Tavaly Magyarországon 8,5 milliárd köbméter gáz fogyott – közölte szombat reggel az Energiaügyi Minisztérium (EM). Ez 2022-höz képest 11 százalékos esés. A szaktárca által közzétett számok alapján a felhasználás két éve még mintegy 9,5, három éve pedig körülbelül 11 milliárd köbméterre rúgott. Utóbbihoz képest a visszaesés már 23 százalék.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése szerint a lakosság több mint 3 milliárd köbméter, a gazdasági szereplők pedig közel 5,5 milliárd köbméter földgázt használtak fel 2023-ban – írja az EM. A mérséklődés a két nagy fogyasztói csoport körében, éves szinten rendre 10,7 és 11 százalékra rúgott. A negyedik negyedéves mutatók kis mértékű növekedést jeleznek: a mintegy 2,7 milliárd köbméteres, összesített felhasználás 1,3 százalékkal múlta felül 2022 utolsó három havának szintjét.
A fejleményeket az EM „nagyarányú megtakarításként” tálalja, ami rövid értékelésük szerint – amúgy vitathatatlanul – mérsékli a behozatali függőséget, illetve erősíti önállóságunkat és az ellátás biztonságát. De a téma ennél bővebb elemzést is megér. Az Orbán-kormány ugyanis 2010-es hatalomra kerülése óta egyetlen, átfogó energiahatékonyság-támogatási programot sem hirdetett. Bár ötletszerűen biztosítottak, jellemzően napok alatt lemerülő, vagy épp visszatérítendő támogatásokat egy-egy elem – mint például háztartási eszközök vagy elektromos autók – vásárlására, ezek hatékonyságát szakértők kétségbe vonják. De hasonló a helyzet az akár bőkezűnek is nevezhető lakás-, illetve háztájinapelem-támogatásokkal is: mivel ugyanis ezek célja nem kifejezetten az energiamegtakarítás, az általuk bebetonozott pazarlás akár még tovább is ronthat a helyzeten. Bár a számon kérhető épületfelújítási célok az Orbán-kormány 2020-as energiastratégiájának tervezetéből az utolsó pillanatban kikerültek, a kabinet a hírek szerint e célra most EU-támogatást igényelt. Igaz, ennek részletei egyelőre nem ismertek.
Úgy ömlik Magyarországra a drága orosz gáz, mintha az Orbán-kormány tovább akarná értékesíteniBár gondolhatnánk azt, hogy a hazai gázigények az emelkedő hőmérséklet arányában esnek, a tényadatok ezt kevéssé támasztják alá. A KSH-nál fellelhető hőmérsékleti adatsor, évtizedes távlatban, 10-20 százalékos hullámzások mellett bár, de fokozatos felmelegedésről tanúskodik. Így az 1990-ben még jellemzően 11 Celsius-fok körüli átlag ma már közelebb áll a 12-höz. Ehhez képest amíg az Eurostatnál elérhető, hazai adatsor 2005-ig (a felmelegedés ellenére) a hazai gázigények lendületes felfutásáról tanúskodik, azt követően 2014-re a felhasználás közel megfeleződött. Ezután, bár folytatódott az időjárás enyhülése, a gázigények, egész 2022-ig, ismét érzékelhető emelkedésnek indultak. Akkortól viszont a felhasználás a folytatódó felmelegedés szintjénél jóval nagyobb mérvű zuhanásnak indult. Eladdig, hogy az Eurostat a tavalyi, 8,5 milliárdhoz hasonló értéket csak az 1990 óta eltelt időszak mélypontján, 2014-ben mért. (Lapunk a KSH-honlapon sem a tárca által hivatkozott összesített, sem a fogyasztói csoportok szerint lebontott gázfogyasztási adatsorokat sem lelte fel. Bár a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve a központi vezetékrendszert üzemeltető, Mol-hátterű FGSZ is vezet gázfogyasztási adatsorokat, ezek sajátos módszertanuk miatt a tárcaközlésekkel kevéssé hozhatók egy lapra. Így ez ügyben az áttekinthető és az EM-adatoknak hozzávetőlegesen megfeleltethető uniós nyilvántartást vettük alapul.)
