tárgyalás;Dubaj;Egyesült Arab Emírségek;újjáépítés;Rákosrendező;

2024-01-13 05:55:00

Dubaj Budapesten: az arab érvek simán legyőzték a magyar fortélyt, rövid idő alatt milliárdokkal romlott az Orbán-kormány pozíciója

Az Orbán-kormány számára kedvezőtlen módon változhattak a Rákosrendező 130 hektáros területére álmodott városnegyed – Lázár János építési és közlekedési miniszter fordulata szerint „mini-Dubaj” – felépítésének feltételei. Ezt jelzik legalábbis a lapunk birtokába került korábbi, és a napokban hivatalosan közzétett megállapodás-tervezet közötti különbségek.

Az első tervezetben – amelyről már korábban írtunk – a kormány 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta. A kabinet két felüljáró megépítését, vasúti fejlesztést, és az M1-es metró, a kisföldalatti meghosszabbítását vállalta. Cserébe az Egyesült Arab Emírségek (EAE) azt ígérte, hogy az általa kijelölt jogalany 5 milliárd euró (1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által csütörtökön közzétett tervezet szerint azonban a magyar kormány „legalább 800 millió EUR (304 milliárd forint) becsült összeg erejéig” biztosít forrásokat a felüljárók megépítésére, a vasúti fejlesztésre, a metró meghosszabbítására, valamint kerékpár és gyalogosutakra. Ez mintegy 76 milliárd forinttal több, mint ami az első tervezetben állt.

Ráadásul korábban nem szereplő új elemként került be a tervezetbe a „vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen”. Bár Lázár János közlekedési és építési miniszter a projekt decemberi bejelentésekor megemlítette, az első változatban még nem volt benne a reptéri gyorsvasút odavezetése sem, a mostaniban viszont az szerepel: közvetlen kapcsolatot biztosítanak az új rákosrendezői vasútállomás és Ferihegy között. Lázár egyébként a bejelentéskor azt mondta, hogy a magyar állam egymilliárd eurós (380 milliárd forint) fejlesztési tervet készít elő, amelyben a repülőtéri gyorsvasút nincs is benne.

(Az új lakások után jelenleg 5 százalék ÁFÁ-t kell fizetni, ám az erre vonatkozó jogszabály lejárt volna a nemzetközi megállapodás 15 éves időtartama alatt, ráadásul csak lakóingatlanra vonatkozik, irodákra, kereskedelmi célú ingatlanokra nem.) Az EAE ehhez képest egyelten fillérrel sem ígér többet, mint korábban, sőt a tervezetben már csak annyi szerepel, hogy „ösztönzi a kijelölt jogalanyt” 5 milliárd euró összegű beruházás megvalósítására.

Mindkét dokumentumban szerepel, hogy a projektet kiemelt állami beruházássá nyilvánítja a kormány, amellyel kiemeli az általános építés szabályozási körből a beruházást. Ez erősen gyengíti az önkormányzatok érdekérvényesítő erejét. Lázár János korábban azt mondta: a fővárosi önkormányzattal és a kerületekkel a nemzetközi szerződés aláírása után egyeztet.

 „A megjelent megállapodás-tervezet több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad. Világosan látni, hogy a befektető mit kap a magyar adófizetők pénzéből, de nem látni, hogy mit ad ezért cserébe. Az állam számos az önkormányzatok által támogatott közcélú beruházást vállal, súlyos százmilliárdokat érő, hatalmas városközponti területet ad át, de arról semmi nem derül ki, hogy mit építene a befektető” – mondta Karácsony Gergely pénteki kihelyezett kabinetülés utáni sajtótájékoztatón, ahol az érintett városrészek, a XIII., a XIV. és XV. kerület polgármesterei is részt vettek.

A repülőtéri gyorsvasút idevezetése miatt egy alapvetően turisztikai beruházás képe rajzolódik ki, ami semmiképpen nem szolgálná Budapest érdekeit a főpolgármester szerint, aki polgármester társaival egyetértésben erősen kevesli a kormány közcélú beruházásokra szánt keretet. Ez az összeg legfeljebb a Szegedi úti közúti felüljáró és kisföldalatti meghosszabbítására elég – mondta. Másrészt többször is hangsúlyozta: a földalatti meghosszabbításának csak akkor van értelme, ha ezzel párhuzamosan megújul a meglévő vonal, új megállók épülnek például a Városliget mellett, valamint lecserélik az elöregedett járműállományt. Utóbbi beszerzését már az idén el kellene indítani – ennek problémájáról korábban részletesen írtunk.

