Édesanyja szerint Borzi az élő példa arra, hogy a semmiből egy kis csoda született. Borzási Tamás gyermekkorában vált halmozottan sérültté, nemcsak beszélni nem tud, de a mozgásában is erősen korlátozott, miközben az értelme ép. Iskolában megtanulta a betűket, de nem tud kézzel, hagyományos módon írni, így a kommunikációban sokáig, nagyon sokáig nehézségekkel küzdött mind ő, mind a családja.
A most 40 éves férfi számára 2011-ben nyílt ki a világ, amikor megismerte a fejegeret. – Az első héten azt mondta, hogy ez egy hülyeség, ez őt nem érdekli, de én kértem, hogy fussunk neki még egyszer. Két hét alatt megtanulta kezelni, és teljesen rákattant, azóta is önállóan használja, mindenféle segítség nélkül – meséli az édesanyja. Később a Verbalio szoftver hallhatóvá is tette mindazt, amit Borzi leírt. A férfi így az online világban gyakorlatilag bármit képes megtenni, amit az egészséges, ép fizikummal rendelkező emberek: e-maileket ír, filmeket tölt le, bankol, sőt, dolgozni is tud, egy webáruházat kezel, ezáltal hasznosnak érzi magát.
– Korábban csak ült, igen-nem bólogatással válaszolt, miközben látszott, hogy mindent megért, amit mondunk. Neki borzasztóan sokat változtatott az életén a fejegér, azt szokta mondani nekem, hogy most már én is értékes vagyok
– emlékezett vissza az édesanyja a nehéz kezdetekre. Azóta a férfi tartott már előadást a kutatók éjszakáján és gyógypedagógusok képzésén is, sőt, az ő közreműködésével fejlesztették ki azt a szoftvert az ELTE kutatói, amelynek segítségével lehetővé vált számára a kommunikáció.
A fejegér, amiről szó esett, tulajdonképpen egy számítógépes program, leegyszerűsítve: a webkamera azonosítja az arc különböző pontjait, érzékeli a fej mozgását, majd onnantól kezdve lehetővé teszi, hogy az illető a feje mozgatásával irányítsa a kurzort és szöveget írjon. Annak is van segítség, aki még a fejét sem képes akaratlagosan mozgatni, csak a szemét: a szemegér egy, a számítógéphez csatlakoztatható kis eszköz, amely először szintén bekalibrálja a felhasználó szemmozgását, ezzel kiválthatóvá válik a hagyományos egér és akár a tekintetünkkel gépelhetünk a képernyőbillentyűzetettel.
– Ezeket az eszközöket még sajnos nem támogatja a társadalombiztosítás, mivel nem minősülnek gyógyászati segédeszköznek, mint például egy kerekesszék
– avatott be Veszelovszki Zsanett, a Bliss Alapítvány munkatársa. Igaz, hogy az AAK módszerei, eszközei nem a fizikai állapot javításában segítenek a sérült embereknek, hanem abban, hogy képesek legyenek kommunikálni a környezetükkel, ez azonban épp ugyanolyan fontos. Hiszen némaságra ítélve a saját testük börtönébe zártan élnek, így viszont tanulhatnak, dolgozhatnak, alkothatnak, megoszthatják másokkal a gondolataikat, érzéseiket.
Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) kiegészítő kommunikációs módszerek, eszközök és technikák gyűjtőfogalma. Segítségével a súlyos beszédzavarral küzdő emberek is képessé válhatnak önmaguk kifejezésére, azaz az AAK „megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant”.
A Bliss Alapítványnál dolgozó szakemberek először egy komplex felmérést végeznek. Nyilván nem mindegy, hogy egy kisgyermekről van szó, aki nem képes megtanulni beszélni, vagy ugyan tud beszélni, de csak a családtagjai értik meg, vagy mondjuk egy olyan felnőttről, aki baleset vagy betegség következtében veszíti el a beszédképességét. A vizsgálat során pszichológus, gyermekorvos, mozgásfejlesztő szakember együtt határozzák meg az irányt, amerre érdemes elindulni. A rendszerint fennálló társsérülések – mozgássérülés, érzékszervi sérülések, intellektuális képességzavar stb. – szabják meg, hogy kinek mire van szüksége. A terápia üteme, ritmusa, módszerei, az alkalmazott AAK-formák, az informatikai segédeszközök szintje, a kommunikációs stratégiák tanítása mindenkinél más és más, egyénre szabott. A megfelelő eszköz kiválasztása egy hosszú ideig tartó folyamat, ráadásul a technikai fejlődés újabb és újabb lehetőséget rejt magában. A cél mindig a hatékony kommunikáció elérése, hogy az érintett a lehető legjobban tudja kifejezni a gondolatait.
A kommunikációs képesség hiánya vagy elvesztése több mint 10 ezer embert érinthet Magyarországon.
Ez elsőre talán nem tűnik nagy számnak, azonban ha azt is figyelembe vesszük, hogy mindegyikük családjára is kihat a probléma, nem beszélve a tágabb környezetükről, akkor ez a szám a többszöröse. Így látható, hogy nem vehetjük félvállról ezt a problémát. Veszelovszki Zsanett szerint mindenkinek tudnak megoldást nyújtani. A kommunikációfejlesztés sok esetben az úgynevezett együzenetes kommunikátorral kezdődik. Ezek egy nagyon egyszerű üzenetet tartalmaznak, például hogy „még”, ezzel tudja jelezni a gyermek, ha szeretné folytatni azt, amit éppen csinálnak, vagy többet kér valamiből. Ez például az autista gyerekeknél is nagy segítség, akik gyakran nem tudják megfelelően tudatni a környezetükkel, ha valamit szeretnének, így viszont „egy gombnyomással” elérhetik azt. A lehetőségek közötti választáshoz jól használhatóak a két-, illetve többüzenetes kommunikátorok, illetve a tabletre telepíthető kommunikációs programok. A mozgáskorlátozott személyek nehezebb helyzetben vannak, de ez sem lehet akadálya a kommunikációnak. Ha valakinek mozog valamelyik testrésze, azzal már képes lehet egy kapcsolót működtetni, ami lehetővé teszi bizonyos eszközök használatát, sőt a fejegérrel és a szemegérrel a nagyon súlyosan mozgáskorlátozott emberek is kommunikálhatnak.
A Bliss Alapítvány munkatársa hozzátette: sajnálatos, hogy bár Magyarországon is évtizedek óta elérhető az AAK, még mindig nagyon kevesen tudnak a módszerről és az alapítvány több, mint 35 éves munkásságáról. Pedig a beszéd hiánya nem egyenlő az értelem és az érzelmek hiányával. Az alapítvány munkatársai azért dolgoznak, hogy a sérült emberek számára lehetővé tegyék az önkifejezést, ezzel segítve a társadalomba való beilleszkedésüket.
