Iványi Gábor: Előfordult, hogy templomi orgona épült a felzárkóztatásra szánt pénzekből

Nem mindig a legjobb helyre csordogálnak a hátrányok csökkentésére szánt források.

A szegények helyzetének alakulásáról szervezett beszélgetést a Belvárosi Szabadegyetem. A keddi rendezvény vendége Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, valamint Molnár György közgazdász, a téma szakértője volt.

A szegénységet az alacsony jövedelemmel szokták azonosítani, de sok más tényező is szerepet játszik – kezdte Molnár György. Hiszen például ugyanaz a jövedelem mást jelent, ha valakinek van biztos lakhatása, és megint mást, ha lakást kell bérelnie.

Nemcsak az a szegény, aki nem jut elegendő élelemhez, hanem az is, aki anyagi források hiánya miatt nem tud méltósággal részt venni a társadalom életében – hangsúlyozta a közgazdász. Setét Jenő két éve elhunyt roma polgárjogi aktivistát idézte: a folyamatos, tartós nélkülözés az életben maradásra redukálja az emberi ambíciókat. Molnár György emlékezetesnek és politikailag fájdalmasnak minősítette, hogy a 2022-es parlament választás alkalmával a vidéken szerzett tapasztalatok milyen értetlenkedést váltottak ki az értelmiség részéről.

Molnár György a visegrádi országokat és Horvátországot alapul véve vizsgálta a súlyos anyagi deprivációban élők arányát. A magyar kormány politikáját értékelve elmondta, igaz ugyan, hogy a szegénység mértéke jelentősen javult nálunk, de a mutató összességében rosszabb, mint a többi országban. Az életkori különbségekről szólva hangsúlyozta, hogy a vizsgált országok közül – Szlovákián kívül – Csehországban, Horvátországban és Lengyelországban az a jellemző, hogy a gyerekek kevésbé szegények, mint az átlag. Idehaza ez fordítva van: a gyerekek körében sokkal nagyobb arányú a szegénység. Az időskori szegénység viszont kevésbé kirívó, a nyugdíjrendszer egyelőre még tartja magát.

– állapította meg Iványi Gábor. A szegénységet főként a vidéki Magyarországon lehet tetten érni. A beszélgetést vezető Kardos Péter közgazdász kérdésére a lelkész elsősorban az iskolát nevezte meg kitörési lehetőségként. Az iskolát azokon a településeken is meg kell őrizni, ahol már nincs posta, és lassan már kocsma se lesz.

A szegények felzárkóztatására szánt összegeket Iványi Gábor szerint esetenként rosszul használják fel. Megtörtént, hogy önkormányzati sporttelepet újítottak fel romák támogatására megítélt pénzekből, de az is előfordult, hogy ilyen forrásból „igényes orgona” épült a templomban – mondott másik példát felekezet említése nélkül Iványi Gábor.