Túl „lazának” tartja a megállapodás tervezetet Tóth József XIII. kerületi polgármester, mivel a befektető terveiről semmi nem derül ki. A kerület számára a Szegedi úti felüljáró megépítése a legfontosabb, erről már 2020-ban döntött a kormány. A kiviteli terveknek 2023-ra kellett volna elkészülniük. A Fővárosi Közgyűlés által decemberben elfogadott feltételgyűjteménybe a XIII. kerület által támasztott igényeket is belefoglalták, a felüljáró mellett 9 másik elvárást is támasztottak a projekttel kapcsolatban. A minisztériumtól egyelőre nem érkezett megkeresés a kerülethez, de a Szegedi úti felüljáróról folyamatos az egyeztetés. Tóth József szerint életet kellene lehelni a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsába, amely korábban a kormány és a város közötti híd szerepét töltötte be.

Az új városnegyedről való véleménynyilvánítás legjobb formája a tárgyalóasztal – jelentette ki Karácsony Gergely, aki szerint helyi népszavazásra nem igazán ad lehetőséget a kormány által választott jogi konstrukció. Bár azt hozzátette, hogy a kormány által választott zárt körű versenyeztetés egy jól működő jogállamban fel se merülne. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Belgrádban hasonló konstrukcióban épült fel egy új negyed, amelynek rossz példájából remélhetőleg tanul a magyar kormány. A főváros felé egyelőre nem érkezett formális megkeresés az ügyben. A projektet koordináló bizottságban szerinte mindenképpen helyet kell adni az érintett önkormányzatoknak.

 A Külgazdasági és Külügyminisztérium által csütörtökön közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő 15 évre szóló kontraktust ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, csakhogy a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket se az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek. Így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől, a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat befejezik. Mindezek fényében még fontosabb, hogy olyan városnegyed épüljön Rákosrendezőn, amely nem csupán turisztikai látványosságként, de a város szerves részeként működik.

Zugló tárgyal először Lázár Jánossal

Napokon belül tárgyalóasztalhoz ül Lázár János minisztériuma és a zuglói önkormányzat, az erről szóló egyeztetés már tavaly, a kerület kezdeményezésére megkezdődött – válaszolta a Népszava kérdésére Horváth Csaba Zugló polgármestere. A politikai ellentéteteket most felülírhatják a gazdasági érdekek – vélekedik a politikus, aki szerint egy működőképes városnegyed létrehozása, és a hiányzó közlekedési kapcsolatok megteremtése a kormány számára is fontos. Három éve folynak már erről állítólag tárgyalások, de közműegyeztetés még egy se volt. Több ezer milliárd forint értékű állami vagy NER-projekt valósult meg az elmúlt években Zuglóban, gondoljunk csak a Városliget beépítésére, amely Horváth szerint elfogadható kompromisszum, a kormányzati negyeddé alakuló Bosnyák téri projektre, vagy éppen a Dürer Kertre.

A zuglói polgármester nyitottságot érzékel a minisztérium részéről és több esélyt lát a tárgyalóasztal mellett való megegyezésre, mintha erővel lépnének fel. Az előzetes téma egyeztetéskor például a minisztérium egyáltalán nem utasította el a négyes metró meghosszabbításáról, illetve a földalatti új állomásokkal való kiegészítéséről szóló gondolatát. Horváth szerint a kormány számára is világos kell legyen, hogy a földalatti nem lesz elegendő az új negyed közlekedési igényeinek kiszolgálására. A négyes metrót el kell vinni legalább a Bosnyák térig, de még jobb lenne Újpalotáig. Nem cél, hogy elvaduljon a viszony Rákosrendező ügyben, hiszen akkor még kevesebb beleszólásunk lesz – összegzett Horváth Csaba.