Orbán-kormány;megállapodás;rendelet;Egyesült Arab Emírségek;Rákosrendező;

Megjelent a rendelet a budapesti Dubajról, az Orbán-kormány gyakorlatilag felmondhatatlan megállapodást kötne az arabokkal

Új elem, hogy a rákosrendezői vasúti pálya helyét parkká alakítanák, de a megállapodás-tervezetbe a reptéri gyorsvasút odavezetése is bekerült.

Az Orbán-kormány felhatalmazta a külgazdasági és a külügyminisztert, az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodás szövegének véglegesítésével – derült ki a keddi Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározatból. A kabinet egyúttal azt is kinyilvánította, hogy egyetért a a gazdasági megállapodás bemutatott szövegével és elrendeli a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet benyújtását az Országgyűlésnek.

Ahogy arról  beszámoltunk, az Orbán-kormány ezzel egy gyakorlatilag felmondhatatlan gazdasági együttműködési megállapodás aláírásához kér parlamenti jóváhagyást. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által korábban közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE) kötendő 15 évre szóló kontraktust ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, de a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket se az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek. Így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől, a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat befejezik. Mindezek fényében még fontosabb, hogy olyan városnegyed épüljön Rákosrendezőn, amely nem csupán turisztikai látványosságként, de a város szerves részeként működik.

Rákosrendező 130 hektáros területére álmodott „mini-Dubaj” városnegyedről szóló lapunk birtokába került első megállapodás-tervezet szerint még 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta a magyar kormány. Ebben a Szegedi úti közúti és egy másik gyalogos felüljáró megépítése mellett a vasúti pálya fejlesztését, valamint az M1-es metró meghosszabbítását vállalták. Cserébe az emirátusokbeli befektető vállalta, hogy az által kijelölt jogalany 5 milliárd euró (1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg. A fentiek alapján az elfogadott tervezet szerint az Orbán-kormány „legalább 800 millió EUR ( 304 milliárd forint) becsült összeg erejéig” biztosít forrásokat a gyalogos és közúti felüljáró megépítésére, a vasúti pálya fejlesztésére, a kisföldalatti meghosszabbítására, valamint kerékpár és gyalogosutakra. Korábban nem szereplő új elemként került be a megállapodásba a „vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park” kialakítható legyen. Az első változatban még nem volt benne a reptéri gyorsvasút odavezetése sem, ám ez is bekerült.

Az is új elem, hogy a projekt keretében megvalósításra kerülő ingatlanfejlesztések (a szöveg nem korlátozza ezt a lakásokra) 5 százalékos adókulccsal legyenek értékesíthetőek. (Az új lakások után jelenleg 5 százalék áfát kell fizetni, ám az erre vonatkozó jogszabály lejárt volna a nemzetközi megállapodás 15 éves időtartama alatt, ráadásul csak lakóingatlanra vonatkozik, irodákra, kereskedelmi célú ingatlanokra nem.) Az EAE ehhez képest egyelten fillérrel sem ígér többet, mint korábban, sőt a tervezetben már csak annyi szerepel, hogy „ösztönzi a kijelölt jogalanyt” 5 milliárd euró összegű beruházás megvalósítására.

A projektet kiemelt állami beruházássá nyilvánítja az Orbán-kormány, amellyel kiemeli az általános építés szabályozási körből a beruházást. Ez erősen gyengíti az önkormányzatok érdekérvényesítő erejét. Lázár János korábban azt mondta: a fővárosi önkormányzattal és a kerületekkel a nemzetközi szerződés aláírása után egyeztet. Zugló polgármesterével már meg is határozták a tájékoztató időpontját, a fővárosi önkormányzat esetében ez még várat magára. A fővárosi önkormányzat a kormánynak küldött levelében Nyugati pályaudvartól induló sétányt, nyílt értékesítési pályázatot és helyet kért a kormánytól a Rákosrendező beépítését irányító bizottságban.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt is mondta, hogy a megjelent megállapodás-tervezet több kérdést vett fel, mint amennyire választ ad. Világosan látni, hogy a befektető mit kap a magyar adófizetők pénzéből, de nem látni, hogy mit ad ezért cserébe. Az állam számos az önkormányzatok által támogatott közcélú beruházást vállal, súlyos százmilliárdokat érő, hatalmas városközponti területet ad át, de arról semmi nem derül ki, hogy mit építene a befektető”.

A repülőtéri gyorsvasút idevezetése miatt a városvezetés szerint egy alapvetően turisztikai beruházás képe rajzolódik ki, ami semmiképpen nem szolgálná Budapest érdekeit a főpolgármester szerint, aki erősen keveselte a kormány közcélú beruházásokra szánt keretet. Ez az összeg legfeljebb a Szegedi úti felüljáró és kisföldalatti meghosszabbítására elég – mondta. Másrészt többször is hangsúlyozta: a földalatti meghosszabbításának csak akkor van értelme, ha ezzel párhuzamosan megújul a meglévő vonal, új megállók épülnek például a Városliget mellett, valamint lecserélik az elöregedett járműállományt. Utóbbi beszerzését már az idén el kellene indítani. (Ennek problémájáról korábban részletesen írtunk.) A főváros korábban több tervet is készített a területre, amelyben egy új sok zölddel és közfunkcióval rendelkező városnegyedet álmodta a területre, több ezer megfizethető árú bérlakással.

A korábban ismertté vált tervek szerint kettéosztanák Rákosrendező területét: az 1 millió 300 ezer négyzetméterből körülbelül 300-350 ezer négyzetméterre van továbbra is szüksége a magyar kötöttpályás közlekedésnek, és reálisan mintegy 900 ezer négyzetméter hasznosítását kezdhetik meg közösségi, illetve magáncélok érdekében. Utóbbi területen 60-65 hektárt építenének be, a maradék 25-30 hektáron pedig megépülne Budapest új, legnagyobb és legmodernebb közparkja, egy teljes zöldfelületi revitalizációval. Ennek jegyében fednék le a síneket, felette lenne a park.