Hiába garantálja rendeletben az Orbán-kormány, hogy ne csökkenthessék teljesítmény-értékelés alapján a tanárok bérét, a jog mégis lehetővé teszi

Bár az Orbán-kormány látszólag rendeleti úton garantálja, hogy az új pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer idén szeptembertől tervezett bevezetését követően semmikor sem lehet majd az értékelés eredménye alapján csökkenteni a pedagógusbéreket (még azokét sem, akik az elvártnál alacsonyabb szinten teljesítenek), a jelenleg hatályos jogszabályok erre továbbra is lehetőséget biztosítanak.

A Népszava bő két hete, január 5-én számolt be arról, hogy 2025 szeptemberétől akár csökkenthetik is azoknak a pedagógusoknak a fizetését, akik a teljesítményértékelés során 50 százalék alatti eredményt érnek el. Erre egyrészt az új pedagógus életpályatörvény - ismertebb nevén státusztörvény – ad lehetőséget, másrészt a köznevelésért felelős Belügyminisztérium (BM) is elismerte lapunknak, hogy jövő év őszétől a munkáltatóknak megnyílik a lehetőségük arra, hogy “az alacsony szintű teljesítményt nyújtó pedagógus illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapítsa meg”.

A törvényi sávhatárokat a státusztörvény tartalmazza, itt jelennek meg azok a minimumösszegek, amelyeknél egy pedagógus semmilyen körülmények között nem kaphat kevesebbet. Például a Pedagógus I. besorolásnál ez bruttó 410 ezer forintot, Pedagógus II. fokozatnál bruttó 430 ezer forintot jelent. A rendeleti alsó sávhatárok pedig azokat az összegeket rögzítik, amelyeket a pedagógusoknak mindenképp meg kell kapniuk az idén januári, átlagosan 32,2 százalékos bértömegemelés után: Pedagógus I-nél ez bruttó 538 ezer forint, Pedagógus II-nél bruttó 555 ezer forint. Vagyis a BM eredeti közlése szerint 2025 szeptemberétől egy Pedagógus I. fokozatú tanár bérét, 

Ez ellen a pedagógus szakszervezetek, de még az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is tiltakozott. Minden bizonnyal ennek hatására a január 18-án megjelent rendeletbe bekerült egy olyan rész, mely szerint a státusztörvény vonatkozó részének (98. paragrafus, 3. bekezdés) alkalmazásakor „a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg”. Ám ennek értelmezését nehezíti, hogy azt nem konkretizálták, pontosan minél alacsonyabb összegben nem lehet megállapítani a béreket:

Kértük a szaktárcát, hogy tisztázzák a helyzetet, ám kérdéseinkre csak annyit írtak, hogy a pedagógusok „a meghatározott minimumoknál alacsonyabbat nem kaphatnak, tehát negatív eltérítés nem érvényesíthető” – ebből viszont továbbra sem derült ki, melyiket értik “meghatározott minimumok” alatt az általuk megállapított törvényi és rendeleti sávhatárok közül.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő a Népszava megkeresésére azt válaszolta, miután a rendeletben sem a törvényi, sem a rendeleti minimumösszegekre nem hivatkoznak egyértelműen, a korlátozás csupán azt jelenti,

Ez az eredeti tervek szerint is így volt, hiszen a BM csak a 2025. szeptemberi tanévtől tette volna lehetővé a bérek teljesítménytől függő csökkentését. A szakértő is rámutatott arra, hogy a státusztörvényben továbbra is szerepel, hogy a gyenge eredménnyel záruló teljesítményértékelés esetén nem kötelező a rendeletben meghatározott - vagyis a béremeléssel kiegészített - alsó sávhatárok figyelembevétele.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt mondta lapunknak, a szaktárcával történt egyeztetéseken is csak az derült ki biztosan,

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet úgy látja, a rendeletet úgy is lehet értelmezni, hogy az határozatlan időre előírja a negatív eltérítés tilalmát, de szerinte a megnyugtató az lenne, ha a státusztörvényt is módosítanák. Elmondása szerint erre vonatkozó kérdésükre az egyeztetéseken nem kaptak ígéretet.