Behajtókat küld az agrárkamara a vadásztársaságokra, jó néhányan bedőlhetnek a gazdálkodók kárai miatt

Bár Magyarországon egyre több a vadász, a vadak elszaporodtak és egyre nagyobb mezőgazdasági kárt okoznak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara céget alapít, hogy bevasalja a pénzt a vadásztársaságoktól. Évente 21 milliárd forint kárról lehet szó, amelynek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak.

Jó néhány vadásztársaság „le fog térdepelni”, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását, és a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében – reagáltak lapunknak vadászok arra a november végi bejelentésre, miszerint a NAK, „megértve a gazdák elkeseredettségét”, saját behajtó céget alapít és így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vadkárok ellenértékét.

Az agrárkamarai közlemény szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt 20 évben évről-évre egyre nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása.

annak ellenére, hogy napjainkban már évente tizenhétszer több nagyvadat lőnek ki átlagban, mint az 1960-as években. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, s a táplálékigényük alapján évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe, szórókra a vadásztársaságok, vagyis a vad az élelme nagyobb hányadát a legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből szerzi meg – állítják a gazdák.

ennek az értéke 21 milliárd forint. Vagyis – vélik – az elszaporodott nagyvadállományt voltaképpen a mezőgazdaságok és erdészetek „tartják el”, amiatt, mert a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.

A vadkárok kifizettetése eddig nem volt túlságosan hatékony, a peres ügyek pedig elhúzódtak. Ezért döntött úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy a behajtásra saját külön céget alapít. Győrffy Balázs, a NAK elnöke egy november végi konferencián kijelentette: nem a gazdálkodók és a vadásztársadalom közötti konfliktust akarják ezzel erősíteni, sőt annak kezelése, csillapítása a fő céljuk, ami a vadásztársadalom érdeke is. Gyakorlati tapasztalat, hogy a vadkárigény jogi úton történő akár több évig is eltarthat, ami egy-egy gazdálkodónak olyan mértékű bevételkiesést okozhat, hogy ellehetetleníti a működését. A NAK ezért a vadásztársaságok által el nem ismert, de igazoltan valós vadkár anyagi terhét átvállalja a gazdálkodótól, azaz a bírósági szakaszban az agrárkamara cége áll majd a követelői oldalon. Hozzátette: nem az a céljuk, hogy egy-egy vadásztársaság csődbe menjen a vadkárok térítése miatt, de fontos, hogy a gazdálkodók se kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe.

– A vadásztársadalomnak, amelynek tagjai alapvetően hobbiból vadásznak, éreznie kell azt a súlyt, amit az élelmiszert termelő gazdálkodókra a vadak okozta kár ró.

– mondta Győrffy Balázs. Hozzátette: az éves országos vadkár még a kimutatott statisztikáknál is jóval magasabb lehet, a gazdák jelentős része ugyanis nem kér kártérítést: vagy nem akar vesződni az eljárással, vagy nem szívesen konfrontálódik helyben a vadászokkal, illetve nem szeretne végeláthatatlan pereskedést a nyakába. Egy részük pedig bizonyos mértékig elfogadja a „terményfogyást”, annak ellenére is, hogy a jogszabály szerint kérhetne a kártérítést, mert az nem küszöbértékhez kötött. – A gazdának gazdálkodnia kell, nem vitatkoznia, bíróságra járnia. Ha oda kerül az ügy, akkor a NAK által létrehozott cég lesz a peres fél, amely előzetesen már átvállalta a követelést a károsulttól – mondta az elnök. Megkérdeztük a NAK-tól: Ha ők előre kifizetik a gazdáknak a kárt a követelés átvállalásával, a pénzt milyen forrásból teremtik elő? Mit gondolnak, a tényleges vadkár hány százalékát sikerül majd beszedniük a vadásztársaságoktól? Milyen létszámú és költségvetésű lesz a behajtó cégük? Kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ, ehelyett a már fentebb idézett konferencia anyagát ajánlották a figyelmünkbe. Az Országos Magyar Vadászati Védegylettől a vadásztársaságok álláspontját szerettük volna megtudni, ők azonban úgy reagáltak: elnökségük jelenleg is foglalkozik a témával, háttéregyeztetések folynak az érdekképviseleti szervezetek között, így egyelőre nem tudnak érdemben felelni.

