;

Balog Zoltán;eutanázia;Karsai Dániel;Fabiny Tamás;

- Karsai Dániel reagált Balog Zoltán levelére, és Fabiny Tamás társaságában nyilvános beszélgetésre hívta a volt minisztert

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász szerint a református püspök számos, további eszmecserére indokot adó gondolatot felvetett.

Facebook-oldalán reagált Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, volt miniszter levelére Karsai Dániel. A gyógyíthatatlan betegséggel, ALS-szel küzdő alkotmányjogász egy nyilvános beszélgetésre is meginvitálta Balogot, valamint Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét, aki már el is fogadta a meghívást.

„Balog úr levele empatikus és egyben gondolatébresztő, még akkor is, ha az abban foglaltak többségével nem is értek egyet. Annak viszont nagyon örülök, hogy az életvégi döntésekkel kapcsolatos társadalmi beszélgetés tovább mélyül” – kezdte bejegyzését Karsai.

Azzal kapcsolatban, hogy a levélben a református püspök feltette azt a kérdést, kinek van joga dönteni a halálról, úgy vélte, a válasz egyszerű, neki, a sajátjáról. Ahogy – folytatta – mindenki más meghozhatja ezt a döntést a saját életének végével kapcsolatban, pontosabban jogának kellene lennie rá. Majd ismét kiemelte, hogy az általa felvetett probléma a teljes belátási képességgel rendelkező emberek életvégi döntéshez való jogáról szól.

„Balog úr azt a kérdést is felveti, hogy más ember halálában való részvétel felelősségét és lelkiismereti terhét kire lehet ruházni. A válasz erre is egyszerű: senkire nem kell. Életvégi döntésben részt venni mindenkinek csak saját elhatározásából lehet. Erre sem beteget, sem orvost, sem mást nem lehet kötelezni” – írta az alkotmányjogász.

Arra, hogy a volt miniszter felvetette, az életvégi döntések bármilyen fokú legalizálása egy olyan lejtőre lökné a társadalmat, amely felmenti magát a gondoskodás kötelezettsége alól, Karsai úgy reagált: azon országok tapasztalatai, ahol ilyen lehetőség adott, ezt az álláspontot egyértelműen cáfolták.

„Nincs semmilyen apokaliptikus irányba mutató lejtő. A jogintézménnyel nem élnek vissza, nemhogy rendszeresen, de egyetlen konkrét példát sem hallottunk eddig”

– összegzett.

Balog felvetette azt is, hogy az életvégi döntéshez való jog megadása helyett a haldoklók minél magasabb szintű támogatását kell fejleszteni, elsősorban a hospice ellátás fejlesztésével. Karsai hangsúlyozta, hogy ezt ő is üdvözlendőnek tartja, de hozzátette, ez nem nyújt megoldást az ő és a hozzá hasonló helyzetben lévők problémájára, nekik ugyanis valószínűleg nem lesz szükségük ilyen ellátásra.

Miután Balog Zoltán levele Karsai szerint számos, további eszmecserére indokot adó gondolatot felvetett,

az alkotmányjogász meghívta a református püspököt és Fabiny Tamást egy nyilvános beszélgetésre.

Utóbbi már jelezte, hogy szívesen részt vesz ebben, és Karsai reméli, hogy Balog is partner lesz a beszélgetésben.

„Végezetül nagyon köszönöm, hogy a püspök úr azt kívánta nekem, hogy legyenek olyanok, akik nem rutinból, jobb híján imádkoznak értem, hanem valódi meggyőződéssel. Az elmúlt hónapokban rendkívül sokan biztosítottak arról, hogy imáikba foglalnak. Hétköznapi emberektől kezdve a legmagasabb közjogi méltóságokig. Semmi kétségem afelől, hogy mindannyian tiszta szívből teszik” – zárta bejegyzését Karsai, és köszönetet mondott ezeknek az embereknek.

Nagy Ferenc életútja tele volt drámai fordulatokkal: bujkálása a német megszállás alatt, édesanyja meggyilkolása, harca a kommunistákkal, a svájci lemondás – erről beszélgettünk Kovács Zoltán újságíróval, az egy évig hivatalban lévő kormányfő pályáját vizsgáló kutatócsoport társvezetőjével. Páratlan karrier, hogy egy parasztgyerekből kormányfő legyen.