Mindezek ismeretében nehéz lenne nem észrevenni a kapcsolatot a gázfogyasztás és a „rezsicsökkentési” intézkedések között. A felhasználás eszerint – a lényegében folytatódó felmelegedés ellenére – a 2013-14-es tarifabefagyasztáskor lódult meg és az újabb zuhanás is csak 2022-ben vette kezdetét, amikor az Orbán-kabinet az átlagot meghaladó fogyasztás tarifáit megtöbbszörözte. Bár a kormány tájékoztatása szerint átlag felett az új árak 2022. augusztusi bevezetése óta még a korábban általuk jósolt, 25 százaléknál is kevesebb háztartás fogyasztott, tudvalévő, hogy a lakosságon kívüli felhasználókat – jórészt tehát a cégeket - a tavalyi év nagy részében is a 2022. végén több tízszeresükre ugró rezsiszámlák sújtották. Az viszont, hogy az EM által tolmácsolt KSH-adatok tanúsága szerint a lakosság a cégekhez hasonló mértékben csavarta le a gázcsapot, azt bizonyítja, hogy már önmagában a magas fogyasztás áremelése a háztartások körében is nagyarányú, jelentős kényelmi engedményeket és beruházásokat sem igénylő, „megtakarítási tartalékokat” tárt fel.
Mindezen fejleményekre az Orbán-kormány „energiapolitikája”, mondjuk úgy, kevéssé érzékeny. Bár a mostani csökkenéssel az ország jelentősen megközelítette a 2020-as energiastratégiában 2030-ra vállalt, 8 milliárd köbméteres gázfogyasztási célt, elképzeléseik ellentmondásosak. Így miközben a tavalyelőtti, európai piaci káosz idején még azt hirdették meg, hogy „le kell jönni a gázról”, azóta jelentős gázerőmű-építési terveket jelentettek be, fokoznák a hazai kitermelést, a többi uniós tagállamtól eltérően fenntartják, sőt, még tovább növelni akarják a gázimportot az Ukrajnát megtámadó Oroszországból, de más kitermelőkkel is tárgyalnak. Eközben az EU-nak lejelentett energiahatékonysági és megújulóenergiás céljaink változatlanul a sor végén kullognak. Az ellentmondásokat jól jellemzi az EM vasárnapi közleménye is, amelyben már a hideg időről szóló hírek kapcsán is arról biztosítják a lakosságot, hogy a hazai gáztárolóink még mindig szinte teljes töltöttségen állnak. Szakértők ennek kapcsán azt a kérdést feszegetik, hogy ilyen igényesések közepette megéri-e a túlbiztosításra elköltött, ezermilliárdos költségvetési forrás, amit akár az energiatakarékosság tényleges fokozására is el lehetne költeni.
Az áramfogyasztás is csökkent
Áramból 2023-ban összesen 41 terawattórányit (TWh) használtunk el – közölte az EM. A villamosenergia-fogyasztás a megelőző évhez képest több mint 2 TWh-val, 4,7 százalékos csökkenést mutatott. Tavaly novemberben hosszú idő után először nőtt az áramfogyasztás a megelőző év azonos hónapjához képest, és emelkedés volt tapasztalható decemberben is. Az utolsó negyedév így a közel 11 TWh felhasználással az egész éves csökkenéssel szemben 2,1 százalékos bővülést hozott. Az MVM Csoport adatszolgáltatása alapján az október közepén kezdődött fűtési szezon 2023-ra eső részében gázból közel 2,5 milliárd köbméter, áramból mintegy 9,5 TWh fogyott Magyarországon - írják. 2022 azonos időszakához viszonyítva ezek a számok 1,8, illetve 3,1 százalékos növekedést mutatnak.
A legutóbbi adatok szerint földgázból a háztartások mindössze tíz, áramból pedig húsz százaléka fogyasztott a rezsivédett sáv feletti mennyiséget. A hazai gáztárolók töltöttsége még mindig 86 százalék fölötti. A fogyasztásarányos adat idehaza 57 százalék, ami EU-szerte a harmadik legmagasabb érték és az uniós átlag több mint kétszerese. A decemberben elfogadott helyreállítási terv és annak REPowerEU energetikai fejezete többféle támogatással ösztönzi például a vállalkozások, középületek és lakóingatlanok energiahatékonyságának javítását is. (Megjegyzendő, hogy ez uniós támogatás.) A január közepén megnyíló Napenergia Plusz Program a családok számára kínál vissza nem térítendő forrást a zöldenergia saját célú termeléséhez és eltárolásához. Az egy ingatlanra jutó akár 5 millió forint állami hozzájárulás erősíti a háztartások önellátási képességét, tartósan mérsékli áramszámlájukat – jegyzi meg (néhány, kötelezőnek tetsző propagandafordulat mellett) a szaktárca.
