Magyarország;szélerőmű;tilalom;építés;EU-s támogatás;

Épülhet szélerőmű Magyarországon, csak még nem

Az EU-s támogatás fejében feloldott beruházási tilalom ellenére Orbán Viktornak még legalább öt évig nem kell szembesülnie új kelepelőkkel.

Az év utolsóelőtti munkanapján megjelentek a Magyar Közlönyben a szélerőműtelepítéseket ismét lehetővé tévő jogszabályok. Ezt az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményben is megerősítette. Az ügy kormányzati tálalása ugyanakkor mégis kissé becsapós. Ennek megértése végett érdemes felidézni, hogy a szélerőművek építésének újbóli engedélyeztetését a kormányon belüli parázs vita előzte meg. Ezt a fő ellenzőként számon tartott Orbán Viktor is elismerte. Így az, hogy a kabinet – igaz, némi brüsszeli nyomásra –, legalábbis jogi oldalról, de 2024-gyel feloldotta a korlátokat, mindenképp mérföldkő. Igaz, Lantos Csaba energiaügyi miniszter november végén az országgyűlés gazdasági bizottsága előtti, soros éves meghallgatásán mintha úgy fogalmazott volna, hogy ebből működő szélerőmű öt éven belül, vagyis 2029 előtt nem lesz.

A megjelent rendeletmódosítások bizonyos műszaki korlátok és építészeti szabályok betartása mellett, a helyi közösségek támogatása esetén teszik lehetővé a szélerőművek létesítését – közölte tisztázó megkeresésünkre az EM. Új áramtermelők általánosságban a (központi vezetékeket üzemeltető, állami) Mavir, illetve a (helyi hálózatokat működtető) elosztók közzétételi és csatlakozási igénybejelentési eljárásai nyomán kapcsolódhatnak a villamosenergia-rendszerhez - tették hozzá.

A legutóbbi eljárás már csak 2028 végétől biztosít hálózati csatlakozást. Ennél korábbi időpontot kizárólag nem időjárásfüggő erőművek vagy energiatárolók kaphattak. Lapunknak küldött válasza végén a tárca hitet tesz a zöldenergia-termelők „kiegyensúlyozott” rendszerbe illesztése mellett. Mindez úgy foglalható össze, hogy a hazai áramhálózat 2029 előtt nem fogad be új szélerőműveket. 

Arra a kézenfekvő kérdésre, hogy így miként teljesülhet többször hangoztatott, 2030-ra vonatkozó ígéretük a jelenlegi szélerőmű-összteljesítmény megháromszorozásáról, nem válaszoltak.

E szerint mindenesetre az iparág több év alatt készülhet fel a ténylegesen öt év múlva megnyíló lehetőségre.

Jelenleg Magyarországon 172 szélturbina üzemel 330 megawatt (MW) összteljesítménnyel, döntő többségük a szociálliberális időszak során, 2006-ban kiírt pályázaton nyert építési jogot. Azóta senki. A 2009-ben kiírt új pályázatot a 2010-ben megválasztott Orbán-kormány egyik első intézkedéseként lefújta. Miközben ezután a szakma – a fel-felröppenő pletykák tükrében nem mindig alaptalanul - új kiírásra várt, 2016-ban hidegzuhanyként hatott az (amúgy is pályázatot igénylő) új szélerőművek 12 kilométerben meghúzott, településhatártól számított távolságáról szóló, cinikus kormánydöntés. A szakmailag teljességgel alaptalan, trükkös korlát Magyarország területének egészét kizárta a lehetőségből. Az Orbán-kabinet - és persze hű fegyverhordozóik - ezután kezdték hamis, tudományosan cáfolt vagy meghaladott, illetve manipulatívan felnagyított problémákkal bombázni a közvéleményt a - hasonló célú ipari létesítményeknél nagyságrendekkel környezetkímélőbb – szélturbinák állítólagos kedvezőtlen hatásairól. A – kormánytagok közül leginkább Orbán Viktor által sorolt – ellenérvek közé tartozott például a surrogás, ami szakértők szerint a valóságban oly csekély, hogy magát a felvetést is alig vizsgálják. Az iparág a repülő állatokban tett károk, illetve a lebontás utáni hasznosítás kérdésére is egyre kedvezőbb válaszokat ad. Ama – szakértők által egyébként vitatott - kormányérv, miszerint Magyarországon a nap a szélnél hatékonyabban hasznosítható, ezért utóbbit nem támogatják, az avatatlan fül számára is fura lehet. Hisz egy, a legjobbnál kicsit kevésbé hatékony eljárás miért érdemel rögtön tiltást? Ráadásul a két áramtermelőtípus szakértők szerint kitűnően kiegészíti egymást. Ez cáfolja a kormányfő ama állítását is, mely szerint az időjárásfüggő termelés a legdrágább, mert kiszámíthatatlan termelésük kiegyenlítésére legalább ugyanakkora, hagyományos erőművet kell építeni. Szakértők szerint ugyanakkor a hálózatüzemeltetés fejlődése ezt a tételt már rég meghaladta.

