Gyárfás Tamás;Fenyő-gyilkosság;elsőfokú ítélet;Portik Tamás;

Gyárfás Tamást hét évre, Portik Tamást életfogytiglanra ítélték a Fenyő-gyilkosság ügyében

Bűnösnek találta Gyárfást Tamást a Fővárosi Törvényszék emberölésben elkövetett bűnsegédlet miatt. Őt elsőrendű vádlottként 7 év szabadságvesztésre és 10 év közügyekre való eltiltásra ítélte, amelyből csak a büntetés négy ötöde letöltése után szabadulhat. Portik Tamást emberölésben való felbujtásban ítélték el, életfogytiglani börtönbüntetésre, amelyből 20 év letöltése után szabadulhat a néhai médiavállalkozó, Fenyő János 1998-as megöletése miatt.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg a Gyárfás-Portik per, a Fenyő-gyilkosság megbízója körül forgó ügy ítélethirdetése a Fővárosi Törvényszék nagytermében. A sajtónak már egy órával a kezdés előtt meg kellett érkeznie, két külön beléptető kapun át kellett mennie, a sajtósok csomagjait bombakereső kutyák is átvizsgálták. A karzat megtelt a sajtó képviselőivel. Előbb Gyárfás Tamás újságíró, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke, majd a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai gyűrűjében Portik Tamás érkezett rabruhában és szájmaszkban. Gyárfás Tamás a szokásához híven öltönyt viselt, majd csöndben leült a vádlottak padjára.

Gyárfás Tamás és Portik Tamás ezúttal már nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvételek készüljenek róluk.

Portik Tamás elfogultságra hivatkozva újabb indítványt jelentett be Póta Péter bíróval szemben. Ez azt az incidens követte, amikor két tárgyalási fordulóval ezelőtt Portik Tamás fia egy szóváltás után hideg kávéval leöntötte a bírót. Póta Péter közölte, hogy nem érzi magát elfogultnak.

A bíró gyorsan, szinte hadarva olvasta fel az ítéleti tényállást. E szerint Gyárfás és Portik a 90-es évek eleje óta ismerte egymást, Gyárfás kezdettől tisztában volt Portik alvilági szerepével. Gyárfás és Fenyő között számos üzleti konfliktus állt fenn a NapTV és a Színes RTV újság miatt, ami oda vezetett, hogy Fenyő gyakorlatilag megpróbálta kiszorítani Gyárfást a piacról és a közéletből. Fenyő nyomására a Népszavában lejárató cikksorozat jelent meg Gyárfásról, sorozatos feljelentéseket tett ellene, ráadásul Fenyő vámhatósági eljárásokat indíttatott Gyárfás ellen. Gyárfás egy ponton, az egyik vidéki adóügye tárgyalásáról szóló cikkek után nyilvános vitára is hívta volna Fenyő Jánost, ám ő maga helyett Kereszty Andrást, a Népszava akkori főszerkesztőjét küldte el. A vita után Gyárfás indulatosan megjegyezte Kereszty előtt a Szabadság téren, hogy „Fenyőnek nincs jövője, ki fogják nyírni”.

Egy bólintás széttárt karral

Gyárfás az egyik nyakába akasztott 1996-os kaposvári adócsalási ügy miatt találkozott Portikkal. Az egyik ilyen találkozón, 1997 végén Portik kérdésére, hogy Fenyőt „szétbasszuk-e?” Gyárfás széttárta a karját és bólintott.

Portik Tamás 1997 nyarán adta a megbízást Jozef Rohác bérgyilkosnak. 

