Gyorsan ki kellett józanodni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., munkatársainak, ugyanis az év második munkanapjára a szervezetük egy jelentős devizakötvény-kibocsátást rendelt meg az ügylettel megbízott nemzetközi bankoktól. Az eredeti terv szerint 2 milliárd dollárnyi hitelt kellett volna szervezni Magyarország számára a bonyolító konzorciumnak (BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan), ám mivel magyar kötvény iránt a vártnál nagyobb befektetői kereslet jelentkezett, végül 2,5 milliárd dollárnyi (860 milliárd forint) hitelt vett fel az állam. A 12 éves lejáratú magyar dollárkötvényeket 5,7 százalékos kamattal jegyezték le a befektetők, ez 1,8 százalékos hozamfelárat jelent a hasonló futamidejű USA-kötvények kamata felett – közölte a ÁKK Zrt. A magyar állam legutóbb egy évvel ezelőtt bocsátott ki hasonló futamidejű – 10 éves dollárkötvényt – akkora felár még 2,8 százalékpont volt – vagyis egy év alatt közel egy százalékot csökkent, amit indokol a kedvezőbb nemzetközi hangulat, és a magyar gazdaság tavalyinál lényegesen jobb megítélése. Tavaly ilyenkor még 25 százalék volt az infláció, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya is az egekben volt. Ezek közül ma már költségvetési hiány jelent komoly gondot, és megérkeztek az első uniós pénzek is, amelyek a költségvetésnek is nagy segítséget jelentenek.
A hitelfelvétel céljáról alz ÁKK annyit közölt, hogy az állam a befolyó összeget „általános finanszírozási célokra” használja fel, vagyis azt beforgatják a költségvetés folyó gazdálkodásába. Ettől függetlenül a kormány szorgalmasan gyűjtögeti a százmilliárdokat a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 50 százalékának megvásárlására, amely mintegy 2 milliárd euróba, vagyis 760 milliárd forintba kerülne.
Az újabb kötvénykibocsátás azonban tovább növeli az államadósságot és a kamatterheket. Pedig a magyar tartozások terhei már tavaly kiemelkedően magasak voltak uniós összehasonlításban – hívta fel a figyelmet Nagy András, az Erste Bank részvényelemzője. Az MNB számításai szerint 2023-ban 3300 milliárd forint kamatot fizetett a magyar állam az államadósság után, ez a GDP 4,3 százaléka, ami a legmagasabb az Európai Unióban – ez a Bloomberg hírügynökség adataiból derül ki. Még az uniós nagy adósait Olaszországot, Spanyolországot, sőt még Görögországot is megelőzi a magyar GDP-arányos kiadás. (Ennek oka, hogy ezen országok mind a jóval alcsonyabb kamatozású eurókötvényekben adósodtak el, hisz az eurózóna tagjai, ezzel szemben a magyar adósság jelentős része jóval kockázatosabb és drágább forintkötvényekben fekszik.)
Az MNB számításai szerit idén még magasabbra, 3500 milliárdra fog emelkedni a kamatkiadás, mivel például az inflációkövető papírok esetében növekszik a kamat, lekövetve a tavalyi inflációt. Az idei kamatkiadások csaknem harmada kapcsolódik az ilyen inflációkövető papírokhoz. A kamatterhek normalizálódása 2025-re várható, amikor is 1250 milliárd forintra csökken ez az összeg, összhangban az infláció mérséklődésével. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy idén még mindig nehéz lesz a költségvetés helyzete, és legfeljebb majd csak jövőre lehet fellélegezni – jegyezte meg Nagy András.
A magyar államadósság az elmúlt 13-14 évben folyamatosan növekedett. Ha a forintban kifejezett összegeket nézzük: 2010-ben 22 ezer milliárd forint forintos adóssággal vette át a kormányzást az Orbán-kormány, ez nőtt 2023 közepére 52,7 ezer milliárd forintra, ami a legutóbbi hivatalos adat. A GDP arányos mutató jobban alakult, hisz a 2010-es 83 százalékkal szemben tavaly júniusban 75,2 százalék volt. Ugyanakkor az infláció emelkedése és a kamatkörnyezet felrobbanása hatványozottan sújtotta a magyar államháztartást, ugyanis emiatt megtöbbszöröződtek a kamatkiadások. Míg 2010-ben IMF-hitellel terhelten is évi 1138 milliárd forint ment el kamatokra, ugyanez 2022-ben már 2103 milliárdra rúgott, amely az idén 3500 milliárd forintra emelkedhet. De a GDP-arányos mutató sem fest sokkal szebben: míg 2010-ban a GDP 4 százaléka ment kamatokra, ez tavaly 4,3 százalék lehetett.
Még Varga Mihály sem tudja mi lesz az idei költségvetéssel
Kétszer is kitért Varga Mihály pénzügyminiszter azon kérdés megválaszolása elől, hogy tartható-e, illetve „kőbe vésett-e” a 2024-es 2,9 százalékos GDP arányos hiánycél – tudósított a pénzügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatójáról a Portfolio.hu. (Lapunk most sem kapott meghívást a tájékoztatóra.) Harmadszorra a miniszter annyit válaszolt, hogy a hiánycél bele van írva költségvetésbe, vagyis amíg azt nem módosítják az addig ott is marad. Arról sem beszélt a miniszter, hogy erre mikor kerül sor, de az idei költségvetés tarthatatlan és ez minden elemző számára nyilvánvaló. A fő ok, hogy a tavalyi büdzsé elcsúszott a hibás tervezés miatt: az eredetileg tervezett 3400 milliárd forinttal szemben 2023-ban 4593 milliárd forintos deficittel zárt az állam, vagyis a harmadával lett magasabb, amit a miniszter is megerősített. 2022-ben az államháztartás hiánya 4753 milliárd forint volt, vagyis 160 milliárd forinttal csökkent a folyó hiány.
2023 a vártnál is rosszabbul sikerült, az Orbán-kormány a saját emelt hiánycélját sem tartotta beEzzel szemben idénre a 2024-es költségvetés mindössze 2515 milliárd forintos hiányt engedélyezne, vagyis egy év alatt bő 2200 milliárd forintot kellene spórolni, vagy ennyivel több bevételt beszedni. Idén ugyan megindul a gazdasági növekedés, de hogy ennek bevételnövelő hatása elegendő lenne a kitűzött költségvetési hiánycél eléréséhez, finoman szólva is kétséges. Varga sajtótájékoztatóján a tudósítások szerint azt hangsúlyozta, hogy az év elején még korai 2024-es költségvetés kiigazításáról beszélni. A miniszter azt is elmondta, hogy dacára a többszöri tervezési bukásnak a Pénzügyminisztérium idén is tavasszal elkészíti a 2025-ös költségvetési tervét és azt benyújtja a parlamentnek. Az elmúlt napokban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több kormánysajtóban elhelyezett írásában jelezte, hogy szerinte a költségvetésnek költekeznie kellene a gazdasági növekedés serkentése érdekében, tekintet nélkül a hiány mértékére. Ezzel szemben Varga Mihály úgy foglalt tegnap állást, hogy az első az adósság és a hiánycsökkentés, és ha lesz mozgástere a költségvetésnek, akkor lesz élénkítés. A két miniszter nyilvános szakmai vitája jelzi, hogy komoly szakmai véleménykülönbség van közöttük.