A befektetők sem pénzügyi támogatásra, csak telepítési lehetőségre várnak, hogy saját üzleti kockázatukra vállalkozhassanak. A szakma tételesen cáfolta a „szélerőmű-telepítésre alkalmas helyszínek” ritkásan színezett kormányzati ábráit is, mondván: az új, nyugodtabb viszonyokra tervezett, megnövelt teljesítményű és méretű szélerőművek néhány északi folt kivételével szinte az egész országban kedvező hozammal kecsegtetnek. Ezek után, mintegy végső érvként, a kormány és holdudvara, azt hozta fel, hogy a szélerőmű „nem szép”. Furamód máig eme, ízlésbéli – ámbár tényszerű közvéleménykutatásokkal cáfolt – megállapítás tartja leginkább magát, amennyiben Lantos Csaba sem látna szívesen „szélkerékerdőket”. Mindenesetre sajátos, hogy az Orbán-kormány szemét a hazai ipari létesítmények közül csak a szélkelepek szúrják.

Brüsszelből nézve

2023. december 28-án az Európai Bizottság 779,5 millió eurónyi kölcsönt folyósított Magyarországnak - közölte csütörtökön a testület hazai képviselete. A kifizetések a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretébe tartozó REPowerEU forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozás részei. Ennek révén gyorsabban lesznek teljesíthetők a REPowerEU tervben foglalt, az energiatakarékosságra, a tiszta energia előállítására és a több forrású ellátásra irányuló fejlesztések. A fő cél, hogy Európa – az Ukrajna elleni orosz invázióra tekintettel – függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól - fogalmazott a képviselet.

Ennek megfelelően a jég az elmúlt évek során sem megtört, csak megolvadt. Miközben a 2020-as kormányzati energiastratégia kidolgozása során a legnagyobb zavarokat szintén a szélerőművek kapcsán tapasztaltuk, az EU-támogatásokat illető vita során világossá vált: Brüsszel a kifizetést például a trükkös tilalom feloldásához köti. Eladdig, hogy 2022. végi távozása előtt a területért akkor felelős miniszter, Palkovics László már az eljárás iránti nyitottságát hangoztatta. Némi hangsúlyeltolódással ezt képviselte utódja, Lantos Csaba is, aki elvi támogatása mellett ellenérveket is hangoztat. Így, miközben szakértők szerint a hazai éghajlat legalábbis a napelemekéhez mérhető, hatékony szélenergia-hasznosításra alkalmas, utóbbiaknak a tárcavezető a jövőben is csak „kiegészítő szerepet” szán. Pedig az év végén például a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont állt elő kutatással, mely szerint a kormány által 2030-ra ígért ezer megawattnyi (MW) szélerőmű tizenhatszorosa is gazdaságosan üzemelne.

