„Mindannyiunk kudarca, ha Európa nem tudja megvédeni a zsidókat” – Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja

Az emlékezés kötelesség.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, az úgynevezett végső megoldást (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése tűzben elégő áldozat, héber megfelelője a soá) a zsidók mellett mintegy kétszázezer - a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított - cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó.

Az Auschwitz (lengyelül Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (zyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy erőltetett menetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.

Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is akadt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja:

A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.

Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája. A 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.

„Ma ismét ki kell mondanunk: soha többé nem történhet meg”

„A Hamász palesztin iszlamista szervezet által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásokat követően a holokausztra való emlékezés új értelmet kapott; mindannyiunk kudarca, ha Európa nem tudja megvédelmezni a zsidókat” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából pénteken.

Ursula von der Leyen közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zsidók ismét félelemben élnek. A zsidókat újra zaklatások és támadások érik az utcákon, az iskolákban és az egyetemeken, zsinagógákat dúlnak fel, zsidó temetőket gyaláznak meg. „Az Európa-szerte példátlan mértékben terjedő antiszemita cselekmények történelmünk legsötétebb időszakát idézik” - fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke hangsúlyozta: nincs helye az antiszemita gyűlöletnek, különösen itt, Európában. Az antiszemitizmust semmi sem igazolhatja. Nem fogadható el, hogy a zsidóknak leplezniük kelljen az identitásukat – hangsúlyozta a politikus.

Kiemelte, hogy mivel lassan az utolsó holokauszttúlélők is távoznak az élők sorából, az emlékezés új formáinak kialakítására van szükség, és új tanítási módszereket kell bevezetni. Meg kell őrizni az emlékezés helyeit, melyeknek az oktatás és az emlékezés célját kell szolgálniuk. „Kötelességünk, hogy olyan Európai Uniót alakítsunk ki, amely mentes az antiszemitizmustól, valamint a rasszizmus és a megkülönböztetés minden formájától. Ma ismét ki kell mondanunk: soha többé nem történhet meg” - tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.

„Nem szabad feledni a közönyt és félelmet”

Ami Magyarországot illeti, a holokauszt-emléknap előhangjaként Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertartott beszédet Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.

A politikus úgy fogalmazott, egy olyan európai tragédia áldozatai előtt tisztelgünk, amelynek sajnos Magyarország is részese volt, a sajátjainkra emlékezünk. Felidézte, hogy zsidó honfitársaink már 1848-ban beálltak a magyar szabadság zászlaja alá/", ahogy az I. világháborúból is kivették részüket, és jogfosztás volt, amikor elvették tőlük a honvédelem jogát, megalázó munkaszolgálatra kényszerítették őket.

– Emlékezni kell többek között azokra is, akik állami politikává tették a zsidók meggyilkolását, akik a Duna partján parancsra vagy lelkesedésből öltek. És emlékezni kell arra is, hogy az állam nem mert ellenállni, részese lett a holokausztnak. Nem szabad feledni a közönyt és félelmet, ami akadályozta a helyes cselekvést. Ahogy nem szabad feledni a hősöket sem, akik életük árán is mentették az üldözötteket, mint például Raoul Wallenberget, Salkaházi Sárát, Sztehlo Gábort vagy Koszorús ezredest - mondta a miniszter, hozzáfűzve, beszélni kell a gyerekeknek a holokausztról, milyen veszélyesek az ordas eszmék, milyen értékes a béke és biztonság, közös hazánk, Magyarország, s milyen értékes benne a zsidó közösség - tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, újra nehéz időket élünk. A nemzetközi biztonság intézményre recseg-ropog. A szomszédban háború van, a zsidó államot támadás érte. A szabad világban újfajta antiszemitizmus ütötte fel a fejét. Nyomás alatt tartják a zsidó közösségeket, Molotov-koktélt dobnak a zsinagógákra. Szerinte Magyarországot teljesen alaptalanul vádolták meg antiszemitizmussal, pedig ez az ország a zsidók számára is biztonságos hely. Új zsidó reneszánsz van Magyarországon, és a magyar állam büszke arra, hogy hozzájárulhat ehhez.