A svédek nem értik az Orbán-kormányt, az abszurd késleltetéssel nagy károk keletkeztek a kétoldalú kapcsolatokban

Az Orbán-kormány most már amolyan minden mindegy alapon tovább akadályozza Svédországnak a NATO-hoz való csatlakozását, még azután is, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök csütörtökön aláírta a ratifikációt, ezzel hivatalosan is mi váltunk a svédek integrációjának utolsó kerékkötőjévé. Ettől függetlenül a stockholm vezetés biztos abban, hogy a magyar parlament is ratifikálja a döntést egyrészt azért, mert nincs igaz indok arra, hogy miért is utasítanánk el – a „több tiszteletet” akarunk szlogenje teljesen komolytalan -, másrészt mert Stockholm úgy véli, olyan nyomás nehezedik a védelmi tömb szempontjából jelentéktelennek számító Magyarországra, hogy nem állhat ellent ennek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, Magyarország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát –nyilatkozta Brüsszelben újságírók előtt. Megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, hogy aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ratifikációs okmányt, majd hangsúlyozta: „várom a ratifikálást Magyarország részéről, amint a parlament újra összeül”. Ő tehát nem számít arra, hogy a magyar parlament rendkívüli ülést tart a kérdésben.

Tobias Billström svéd külügyminiszter válaszolt Kövér László csütörtöki megjegyzésére. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, azért nem támogatja a svéd NATO-tagságot, mivel a svédek „olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni". Billström a svéd Aftonbladet napilap beszámolója szerint közölte, ők nem pocskondiázták Magyarországot. Az elhangzottakat Kövér László magánvéleményének tekinti, és reméli, Magyarország emlékszik arra az ígéretére, miszerint nem utolsóként fogják ratifikálni a svéd csatlakozást. Ezt az ígéretet persze már megszegte a kabinet.

A svéd reakciókból jól látszik, hogy az Orbán-kormány a csatlakozás megszavazásának késleltetésével komoly károkat okozott Stockholm és Budapest viszonyában. Ottani szakértők nem értik, mire jó mindez Magyarországnak. Magnus Chrtistiansson svéd NATO-szakértő megállapítja, Recep Tayyip Erdogan aláírása nyilvánvalóan növeli az Orbán Viktorra nehezedő nyomást kivált azután, hogy maga a magyar miniszterelnök tett ígéretet arra, nem Budapesten ratifikálja utolsóként a svéd csatlakozást. „Most már csak ők maradtak, és nagyon nem világos, hogy mit próbálnak kihozni a folyamatból” – hangoztatta Magnus Christiansson a Dagens Nyheter napilapban. Hozzátette, vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az uniós pénzek Magyarországnak ítéléséről, vagy Svédország szimbolikus megalázásáról van szó, de ezeket nem kívánja kommentálni.

Magnus Christiansson bölcs lépésnek tartja Ulf Kristersson svéd miniszterelnök részéről, hogy – az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozóján – találkozik a magyar miniszterelnökkel, lehetőséget ad ugyanis Orbán Viktornak arra, hogy mentse az arcát. Mint ismeretes, a magyar miniszterelnök Budapestre invitálta a svéd kormányfőt, aki először külügyminisztere útján azt közölte, nem kíván a magyar fővárosba utazni, s nincs miről beszélniük, később azt mondta: a jövő heti EU-csúcs peremén nagyon szívesen beszél a magyar miniszterelnökkel.

A svéd szakértő szintén úgy látja, a magyarokat meglepte a hirtelenjében történt török ratifikációja. Abban ugyanakkor nem kételkedik, hogy Magyarország is kénytelen lesz igent mondani. „Azt hiszem, valahol még a magyarok is értik, hogy ennek mi lesz a vége. Úgy tekinthetünk rá, mint egyfajta végjátékra egy hosszú folyamatban” – mondja Magnus Christiansson.

Mats Knutson svéd újságíró, szakértő az SVT közszolgálati televízióban úgy vélte, elmozdulás volt tapasztalható Orbán Viktor retorikájában, egyik nap a még arról beszélt, hogy tárgyalni akar Svédországgal, mielőtt Magyarország jóváhagyja a svéd NATO-csatlakozást, később már azt üzente, hogy Svédország NATO-tagsága mögött áll. A svéd szakértő szerint ennek alapján is egyértelmű, hogy Magyarországra nagy nemzetközi nyomás nehezedik ebben a kérdésben.

A Boras Tidning című lap úgy véli, a késleltetés mögött az állhat, hogy az Orbán-kormány valamiféle „jóvátételt” remél Svédországtól. Ahogy a lap fogalmaz, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a magyar kormányfővel folytatott telefonbeszélgetése során „megragadhatta Orbán Viktor fülét”, legalábbis ezt a következtetést lehetett levonni a magyar miniszterelnöknek a beszélgetés utáni, az X-en megjelent bejegyzéséből. A lap azonban rámutat, hogy a magyar miniszterelnök homályosan fogalmazott, így még semmit sem szabad elkiabálni.

Mindent elmond arról, manapság miként vélekednek a magyar kormányról a patinás Aftonbladet még múlt hónapban megjelent cikke, amelyben a szerző Vlagyimir Putyin trójai falovának nevezte Orbán Viktort. A lap felvetette, hogy Magyarország uniós támogatását önkéntessé kellene tenni a tagállamok részéről. „Magyarország magatartása valójában méltatlan az Európai Unió egyik tagállamához. Ha az ország továbbra is veszélyezteti az összes többi tagállam létfontosságú biztonsági érdekeit, a helyzet hamarosan kezelhetetlenné válik. 2024-ben véget kell vetni a diktatúrák támogatásának” – írta a lap.

Bármit akar is a késlekedéssel az Orbán-kormány, célját biztosan nem éri el, mert a szövetség tagállamai Svédországgal szolidárisak. Erre utal, hogy Emmanuel Macron sokatmondóan még a jövő heti uniós csúcs előtt Stockholmba látogat. „Svédország partnerünk az Európai Unióban, és a csatlakozásának véglegesítésével szövetségesünkké válik a NATO-ban” – hangoztatta a francia elnök.