Az orosz–ukrán háborúról a harcok kitörése óta, a modern kommunikációs eszközöknek köszönhetően, rengeteg információ és dezinformáció zúdult a világra, amiben még a szakértők is nehezen tudnak tájékozódni – hangsúlyozza Kiss Andrej újságíró, Oroszország-szakértő, aki lapunk Szép Szó mellékletében is rendszeresen közöl elemzéseket a konfliktus alakulásáról. Véleménye szerint a szokásosnál is fontosabb a hitelt érdemlő források kiválasztása, az információk ellenőrzése. Sok „tanár úrként” tisztelt szaktekintély is elveszett már az események forgatagában.
A megtévesztés persze szerves része a háborúknak, minősítésüknél figyelembe kell venni, milyen célt szolgálnak. A háború kezdetén meghatározó jelentőségű volt, sikerül-e elhitetni az ukrán néppel, hogy az ország nem roppan össze, készen áll az ellenállásra. A média, benne egy nagy hatású online csatorna ekkor elhallgatta a helyzet súlyosságát, azt, hogy Kijev egyes kerületeiben is harcok folynak diverzáns csoportokkal. Ez teljesen érthető, mint ahogy az is, hogy Oroszország az utolsó pillanatig tagadta háborús szándékát. Az igazi problémát a hosszú távú, stratégiai megtévesztés jelenti, amely téves összefüggésrendszerbe terelheti az elemzést. Utóbbira Kiss Andrej a tavalyi ukrán ellentámadás exponálását említette példának. Elterjedt, hogy csak idő kérdése, mikor indul a hadművelet, a fegyverek érkeznek nyugatról. Majd mindenkit meglepett az akció elakadása, Mint kiderült, a fegyverszállítás akadozott, a NATO és az ukrán katonai vezetés között viták voltak, hány ponton érdemes támadást indítani a hosszú frontvonalon. Közben az oroszok háromszakaszos védelmi rendszert építettek ki, és felrobbantották a Nova Kahovka-i vízerőmű gátját, amivel nem szimpla károkozás volt a céljuk, hanem hogy elárasszanak egy jelentős nagyságú frontszakaszt.
Részlet a videóinterjúból:
