Politikai szempontból történelmi év lesz a 2024-es. A világtörténelemben soha annyian nem élhettek szavazati jogukkal, mint a jövő esztendőben élhetnek, bolygónk lakóinak mintegy háromnegyede voksolhat: a világ tíz legnépesebb országából nyolcban tartanak valamilyen választást (Banglades, Brazília, India, Indonézia, Mexikó, Pakisztán, Oroszország és az Egyesült Államok). Összesen 76 országban járulhatnak az urnákhoz az emberek. Az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint 28 államban nem a demokratikus normák szerint zajlik majd a voksolás. A földrészek közül Európában (37) és Afrikában (18) rendezik majd meg a legtöbb választást.
EU Az összes uniós tagállamban az urnákhoz járulhatnak az emberek, hiszen június elején rendezik meg az európai parlamenti választást, amelyen a következő Európai Parlament összetételéről dönthetnek. Ez egyik legnehezebben megjósolható voksolás, mert sok tagországban szinte csak lézengenek az urnáknál a választók.
A magyar kormányfő a populista pártok összefogását reméli, és azt, hogy a két szélsőjobb frakció, az Identitás és Demokrácia (ID), illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) összefog majd.
Ha sikerülne félretenniük az ellentéteiket, a második legnagyobb frakció jönne létre. Ám erre csekély az esély. Igen komoly ellentétek merülnek fel e pártok között, különösen az ukrajnai háború, illetve Kijev további katonai segélyezése miatt. Ráadásul komoly rivalizálás alakult ki a populista vezetők között is. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke nem zárna ki egy összefogást a mérsékelt és a radikális jobboldal között, de csak olyan pártokkal tudna elképzelni együttműködést, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, s nem vonják kétségbe a katonai segély jogosságát Ukrajnának. Bárhogy alakulnak is az erőviszonyok, az már most látszik: Orbán Viktornak aligha osztanak majd lapot a következő EP-ben.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Kormányváltás várható a következő voksoláson, Sir Keir Starmer Munkáspártja úgy húsz százalékkal előzi meg Rishi Sunak miniszterelnök konzervatívjait, ekkora hátrány lefaragása lehetetlennek tűnik. Sunak úgy próbál közeledni a közvélemény-kutatásokban a Labourhoz, hogy átveszi a párt programjának bizonyos elemeit. 2023 márciusában például a kormány egyik napról a másikra átvette a Munkáspárt programjából az ingyenes gyermekgondozás koncepcióját. Ugyanakkor szakértők szerint ha Starmer nem hibázik, szinte biztosan ő lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke.
NÉMETORSZÁG Bár az ellenzéki kereszténydemokrata CDU egyre hangosabban követeli az előre hozott választást Németországban, aminek egyébként nincsenek hagyományai az államban, ha nagy dráma nem következik be a koalícióban, s együtt maradnak a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok, a következő parlamenti voksolást csak 2025 szeptemberében rendezik meg. Ettől függetlenül a jövő év őszén három olyan tartományi voksolást is rendeznek, amelyek alapvetően határozhatják meg a közhangulatot, méghozzá nagyon negatív értelemben. Szeptember elsején Szászországban és Türingiában, szeptember 22-én pedig Brandenburgban rendeznek választást. Három keletnémet tartományról van szó, mindháromban győzhet a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD), amely országos szinten már 23 százalékon áll. Egy ilyen forgatókönyv a három voksoláson nyilvánvalóan a szövetségi politikára is kihatna.
Parlamenti választást rendeznek mindemellett az európai országok közül tavasszal Portugáliában és Horvátországban, júniusban Belgiumban, és ősszel Ausztriában.
Míg Zágrábban nagy meglepetés nem várható, a választás favoritja Andrej Plenkovic miniszterelnök pártja, az egyébként idén több botrányt átélt Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), Brüsszelben és Bécsben is tarolhatnak a populisták. Belgiumban a Flamand Érdek (VB) bevándorlásellenes párt kitartóan vezeti a közvélemény-kutatásokat tavaly szeptember óta, néhány százalékos előnnyel. Még drámaibb a helyzet Ausztriában, ahol az oroszbarát, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) támogatottsága 30 körüli, messze megelőzi ezzel a 23-24 százalékon megrekedt szociáldemokratákat és Karl Nehammer kancellár néppártját.
