Függetlenség

A magyar statisztikai rendszer, ezen belül a Központi Statisztikai Hivatal megbízható, köztiszteletben álló intézménynek számít – olvasható az Eurostat jelentésében, amelyet nemrég hozott nyilvánosságra az uniós hatóság. Az Eurostat időnként véleményezi minden tagállam statisztikai rendszerének fejlődését, szakmai felkészültségét; ezt történt még év elején a KSH-val is. Az idén tavasszal lefolytatott felülvizsgálat szerint nincsenek komolyabb gondok a magyar statisztikai rendszerrel, de azért közel két tucat javaslatot tesznek, amely növelné az intézmények függetlenségét, az adatok megbízhatóságát. Biztos, ami biztos.

A jelentést még áprilisban lezárta az Eurostat, azóta viszont történt jó pár aggodalomra okot adó esemény a KSH háza táján. Osztályvezetők, főosztályvezetők, szakemberek mentek,  majd mások jöttek ezekre a posztokra.  Olyanok, akik nem feltétlenül elismert statisztikusok. Új vezetőt kapott az inflációt és GDP-t számító részleg, de a KSH kommunikációs gyakorlata is megváltozott: minden a kormány számára kevésbé szimpatikus adatot úgy publikáltak, hogy a közleményben rögtön kiemeltek valami olyan pozitív mellékszálat, amit a propagandasajtó már győzelemként tálalhatott. Közben vita folyik arról, jól számította-e az elmúlt évben a KSH az energiaárak változását, ezzel együtt az inflációt - ezt külön is vizsgálja az Eurostat. Mások a GDP-adatok számítása táján találtak furcsaságokat.

Tények alapján nem állítható, hogy a KSH elvesztette volna a szakmai függetlenségét, de egyre több adatfelhasználó, újságíró, politikus, elemző tette szóvá az elmúlt hónapokban azokat az eseményeket, amelyek arra utalnak, mintha ez történne. És ez már önmagában is veszélyes. Ha piac is elkezd kételkedni az adatok hitelességében, az gazdasági katasztrófával járhat.

Sajnos láttunk már sok mindent az elmúlt 13 év alatt. Ott ahol elvesztette a függetlenségét az igazságszolgáltatás, a közmédia, az Alkotmánybíróság, a számvevőszék, az energiahivatal, ott miért pont a KSH lenne független?