Közben Fenyő János újabb és újabb eljárásokat indíttatott Gyárfás Tamás ellen, akit Kiss Ernő tájékoztatott minderről. A két üzletember közötti gyűlölködés olyan szintű volt, hogy egy ponton már Horn Gyula akkori miniszterelnök is próbált közvetíteni közöttük. Horn is találkozott Fenyővel, aki azonban csak látszólag hagyott fel a Gyárfás elleni nyílt támadásokkal, a kiszorítását nem hagyta abba. Időközben a vámhatóság újabb eljárásokat indított Gyárfás ellen, aki ezt úgy értékelte, hogy ez is Fenyő műve volt. Gyárfás tudott Fenyő szándékairól és tudta, hogy ha bűnvádi eljárás indul ellene, akkor akkor ő elveszíti a műsorát. Mivel ekkor az „energolosokat” – Póta Péter az olajmaffia leginkább dominánsabb bűnöző csoportját nevezte így - már javában tartóztatták le, ezért ekkor GyárfásTamás Tasnádi Pétert, a biztonsági szférában ismert vállalkozót bízta meg a gyilkossággal. Tasnádi ugyan elvállalta a megbízást, több részletben átvett 12 millió forintot, ám esze ágában sem volt végrehajtani, kísérletet sem tett.

Közben az ekkor már szökésben lévő Portik üzenetet küldött Gyárfásnak, miszerint „a dolog rövidesen realizálódik”. Nem sokkal ezután, 1998. február 11-én végzett Fenyővel.

Az ítélet ismertetése után Póta Péter hozzáfogott a védői állítások értékeléséhez. A bizonyítékok ismertetésénél kizárta azokat a védői érveket, hogy a Portik Tamás és Gyárfás Tamás közötti 2003-2004-es találkozókról titokban készült hangfelvételeket manipulálták volna. Ezt három bűnügyi nyelvész szakértő, pszichológus is kizárta korábban, így alkalmasak találták őket a bizonyításra. A felvételeken Portik Tamás beszélt, utalt a Fenyő-merényletre míg Portik erre vonatkozó kérdéseire, felvetéseire Gyárfás vagy elutasítóan reagált majd a találkozók során végül nem válaszolt Portiknak. A pszichológus szakértők szerint a felvételekből kiderült, hogy a vádlottak között volt függőségi viszony. A felvételek Portik dominanciájára utaltak a felvételeken, folyamatosan kért valamit Gyárfástól, aki ezt észlelte. A nyelvész és pszichológus szakértő szerint Gyárfás tisztában volt azzal, hogy az neki tett szívesség miatt ölette meg Portik Fenyőt, ezért tudomásul vette, hogy Portik szívességet kért tőle. 

Higgadt, erőszakra hajlamos személyiség

Portik több alkalommal is felhozta, hogy milyen jogon kér szívességet Gyárfástól, Gyárfás viszont a hangfelvételek tanúsága szerint nem reagált Portik kéréseire. Amikor két alkalommal is megpróbálták zsarolni, Gyárfás érezhetően lavírozni kezdett, kezelni próbálta a zsarolókat, így Tasnádival és Portikkal  is tárgyalni próbált, nehogy a két férfi olyan részleteket osszon meg a hatóságokkal, amilyenekkel csak az elkövető lehetett tisztában. Gyárfás csak akkor fordult a rendőrséghez, amikor már a Tasnádi-féle történet, illetve Rohac vallomása ismert volt. A bíró nem fogadta el Gyárfás érvét, hogy védői tanácsra nem tette ezt meg azonnal. Szerinte Gyárfás azért nem fordult a rendőrséghez, mert akkor magyarázatot kellett volna adnia a kapcsolatára Portikkal és Tasnádival.

Pszichológusi értékelés szerint Gyárfás manipulatív, a higgadt megjelenése mögött erőszakra hajlamos személyiség. A bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy megfontolt, nem kapkodó, megoldásra törekszik, szenzitív, amiben segíti a médiában eltöltött idő.

