– A sóskúti akkufeldolgozó üzemben alkalmazott technológia semmilyen hatással nem lesz a környezetére, mivel a technológia zárt rendszerű, így semmi nem juthat se a levegőbe, se a talajba – válaszolta a Népszava kérdésére az elsőként Alsózsolcára, majd Sóskútra tervezett akku újrahasznosító üzemet építő Andrada Group ügyvezető igazgatója Peter Tibaut, a cég szerdai sajtó háttérbeszélgetésen.
Szavait alátámasztandó be is mutatott három üveget, mindegyikben látszólag ugyanolyan fekete porral. Mint kiderült, az egyikben réz-, a másikban alumínium por volt. A harmadikban pedig nikkel, mangán és kobalt keverékéből álló por. Körbe is adta az üvegcséket. A Népszava kérdésre megerősítették, hogy utóbbi az úgynevezett „NMC-powder”, az akkumulátorgyártás legkeresettebb alapanyaga. A cégvezető hosszan ecsetelte, hogy mennyivel jobb, ha ezeket az anyagokat már nem használt vagy selejtes akkumulátorokból nyeri ki, mintha ki kellene bányászni. A használt berendezésben elhelyezett HEPA-filterek állításuk szerint
99,995 százalékban kiszűrik a port, így az nem kerülhet a levegőbe.
Az viszont nem hangzott el a háttérbeszélgetésen, hogy a katódgyártás egyik alapanyagaként használt NMC por – az iváncsai akkumulátorgyárhoz kiadott környezet használati engedély szerint –
mérgező, veszélyes rákkeltő anyag, amelynek használatakor fokozott elővigyázatosság, speciális védőruha szükséges.
Ehhez képest az Andrada képviselői azzal bizonygatták a technológia biztonságos voltát, hogy elmondták: a dolgozóknak védőruhára sem lesz szükségük. Szakács Géza, az Andrada sóskúti üzemének vezetője szerint saját háztartásunkban is vannak veszélyes anyagok, amelyekről gyakran nem is tudunk. Erősen hasonlít az érvelése az ácsi katódgyárat építő kínai Bamo Technology Hungary Kft. igazgatójáéhoz, aki szerint ez legfeljebb annyira veszélyes, mint „a lázmérőben lévő higany, csak akkor mérgez, ha a hőmérő eltörik és felnyalják”. Az ácsi katódgyár építői is azzal verik vissza az aggódókat, hogy „az anyagokat zárt-láncban dolgozzák fel”.
Az Andrada a közigazgatásilag Sóskúthoz tartozó, ám földrajzilag inkább Érd és főként Tárnok lakóházaihoz közeli ipari parkban indítana akkumulátor újrahasznosító üzemet egy volt logisztikai csarnokban. A cég a világ 30 országában kipróbált korszerű technológiát, sőt annak is továbbfejlesztett változatát, az uniós és a magyar környezetvédelmi előírások szigorú betartását ígéri, hangsúlyozva, hogy bár a társaság csak tavaly alakult, a cégvezetők évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. Kezdetben 1250 tonna selejtes vagy használt akkumulátorból kinyert fémfóliát dolgoznának fel, majd a kapacitást évi 20 ezer tonnára emelnék. (Ez eleinte napi egy, teljes működés esetén napi 4-5 darab 24 tonnás kamion forgalmát jelenti.) A fémfóliákból kinyert alumínium-, réz- és NMC port akkugyártóknak értékesítenék. Több Magyarországon működő céggel is megkezdték a tárgyalásokat, de hogy kikkel, azt egyelőre nem árulhatják el, mivel köti őket az üzleti titoktartás.