De ne legyünk ünneprontók. Elvégre a mostani változások kedvezők. Így – az EM-közlemény szerint – a január elsején életbe lépő rendeletek szerint az előírt védőzóna (a településhatártól számított távolság alsó határa) az európai gyakorlatnak megfelelően 700 méterre csökkent. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ipari területeire még ez sem kötelező. Ott, ahol a szélenergia 150 méter magasan meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot, a kormány könnyített térségeket jelölhet ki. Itt a környezetvédelmi és építési hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap. Mostantól megszűnik a pályáztatás és nem korlátozzák az engedélyek számát és az összteljesítményt sem. Mindemellett változatlanul érvényesítik a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontokat is. Így a kiváló adottságú szántók, illetve az országos ökológiai hálózathoz tartozó tájképvédelmi, világörökségi, valamint az utóbbi címre várományos területek távolságtól függetlenül tiltottak maradnak. A települési önkormányzatok a helyi építésügyi szabályzatban rögzíthetnek szélerőműépítésre szánt területet, ahol az általános építménymagassági korlát nem érvényes. Ezeket elfogadásuk előtt a kormányhivatalok és az állami főépítészek véleményezik. Az 5-49 MW-s egységeknek fenntartott területet a vármegyei területrendezési tervben megújuló energia telepítésére szánt övezetként kell megjelölni, az ennél nagyobb szélerőművek helyszíneit pedig az országos területrendezési tervben kell feltüntetni. A beruházó a tervek módosítása érdekében eljárást indítványozhat. Az egység az összes eljárás eredményes lezárta után épülhet meg – rögzítik. A szaktárca közleményében hitet tesz a zöldenergia, valamint a „felfutó napelemes termelést kiegészítő” szélerőművek mellett. A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ig a jelenleg mintegy 330 megawattnyi szélenergiateljesítmény megháromszorozásával számol – szögezik le. Emellett elkötelezettek az áramtárolás támogatása mellett is.

Az Energiaklub a részleteket hiányolja

A mostani módosítások tervezetét a korábban vállalt határidőhöz képest 9 hónapos csúszással, december 15-én tették közzé – hánytorgatja fel az Energiaklub. Véleményezésre, a karácsonyi-újévi időszak szabadságolásait is figyelmen kívül hagyva, az előírásnál kevesebbet biztosítottak. Bár a 700 méteres védőtávot és a területek besorolását támogatják, hiányolják ezek érdemi háttérszámításait. Ezek híján fenntartásokkal viseltetnek az iránt is, hogy a könnyített térségek kijelölésekor valóban a gazdaságosság, a megtérülés és az energetikai szempontok számítanak-e. A közölt feltétel oly hiányos, hogy ez alapján még akár az egész ország válhat tiltott, illetve engedélyezett területté. Támogatnák a napelemekhez kapcsolódó szélerőműtervek előnyben részesítését, viszont nem értik, miért hagynák ki ebből a már meglévő szolárparkokat. Korábbi méréseik alapján a könnyített térség szélerőfeltételét túl szigorúnak tartják. Országos, fix előírások helyett helyi korlátokat támogatnának, de ha mindenképp szükséges szám, 500 helyett 340 wattot javasolnak. A szélerőműfejlesztések kilátásai szempontjából azt is fontosnak tartják tisztázni, hogy a könnyített minősítést a feltételek külön-külön vagy együttes teljesülése esetén kaphatja meg egy-egy térség. A környezetvédő szervezet a súlyos energiaválság, a magas árambehozatali arány szempontjából is fontosnak tartaná a szélerőművek telepítésének könnyítését.

Hangokat hallanak

A zaj témáját a működő szélerőművek általunk áttekintett, több évtizedes műszaki iratai is csak mellékesen említik. A mérések szerint a szélerőművek csendesek, hangjuk a megszokott, napi hatások között „nem jelentős”, illetve 500-600 méter távolságba sem a hallható, sem az infrahangok nem jutnak el. Bár a korabeli leírásokban védőtáv nem szerepel, a településhatártól többnyire fél kilométernél távolabb fekszenek. Mindazonáltal az új berendezések zaja azóta még tovább csökkent.