A gödöllői Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem minden évben kiadja az Országos Vadgazdálkodási Adattárat, amelynek statisztikái megerősítik, hogy noha évről-évre egyre több a vadász – létszámuk mára majdnem eléri a 70 ezret –, és többet is használják a fegyverüket, mint korábban, mégis egyre több a vad az erdőkben. Csányi Sándor professzort, az egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetőjét, az adattár sorozatszerkesztőjét erről az ellentmondásról is megkérdeztük. Szavai szerint a vadkárt számos tényező befolyásolja, például az adott terület vadlétszáma, a termesztett növénykultúra fajtája, kárérzékenysége, az adott évi termésátlag, a termények felvásárlási ára, a tábla kitettsége. Ezek között a vadászoknak csak a vad létszámára van hatása, az összes többi tőlük független. Hozzátette: vadkár akkor is lehet, ha sokkal alacsonyabb a vadállomány létszáma, de mindenképpen kevesebb kár és konfliktus várható, ha a mainál kisebb lenne a szarvas- és vaddisznóállomány. Fél évszázada évente 1,1 nagyvadat lőtt az „átlag" magyar vadász, az utóbbi 3 évben 5,5-öt. Ha a károk miatti konfliktusokat nézzük, ez eddig kevésnek bizonyult – mondta a szakértő, aki szerint két megoldás lehetséges: vagy fejenként több nagyvadat lő a mostani, lassan 70 ezer vadász, vagy az aktív vadászok számának kell tovább emelkednie.

Drága hobbi

Jól bele kell nyúlnia a zsebébe, aki vadász szeretne lenni: az egy-két millió forinttól akár 10-15 millió forintba is kerülhet e költséges hobbi. Drobny Lászlóval, a Magor Vadász Egyesület elnökével, egy, a vadászok képzését felvállaló oktatási cég ügyvezetőjével vettük sorra, milyen kötelező és szabadon választható tételek terhelik e szenvedélyt.

Magyarországon ma csak az vadászhat, aki kötelezően elvégez egy 100 órás tanfolyamot: ennek költsége nagyjából 200 ezer forint, a vizsga díja 25 ezer, és ugyanennyi az esetleges pótvizsgák összege is. A sikeres oklevél birtokában kiváltható az állami vadászjegy, ami évente 25 ezer forint, s mindössze azt igazolja, hogy viselője vadászatra jogosult. Aki vadászni akar, az vadásztársasági tagként, bérvadászként vagy vendégként lőhet vadat. A vadásztársasági tagság ára borsos: ott, ahol területekkel is rendelkezik az adott egyesület, általában elkérnek egy egyszeri 2-5 millió forintos belépési díjat, az éves tagdíj pedig jellemzően 50 és 100 ezer forint között mozog. A terület nélküli vadásztársaságoknál a belépési díj alacsonyabb, néhány százezer forint, ott viszont jellemzően a tagdíj magasabb, évi 200-250 000 forint, hiszen itt területet kell bérelni vagy alkalmanként megvásárolni a vadászati jogosultságot. Minden vadásznak el kell mennie bizonyos időnként kötelező orvosi vizsgálatra, számukra jó hír, hogy ezt összhangba lehet hozni a jogosítvány alkalmassági vizsgálatával, így egyszerre, egy költséggel letudható a kettő, néhány ezer forintért.

– ezt a hivatásos vadászoknál 4-5 évente meg is kell ismételni – aminek díja jellemzően 15 és 20 ezer forint között mozog.

Ez azonban csak a kezdet. Rendelkezniük kell egy biztonságos, jól zárható, fegyverszekrénnyel, ami 80 ezer forint körül kapható. Meg kell venni legalább egy sörétes és egy golyós puskát: az előbbi használtan már 80-100 ezer forintért kapható, az új inkább fél-, vagy egymillió forint. A golyós ennek minimum a kétszerese, de vannak olyan gyártmányok, amelyekért akár 7 millió forintot is elkérnek. Egy vadásznak általában kettőnél több puskája van, inkább 5-8, de a tízet igyekeznek nem átlépni, mert onnantól szigorúbbak a biztonsági előírások, riasztót kell beszerelni például. Minden vadásznál kötelezően lennie kell egy kereső-távcsőnek, aminek ára 100 ezer és félmillió forint között mozog, a puskára szerelhető távcső pedig szintén több tízezer forint. Egy doboz 25 darabos sörét 6000 forint, egy doboz 20 darabos golyó 40 ezer. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy vadásznak fel is kell öltöznie: jó ha van legalább egy gumicsizmája, bakancsa, hótaposója, téli-nyári öltözete, ami minőségtől függően szintén elérheti akár a milliós tételt is.