Az itt megtelepedő kínai és dél-koreai akkugyártóknak, valamint elektromos autókat előállító üzemeknek nyújtott állami támogatás vélhetően soha nem fog megtérülni. Amennyit eddig a költségvetésből erre költöttek, és amennyit még fognak, teljesen indokolatlannak is nevezhető – mondta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke annak kapcsán, hogy kiderült, már 1300 milliárd forint körüli állami támogatásban részesültek ezek a cégek.
Bevett gyakorlat a világban, hogy egy-egy gazdaságilag viszonylag elmaradott országban a beletelepülő cégek állami támogatásban részesülnek, ahogyan ez megtörtént az 1990-es évek első felében Magyarországon is a General Motors-szal (Opel) és a Suzukival, amelyek akkor komoly kockázatot vállaltak idejövetelükkel. Ne felejtsük el, az ország éppen kilépett a Varsói Szerződésből, a jogrend pedig kiforratlan volt – emlékeztetett a szakember. Ezzel szemben most már hosszabb ideje EU- és NATO-tagok vagyunk, és gazdasági értelemben is merőben más a helyzet, mint 30-35 éve volt.
Nem kizárólag az a gond, hogy a támogatások (szubvenciók) nem fognak megtérülni, hanem az is, hogy valójában nem tudjuk mekkora értékűek ezek a szóban forgó beruházások – hallhattuk a figyelmeztetést. A kínai és a dél-korai cégek ugyanis nem pénz, hanem apportot (gépeket, berendezéseket, gyártósorokat) hoznak be, amelyek értékét ők határozzák meg. A fogadó ország ezeket az értékeket bemondásra kénytelen elfogadni, és a támogatásokat ezek után kapják meg a befektetők. Általánosságban a jelzett érték 10-15 százalékát. Az állami támogatások összegéről, mivel közpénzről van szó, naprakész ismeretekkel kellene rendelkezni, és érvényesíteni kellene itt is transzparencia követelményét – fogalmazott a közgazdász, érzékeltetve, hogy ettől egyelőre távol állunk.
A most zajló hazai iparfejlesztést zsákutcának nevezte Bod Péter Ákos, amivel az az alapvető gond, hogy nagyon alacsony a hozzáadott érték, emellett rendkívül tőke- és anyagigényes a gyártási folyamat. Viszonylag alacsony bérköltséggel dolgoznak ezek a cégek, mert munkavállalóik jelentős része betanított munkát végez. A nemzeti össztermék (GDP) és a ország exportja ugyan növekszik ezeknek a beruházásoknak köszönhetően, de az általános jólét már sokkal kevésbé. Kérdés, hogy az ezekben az években betelepülő ázsiai cégekkel kötött szerződésekben szerepel-e az, hogy az itt nyíló üzemek beszerzéseinek 60 százaléka európai vásárlás legyen.
Közvetlen és közvetett támogatás is van
A nagyobbrészt kínai és dél-koreai akkumulátorgyártó és elektromos járművekben "utazó" cégek eddig mintegy 700 miliárd forint közvetlen támogatáshoz juthattak, és további 600 milliárd forint ment el a beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére - osztotta meg lapunkkal Éltető Andrea, a Világgazdasági Intézet főmunkatársa a napokban a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában közölt 1300 milliárd forintos támogatás bontását. A kutató jelezte, hogy saját számításainak eredményét tárta a nyilvánosság elé.
A kormány gazdaságpolitikájának egyik sarokköve a német ipar, és ezen belül a német autóipar igényeinek kiszolgálása. Felmerülhet, hogy örül-e a például világ legnagyobb elektromos autógyártója, a kínai BYD szegedi gyárépítésének a német autóipar, mert az ázsiai cég itteni jelenléte közvetlen konkurenciát jelenthet az Audinak, a Mercedesnek és a BMW-nek. A volt jegybankelnök szerint nem ennek a három prémiumgyártónak, hanem az olyan tömegtermeléssel foglalkozó olasz és francia autógyáraknak lesz a vetélytársa a BYD, mint a FIAT és a Renault.
Régészek kutatják a BYD autógyár területét
Az a cél, hogy a tulajdonba adás másnapján megkezdődhessen az építkezés – jelentette ki Botka László szegedi polgármester Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón, ahol annak a 300 hektáros teleknek az előszerződését írták alá, ahol felépül az elektromos autókat készítő kínai BYD szegedi gyára. A városvezető szerint nem csupán Szeged életében történelmi ez a nap, hanem az egész magyar gazdaságtörténetében is, mert több milliárd eurós beruházás nyomán több ezer munkahelyet létesítenek a délkelet-magyarországi városban.
Az építkezés helyszínéül szolgáló, döntően mezőgazdasági területek lőszermentesítése már megtörtént, a régészeti feltárások még nem. Nagyon szoros munka- és időrend szerint halad a gigantikus nagyságú beruházás előkészítése – hangzott el a városvezetőtől.
Három ütemben adják át a kínaiaknak a területet – nyilatkozta a Szeged. hu-nak Botka. Ahogyan elhangzott március, szeptember és december végéig. Névtelenséget kérő zöldmezős beruházásokkal foglalkozó szakemberek lapunknak elmondták: a legjobb megoldást választotta ennek kapcsán az önkormányzat, mert ha egy ütemben végeznék a régészeti munkákat, akkor a területet csak az év végén lehetne átadni, és a gyárépítés is akkor kezdődhetne. Ráadásul megközelítőleg nincs annyi régész az országban, amennyit szükséges volna egy időben ráállítani a 3 millió négyzetméteres területen végzendő munkára.
Komoly infrastrukturális fejlesztések előzik meg a gyár építését, amelyre a kormány nemrégiben 46 milliárd forintot biztosított. Ez egyszerre érinti az áram-, a víz- és szennyvízszolgáltatást, mellette utak és körforgalmak épülnek a gyár közelében. Szijjártó Péter és Botka László megerősítette, hogy továbbra is szorosan együttműködik a kormány és az önkormányzat, minden eddig vállalásukat határidőre teljesítették. Mindketten úgy vélték: évtizedekre meghatározza a város és a régió életét a BYD hamarosan kezdődő beruházása. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a szegediek 98 százaléka hallott a befektetésről, és 85 százaléka annak támogatója – hangzott el Botka Lászlótól.
A külgazdaság első embere a kedd reggeli sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a három német prémium márka mellett immár két keleti autógyár is jelen van és lesz az országban. Megerősítette, hogy a beruházásért folytatott versenyben szoros volt a befutó, és alig szivárgott ki információ a hazánkkal folytatott tárgyalásokról. Ennek ellentmond, hogy a Népszava szinte napra pontosan két hónappal a december végi hivatalos bejelentés előtt hírt adott a beruházásról, annak méreteiről, cáfolva azt a magyar sajtóban megjelent információt, hogy buszgyár épülne Szegeden.