„Tartunk az egészségügyi következményektől, én már idős vagyok, de a fiatalok és a kisgyerekesek különösen félnek”Mindez kissé furcsának tűnhet annak fényében, hogy a volt ORION logisztikai csarnok adásvételi szerződését tavaly írták alá, az idén vették birtokba a területet, az engedélyezés pedig még el sem indult. A berendezések beszállítása a csarnokba viszont már meg is kezdődött. Szakács Géza azonban hangsúlyozta, hogy a termelés csak akkor indul el, ha valamennyi engedélyt megkapták. Reményeik szerint néhány hónap múlva. A működés során rendszeresen ellenőrizni fogják a talaj, a levegő és a víz minőségét.
Az engedélyekben foglaltak betartásának ellenőrzésére egy lakossági kontroll csoportot állítanak fel, amelybe a helyi közösség küldhet tagokat.
Az üzem egy csatornázatlan területen működik majd, amely még csak nem is ipari besorolású. Így a tárnoki polgármester szerint ipari tevékenység se folyhatna ott, márpedig az akku újrahasznosítás mindenképpen annak számít. Az üzemvezető szerint a terület övezeti besorolása csak a „jelentős környezeti hatású tevékenységet” tiltja, az akku újrahasznosítás pedig nem az. Az üzem vízfelhasználását napi 2 literben határozták meg, amit most a Népszava kérdésére azzal korrigáltak,
hogy napi 2-4 liter víz a technológia vízigénye, amely használta után veszélyes anyagnak minősül és zárt tartályokban szállítják el.
A kommunális vízfogyasztás ennek a sokszorosa lehet, az üzem várhatóan 160 főt foglalkoztat. A kommunális szennyvizet az épület alatti ülepítőkben gyűjtik, ahonnan szippantós kocsik hordják el.
A cég a sóskúti üzem mellett nem mondott le az alsózsolcai megvalósításáról sem, sőt később tovább terjeszkednének. Ahogy a cégvezető Peter Tibaut fogalmazott: ahol ennyi akkugyár létesül, ott sok akku újrahasznosítóra lesz szükség, hiszen már a gyártáskor 30-40 százalék selejt keletkezik. Az akkuhulladékot pedig nagyon nehéz átvinni az országhatárokon.
Tárnokon már csak a szavakban maradt feszültség, miután Sóskúton elszabadult a pokol – Videó!Videó: Zúgott a „Mondjon le!”, Sóskút polgármestere vadállatnak nevezte a lakossági fórumra benyomulókatBotrányba fulladt a Sóskútra tervezett akkugyár miatt meghirdetett lakossági fórumNem sietnek tájékoztatni a lakosságot
Az Andrada Group örömmel tájékoztatná a lakosságot, a sóskúti fórumra is nagyon készültek – utaltak a háttérbeszélgetésen arra, hogy a múlt héten botrányba fulladt a meghirdetett lakossági tájékoztató. Az üzem terve eleve heves indulatokat szít, a fórumra viszont csak helyieket engedtek volna be, holott környékbeliek, környezetvédők, politikusok is kíváncsiak lettek volna a cég tájékoztatójára.
Az érdeklődők végül – nem függetlenül a megjelent szélsőjobboldaliak buzdításától – benyomultak a fórumnak otthont adó épületbe. Atrocitás nem történt, de a társaság képviselőit és a település vezetőjét biztonsági őrök kísérték ki. A sóskúti üzemvezető szerint örömmel mennek el Tárnokra és Érdre is, de előtte szeretnének garanciákat kapni, hogy sem ők, sem a lakosság „nem lesz kitéve annak, ami Sóskúton történt”. Először azonban a sóskútiakkal találkoznának, elvégre a létesítmény mégiscsak ott működik majd. Arra a kérdésre azonban, hogy mikor lesz újabb lakossági fórum, nem tudtak választ adni. Sóskúton mindenesetre egyre többen vélik úgy, hogy a január végi tájékoztató botránya megrendezett volt, amit „kívülről” szerveztek meg. Talán éppen azért, hogy semmi ne derüljön ki. A helyiek ugyanis valóban választ akartak kapni a kérdéseikre.