Saját mániája rabja

A bíróság szerint Portik nem megbízásból készítette el 2003 és 2004-ben a Gyárfással való hangfelvételeket. Korábban Portik vallomásaiban arra utalt, hogy őt az időközben elhunyt Drobilich Gábor – ismert 90 évekbeli alvilági üzletember, Portik Tamás afféle bűnözői mentora – kérte fel, Portik adós maradt azzal a megfejtéssel, hogy Drobilichnak mi érdekek fűződött volna ehhez, ráadásul miért kísérletezett volna azzal, hogy egy életfogytiglani börtönbüntetéssel járó cselekményben való részességét is igazolja. A valóságban Portik mániája volt a különféle hangfelvételeket elkészítése, még volt feleségét is utasította arra, hogy saját apósáról-anyóságról – azaz a volt párja szüleiről készítsen hangfelvételeket. A bíróság szerint hamis Portik érvelése, hogy a felvétel manipulált fiktív volt, mivel nem jelölte meg, hogy hol lenne manipulálva a felvétel.

Korábban a perben Gyárfás Tamás öt percen át beszélt az utolsó szó jogán. A többi között azt mondta, hogy kafkaiivá vált a per évei alatt, az éveket pedig ha nem is, a becsületét szeretné visszakapni Portik Tamás ezután két napon át szólalt fel. Emlékezetes kijelentése volt, őt letartóztattak egy mesével, a valódi elkövetők és felbujtók a tanúk, nem mellesleg pedig Pintér Sándor belügyminiszter áll az ügy mögött, .az ő utasítása, hogy ellene mindig folyamatban kell lennie egy eljárásnak.

Ügyészségi gyanú szerint Gyárfás Tamás 26 éve Portik Tamást bízta meg Fenyő János meggyilkolásának a megszervezésével, az ügyben elítélt szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak pedig a jelenleg is börtönbüntetését töltő milliárdos maffiózó adta ki a parancsot a merénylet végrehajtására. Gyárfás Tamás megvádolásához az az 512 percnyi, titokban rögzített hangfelvétel vezetett, amelyet a Farkasréti temetőben találtak meg. Ezek tanúsága szerint Portik Tamás hallhatóan arra akarta rávenni Gyárfás Tamást, hogy kimondja, ő kérte fel Fenyő János megöletésére. Ez nem sikerült, Portik Tamás pedig a perben többször is kijelentette, hogy Gyárfás Tamás nem bízta meg semmivel, a rendőrök és néhai mentora, a 2020-ban meghalt Drobilich Gábor kérte, hogy állítson csapdát Gyárfás Tamásnak.

A médiavállalkozó Fenyő Jánost, a tízmilliárdos értékű Vico cégbirodalom tulajdonosát 1998. február 11-én este fél hat után lőtték le, amint a Mercedesében ült Budapesten a Margit körút 4. szám előtti autóforgalomban egy piros lámpánál. Gyilkosa egy Mitsubishiből szállt ki és nyitott tüzet a 43 éves férfira egy Agram 2000 típusú gépfegyverrel. A tizenegy golyóból négy talált, Fenyő János a helyszínen életét vesztette. Ez volt a magyar alvilág háborújának legnagyobb visszhangot kiváltó gyilkossága, az ügyben indított nyomozás azonban éveken át nem vezetett eredményre, így az aktát 2002. február 5-én lezárták, és csak 2005-ben nyitották meg újra Fenyő János pszichológusának, Perczel Tamásnak az egy évvel korábban videón rögzített vallomása alapján. Perczel Tamás a páciense ellenségei között említette Gyárfás Tamást. A gyilkosság végrehajtásával Jozef Rohácot csak hat évvel később, 2011-ben gyanúsították meg egy DNS-minta alapján, amelyet a merénylet helyszínén eldobott sapkán hagyott.

A gyilkosság miatt 2017-ben Jozef Roháčot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de ekkor még nem derült ki, ki volt a megbízó. Gyárfás Tamást ezzel 2018-ban gyanúsították meg, ellene és Portik Tamás ellen 2019-ben emeltek vádat.