerinte „a baloldal önbevallása alapján kiderült, hogy ez nem zár résmentesen, mert külföldről érkező dollármilliókkal próbálták befolyásolni a magyar választók akaratát”.

– Egy nemzeti kormány, egy szuverenitásra törekvő ország nem tehet mást, mint hogy ezeket a kiskapukat bezárja, és rátolja a riglit. Ez a törvény célja. Majd meglátjuk a gyakorlatban, hogyan működik. Az biztos, hogy cselekedni kell. Alkotmányos, erkölcsi és történelmi kötelessége egy parlamenti többségnek, hogy megakadályozza és megbüntesse, hogy a politikai élet bármely szereplője pénzért árulja a saját hazáját – fejtegette a miniszterelnök.

Orbán Viktor karácsonyi interjújában az is közölte, hogy

• ha valóban a végzet köti őt össze Gyurcsány Ferenccel, és ezért kerülnek mindig szembe egymással, ez inkább a DK-elnök végzete legyen, ne az övé.

• nem hiszi, hogy ma lesznek ünnepi érzései, neki minden szombat munkanap. A mai este amúgy is a karácsonnyal kapcsolatos kétségek estéje lesz, mert náluk ilyenkor még fut a ház.

• Magyarországnak a jövő évre azt üzeni, „ha az ember jó ügyekért harcol, ütközhet ugyan nehézségekbe, de ha kitart az álláspontja mellett, és becsületesen teljesíti a feladatát, akkor a végén a dolgok biztosan jobbra fordulnak”.