OROSZORSZÁG A világháborús veszélyt is magában hordozó ukrajnai háború sorsáról is döntő, a világpolitikát leginkább meghatározó esemény lehetne a jövő év március 17-re kitűzött orosz elnökválasztás, amennyiben nem kirakateseményről lenne szó. De az orosz voksolás nem más, mint egy nagy Potemkin-díszlet. Vlagyimir Putyin december 8-án jelentette be hivatalosan indulását, bár ezzel nem okozott meglepetést. Győzelme borítékolt, megmérettetéstől nem kell tartania. Potenciális ellenfeleit már régen kiiktatták: Borisz Nyemcovot 2015-ben a Kreml közelében lőtték agyon, Alekszej Navalnijt nemcsak 30 évre küldték rácsok mögé, hanem – érdekes módon Putyin indulásának bejelentésével egy időben – egyenesen nyoma veszett. Holléte három hétig ismeretlen volt, ügyvédei sem érték el, azt sem lehetett tudni, hogy egyáltalán életben van-e. Hétfőn aztán csapata az X (korábban Twitter) közösségi oldalon jelentette be, hogy egy sarkköri büntetőkolónián „találtak rá”, és a lehetőségekhez képest jól érzi magát. Az orosz hatóságok Vlagyimir Kara Murzát is bebörtönözték, Mihail Hodorkovszkij külföldi száműzetésben él, a sor folytatható.
Időben biztosították a márciusi diadalmenetet is.
Eddig 31 potenciális kihívója akadt Putyinnak, de a rezsim egyelőre csak Jekatyerina Duncova újságírót tartotta valós fenyegetésnek; akárcsak Navalnijt hat éve, most Duncovát tiltották el az indulástól.
A Putyin-rezsim ugyanis már a szabad választások látszatára sem ad. A háború az orosz független média utolsó bástyáit is felszámolta, ellenzéki szereplőknek esélyük sincs a nyilvánosságra. A voksolást három napra nyújtották ki, ami növeli a csalás lehetőségét, akárcsak a harminc régióban tervezett online szavazás.
Putyin máris Sztálin óta Oroszország leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője – 1999 decemberétől áll az ország élén javarészt elnökként, egyetlen négyéves ciklusban pedig miniszterelnökként. Hatalmának meghosszabbítása érdekében már többször újraírták az orosz törvényeket. Harmadik és negyedik négyéves elnöki ciklusa befejeztével kétszer hat évre módosították az elnöki mandátumot, nem beleszámítva az előzőket. A 2020-as alkotmánymódosító referendummal megnyította magának az uttat még kétszer hat évre, ami azt jelenti, hogy matuzsálemi koráig, 2036-ig hatalomban maradhat a jelenleg 71 éves diktátor.
EGYESÜLT ÁLLAMOK Minden amerikai elnökválasztást illethetnénk a „sorsdöntő” jelzővel, azonban a novemberire ez hatványozottan igaz lesz. Minden jel szerint ismét a két nagy rivális, a demokraták részétől a hivatalban lévő Joe Biden, a republikánusoktól pedig Donald Trump indulhat. Biden esetében nem felkészültségével, hanem a korával van a legnagyobb baj: a voksolás után alig több mint két héttel tölti be 82. életévét. Trump esetében viszont már első elnöksége alatt igen komoly képzettségbeli hiányosságokra derült fény. De ami még nagyobb gond: győzelme esetén teljesen felborulhat a világ biztonságpolitikai egyensúlya, amennyiben az Egyesült Államok jóval kisebb szerepet vállal a különféle konfliktusok megoldásában, és szabadjára engedi az illiberális rendszereket, amelyekkel maga Trump is mindig kacérkodott.
TAJVAN Bár „csak” egy szigetről van szó, a januári elnökválasztás mégis igen komoly világpolitikai következményekkel járhat. Ha ugyanis a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt megtartja a hatalmat, továbbra is feszült marad a 24 milliós állam és Kína viszonya.
