– Saját cégei segítették ki az erős mínuszban lévő fővárosi önkormányzatot az év végén. Összesen 5,2 milliárdot dobtak össze az önkormányzat tulajdonában álló társaságok azért, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvénynek megfelelően tartozás nélkül léphessen át a város az új évbe – válaszolta a Népszava évzárást firtató kérdésére Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes.
A virtuális nullszaldó egészen január másodikáig tartott, amikor is megnyílt az új, 2024-es folyószámlahitel-keret, amelyből a fővárosi önkormányzat rögvest vissza is fizette cégeinek az átmenetileg biztosított összegeket. Budapest így most újfent – az előző évben már megszokott módon – folyószámlahitelből működik. A hitelmutató jelenleg mínusz 4,7 milliárdon áll. A Fővárosi Közgyűlés tavaly novemberi döntése alapján a januári 20 milliárdos működési hitel-keret februárban 30 milliárdra bővül, majd márciusra 40 milliárdra nő és ez így is marad szeptemberig.
2024 semmivel sem ígérkezik könnyebbnek az előzőnél.
A két legnagyobb tétel az elmúlt évekhez hasonlatosan a közösségi közlekedés működtetése és a szolidaritási hozzájárulás. A kettő együtt a működési kiadás 61 százalékát viszi el.
A szolidaritási hozzájárulás címén az Orbán-kormány az idén már 75 milliárdot akar beszedni az ellenzéki Karácsony Gergely főpolgármester vezette fővárostól. Mint arról többször beszámoltunk, az önkormányzat még júniusban pert indított a Magyar Államkincstár (MÁK) ellen a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró sarc miatt. A Fővárosi Törvényszék először tárgyalás nélkül, eljárásjogi hibára alapozva visszautasította a főváros keresetét. Budapest ezután a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért, amely a per lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. De a novemberi tárgyaláson sem hirdetett ítéletet a törvényszék, mivel alkotmányossági aggályai merültek fel, ám arról azóta sem döntött, hogy Alkotmánybírósághoz fordul-e. Közben a főváros kétszer is azonnali jogvédelmet kért, ám hiába ítélte meg kétszer is bíróság, a MÁK a végzések kihirdetése közötti időréseket kihasználva végül a tavalyi teljes 50 milliárdos összeget leemelte a főváros számlájáról.
A MÁK-inkasszók ütötte költségvetési rés mellett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) negyedik negyedévi közlekedésszervezői díját is faktorálással fedezte a város: az 50 milliárd forint kifizetését két bank „vállalta át”, amit az önkormányzat szintén a márciusban befolyó iparűzési adóelőlegből törleszt.
A helyzetet tovább ronthatja a Budapest-bérlet körüli mizéria. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az agglomerációs járatok Budapesten belüli üzemeltetéséért tavaly 8,6 milliárd forintot kért a fővárostól és egyértelművé tette, hogy nem kívánja meghosszabbítani a következő évre az agglomerációs megállapodást – mutatott rá Kiss Ambrus. A főváros sokallta a 2,1 milliárdos éves díjemelést. De ahhoz is ragaszkodott, hogy a 12 milliárdos állami közösségi közlekedési normatívát, az agglomerációs megállapodás meghosszabbítását, valamint a MÁV által igényelt többletköltség megtérítésének ügyét egyben kezeljék. Végül kifutottak az időből és az agglomerációs HÉV- és Volánbusz-járatok üzemeltetéséről szóló 2016-os megállapodás az év végén lejárt. Így januártól a fővárosnak nem sok beleszólása maradt a HÉV üzemeltetésbe.
