A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását, Magyarország tényleg az utolsó maradt

Kedd este az ankarai törvényhozás ratifikálta Svédország másfél éve húzódó NATO-csatlakozási kérelmét. A török parlament – írja az angol nyelvű török portál, a Daily Sabah – 287-55 arányban hagyta jóvá a lépést, a szavazás ténye pedig azt jelenti, hogy az Orbán-kormány jóvoltából a magyar Országgyűlés tényleg utolsóként hagyhatja jóvá a lépést az észak-atlanti szervezet jelenleg 31 tagállama közül. 

„Ma egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a NATO teljes jogú tagjává váljunk” – reagált a döntésre az X-en Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Today we are one step closer to becoming a full member of NATO. Positive that the Grand General Assembly of Türkiye has voted in favour of Sweden’s NATO accession.

— SwedishPM (@SwedishPM) January 23, 2024

A döntés után a ratifikációt puszta formalitásként már csak Recep Tayyip Erdogan török elnöknek kell aláírnia. Előhangjaként egyébként török kormányzati körök már hétfőn kiszivárogtatták, hogy mi fog történni. a Szabad Európa angol nyelvű kiadása pedig megírta, hogy a brüsszeli NATO-központban akár már az év első miniszteri csúcstalálkozója előtt, február 14-15-én zászlófelvonásra készülnek. 

A törökök ezzel tényleg  a szégyenpadra ültették Magyarországot, főleg Orbán Viktor korábbi ígérete nyomán, hogy az Országgyűlés nem utolsóként fogja ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást. Hétfőn elküldtük kérdéseinket a kabinetnek arról, mi a helyzet ezzel az ígérettel. Választ nem kaptunk.

Orbán Viktor kedden ugyan meghívta a svéd kollégáját, Ulf Kristerssont egy budapesti látogatásra tárgyalni a a NATO-csatlakozásról és a kölcsönös bizalomról, de ezt Tobias Billström svéd külügyminiszter elutasította. A tárcavezető szerint a stockholmi kormány jelenleg nem lát okot a tárgyalásra, és reméli, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja a skandináv állam belépését az észak-atlanti szervezetbe.

A svéd NATO-csatlakozás ügye csaknem másfél éve húzódik. A NATO második legnagyobb haderejével rendelkező Törökország nevében Recep Tayyip Erdogan elnök vezette ankarai kormány biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva akadályozta a ratifikálást. Azután, hogy ezeket az aggályokat a stockholmi kormány többé-kevésbé eloszlatta, Recep Tayyip Erdogan már ahhoz kötötte támogatását, hogy az Egyesült Államok járuljon hozzá 40 darab új F-16-os vadászgép küldéséhez, illetve a meglévő török flotta korszerűsítéséhez.

Az Orbán-kormány  illetve a vele látszatvitát folytató Fidesz  először arra hivatkozva akadályozta a svéd NATO-csatlakozást, hogy a törökök ne maradjanak egyedül. Ezután következett a sértődöttség több svéd állami iskolában vetített 2019-es kisfilm miatt, amely a demokratikus intézményrendszer magyarországi leépítését mutatja be az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után.

Ennek az egésznek ez egyik megkapó epizódjaként még 2022 októberében az Orbán-kormány akkori honvédelmi államtitkára, Maróth Gáspár hisztériának nevezte a svéd és a finn NATO-csatlakozás szándékát, elismerte viszont, hogy Oroszországgal szemben hihetetlen túlérő alakulna ki. 

Svédország és Finnország az orosz-ukrán háború, illetve az Oroszország jelentette fenyegetés miatt adta fel a több évtizede őrzött semleges álláspontját. Finnország NATO-csatlakozását 2023 márciusának a végén a magyar és a török parlament is megszavazta, a skandináv állam 2023. április 4-én a NATO 31. tagja lett.

A NATO 31 tagországa közül Törökország mellett éppen Magyarország ápol feltűnően szívélyes viszonyt a háborús agresszor Vlagyimir Putyin Oroszországával. Ennek jegyében mondhatott ellent Maróth Miklósnak a legutóbbi Kormányinfó sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki úgy nyilatkozott, a svédeket nem is érdekli annyira a NATO-csatlakozás, haderejük eleve csak minimális pluszt jelentene a NATO összerejének növelése szempontjából. Ezt némiképp cáfolja, hogy amíg például a svéd légierőnek 71 Gripenje van, a magyar légierő a 14-ből 12-t tart hadrendben a nem mellesleg svéd fejlesztésű vadászrepülőgépből.

Bár Törökország és Oroszország között feszültek ellentétek – a már 14. éve tartó  szíriai polgárháborúban Ankara a felkelőket, Moszkva Bassár el-Asszad rezsimjét támogatja – Vlagyimir Putyin az elképzelések szerint február közepén elutazik Recep Tayyip Erdoganhoz tárgyalni a török fővárosba. Utóbbi egyébként csak a második a NATO-tagországbeli politikai vezető lehet, aki találkozik az orosz elnökkel az orosz-ukrán háború kitörése óta. Az első Orbán Viktor volt.