A december 29-én aláírt új szerződésben MÁV-Volán-BKK megállapodásban a két állami cég vállalja, hogy a közbeszerzési értékhatárig megrendeli a közlekedésszervezői szolgáltatásokat a BKK-tól és fenntartja a Budapest-bérlet elfogadását a MÁV-HÉV és a Volánbusz járatain. A MÁV azóta közölte, hogy az ÉKM döntése nyomán ez csupán március 1-ig, az új Lázár-féle tarifarendszer életbelépéséig érvényes. Mindez azt vetíti előre a főpolgármester-helyettes szerint, hogy az ÉKM utasítására a MÁV-HÉV és a Volánbusz legkésőbb január 31-ig felmondhatja a tavaly év végén kötött megállapodást. A kontraktusban 30 napos felmondási idő szerepel, vagyis március 1-től lépne életbe az új menetdíj-szabályozás. Ez pedig várhatóan a vármegye bérletek bevezetése lesz a fővárosi állami üzemeltetésű járatokon, vagyis az eddig Budapest-bérlettel használt HÉV, MÁV és Volánbuszokon. Ez megduplázná a járatokat használó több százezer budapesti közlekedési kiadását. Kérdés, miért nem érte meg a fővárosi önkormányzatnak kifizetni azt a 2,1 milliárdot cserébe azért, hogy minden maradjon a régiben?
– Mert semmi biztosíték nincs arra, hogy minden a régiben maradt volna. Ez nem erről a 2,1 milliárd forintról szól, bár a fővárosi önkormányzat kasszáját nézve ezt sem lehet nagyvonalúan kezelni
– válaszol mondta Kiss Ambrus. Mint mondta, az agglomerációs vonalakra fizetett hozzájárulás összegét évről-évre emeli az Orbán-kormány, miközben a közösségi közlekedésre adott normatíva hosszú évek óta változatlanul 12 milliárd. Ráadásul a kormány ezt is lebegteti, egyik napról a másikra megvonhatja. Az pedig, ha a Budapest-bérletet nem fogadják el a HÉV-eken vagy a „kék” távolsági buszokon, nem a főváros, hanem a két cég, illetve a kormány döntése lesz. Ahogy január 8-tól a BKK tiltakozása ellenére ritkítják a HÉV-menetrendet. A tervezett tarifareformról a BKK kapott egy koncepciót a minisztériumtól, de ez a helyi közlekedés, a Budapest közigazgatási határain belüli MÁV-HÉV- és Volánbusz-járatok tarifarendszerének megváltoztatására nem tér ki.
Ha betartanák a törvényeket és az uniós szabályokat, a budapesti HÉV-ek már nem közlekednénekVitézy Dávid: Évtizedes visszalépés fenyeget a tömegközlekedésben, Karácsony és Lázár felelőssége közösA MÁV-ot bélelnék ki a fővárosiak pénzéből
A négy éve elkezdett Budapest-ellenes politikát 2024-ben újratöltik. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere szerint a Budapestnek járó 12 milliárdos közösségi normatívát „a törvény ellenére” nem akarja odaadni Lázár János minisztériuma. Tavaly év végén egy olyan „ajánlatot” tett az ÉKM, hogy fizessen a főváros a HÉV és a Volán számára a 2022-es év elszámolásaként az eddigi 6,58 milliárd forint fölött plusz 2,17 milliárd forintot, de se a 12 milliárd forint folyósítása, se az agglomerációs megállapodás meghosszabbítása nem volt a része az „ajánlatnak”. Magyarán, a főváros hiába fizetne többet, a kormány akkor is megszüntetné a Budapest-bérletet. A három közlekedési cég (a BKK, a MÁV-HÉV és a Volánbusz) az utolsó pillanatban próbálta menteni a helyzetet, de a kormány ezt a megállapodást is felmondatná – írta Facebook-posztjában Karácsony, majd hozzátette: „Nincs semmilyen észérv a Budapest-bérlet megszüntetésére, a kormány a beborult költségvetését és a tönkrement MÁV helyzetét akarja Budapest kárára kezelni”.
A kormányközelivé tett Index szerdán BKK-s e-maileket tett közzé, amelyek a portál szerint azt igazolják, hogy a főváros pénzügyi akadékoskodása miatt nem született megállapodás a Budapest-bérletekről, a levelek azonban épp azt igazolják: az érintett vezetők jelzik ennél sokkal összetettebb vitákról, problémákról van szó.