interjú;könyv;kivándorlás;Raskó Gabi;

Kivándorlás gyerekszemmel

Nem igaz, hogy a gyerekek gond nélkül alkalmazkodnak egy új országhoz, új társakhoz, új nyelvhez, esetleg más valláshoz és kultúrához – véli Raskó Gabi. A most Balin lakó szerző saját tapasztalataiból kiindulva kérdezett új életükről tizennégy Magyarországról elköltözött családot decemberben megjelent kötetéhez.

Annak ellenére, hogy mindig mondogattuk a gyerekeinknek, hogy egyszer majd elmegyünk néhány évre Magyarországról, nagyon megijedtek, amikor ez valósággá vált. Sokat segítettek nekik viszont azok a beszélgetések, amikor ők kérdeztek minket arról, hogy gyerekként hogyan éltük meg ezt a helyzetet – mondja Raskó Gabriella arról, mi motiválta, amikor eldöntötte: megírja a Hoztok nekünk túrórudit? Külföldön élő magyar gyerekek igaz történetei című könyvet. A szerző gyerekként élt szüleivel Mexikóban és Brazíliában, férje pedig Algériában töltötte gyerekkora egy részét. – Rengeteg gyerek jár hasonló cipőben, mint a mi két fiúnk. A szülők generációjában azonban elég ritka, hogy saját tapasztalataik legyenek, kevesen tudnak saját példákat mesélni, ezért nekik is kapaszkodó lehet a könyv – meséli. Decemberben jelent meg a kötet, azóta sok visszajelzést kapott arról, hogy ez az elképzelés valósággá lett.

Leendő férjével való találkozásukkor eldöntötték már, hogy ha lesznek gyerekeik, egy időre elviszik őket Magyarországról. – Úgy éreztük, hogy abban, hogy hogyan állunk a világhoz, milyen emberek lettünk, nagy a szerepe annak, hogy nem csak Magyarországon voltunk gyerekek. Láttuk, hogy máshol másképp gondolkoznak, más értékrend szerint élnek az emberek, más a vallásuk, bőrszínük. Azt gondoltuk, hogy ez olyan érték, ami gyerekeinknek is fontos lesz – indokol. Két éve költöztek Balira akkor 11 és 8 éves fiúkkal. Fontosnak tartották, hogy még általános iskolás gyerekekkel menjenek, mert középiskolásként annyira erősek a kortárs kapcsolatok, hogy nehezebb lenne az elszakadás. Biali mellett az éghajlat, a biztonság és a jó nemzetközi iskola szólt. Bevételük az internetről, Indonézián kívülről származik, ezért a szigorú indonéz munkavállalási szabályok nem befolyásolják egzisztenciájukat.

– Központi kérdés az életemben a gyökértelenség veszélyének elkerülése 

– válaszolja Raskó Gabi, a talajvesztettségről szólva. – Abszolút fontosak a magyar gyökereim, két év után sem Balira jövök haza, és bárhol fogok élni a világon, a haza mindig Magyarország lesz. Sokat vagyok otthon most is. Lényeges, hogy a gyerekeknek megmaradjanak a gyökereik, ezért magyarul beszélünk itthon, és olvasnak is magyarul. Az iskolában, ahová járnak, 14 magyar gyerek van, van kapcsolatunk az itteni magyar közösséggel. És már most szervezzük az otthoni nyarat a családnak – részletezi.

Bár sokan mondogatják, hogy a gyerekek könnyen megszoknak mindent, visszaemlékezve a saját érzéseimre, tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű. A gyerekek nem olyanok, mint egy csokor száraz virág, hogy átrakjuk őket egyik vázából a másikba, elvárva, hogy semmi sem változzon. Vannak gyökereik, kapcsolataik, amelyeket nem lehet csakúgy elszakítani. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, és arra, hogy már a kiköltözés előtt beszélgetni kell velük, megmutatni nekik, hogy hol fognak lakni, milyen lesz az iskola, mit lehet ott csinálni – ad szempontokat.

A magyarságát a könyvben szereplő minden – hét Európában és hét más kontinensen élő – család igyekszik megőrizni. Ennek egyik módja amellett, hogy ahol mindkét szülő magyar, otthon magyarul beszélnek, az olvasás. Sokak számára meglepő lehet, de a legtöbb család Bartos Erika Anna Peti és Gergő, és Bogyó és Babóca mesekönyvsorozatát viszi magával, és hallgatnak Halász Juditot és Gryllus Vilmost is. – Nagyon nehéz választani, és ha már kiviszünk egy könyvet, akkor annak olyan kell lennie, amit biztosan nagyon fognak szeretni. Toplisták és ismerősök ajánlásai alapján döntenek leginkább. De beszéltem olyan Dél-Afrikában élő 17 éves fiúval, aki olvasta az Egri csillagokat. Ott született Dél-Afrikában, az egész életét ott töltötte, nyaranként jönnek haza Magyarországra, a szülei sosem akarnak visszaköltözni. Az anyuka ezzel együtt nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerek megtanuljon magyarul, mert elképzelhetetlennek tartja, hogyha meglátogatják az anyukáját, nagymamáját, akkor az ő gyereke csak tolmács segítségével tudjon beszélni velük – hoz példát.

A könyv egyik tanulsága, hogy alapvetően nem mások az Ausztriába és az Ausztráliába költözött család nehézségei. 

Ráadásul: – Érdekes felismerés volt, hogy nem a távolság a meghatározó abban, hogy mennyire erős a Magyarországhoz való kapcsolódás. Az Amerikában élő család például gyakran van itthon, rengeteg könyvet olvasnak, sok zenét hallgatnak magyarul, ismerik a gyerekek Budapestet, nemcsak hogy Budapestet, de a vidéki Magyarországot is ismerik – osztja meg.

A kivándorlás konkrét okaira nemigen térnek ki a történetek. Egyrészt Raskó Gabi nem akarta hangsúlyozni a közéleti, politikai indokokat. – Van történet – az ausztriai – amelyben megjelenik, hogy a szülők nem érezték jól magukat a magyar közegben. Van, akit a szerelem vitte el, van, akit a munka, de a gyerekek amúgy sem így mesélnek – teszi hozzá.

Merthogy a kötet hangsúlyosan a gyerekek szempontjából közelít. Ennek oka, hogy míg számos Facebook-csoport, televízió- és rádióműsor, podcast foglalkozik a felnőttek problémáival és tapasztalataival, Raskó Gabi szerint a gyerekek perspektívája mintha hiányozna a közbeszédből. – Eleve nagyon szeretem a gyerekeket, érdekel a gyerekszemszög. Otthon, az UNICEF Magyarországnál gyerekjogi önkéntes jogászként iskolákba jártam beszélgetni az ő jogaikról. De az interjúkat családokkal készítettem, így mindenki, aki részt szeretett volna venni a beszélgetésben, részt is vett, a könyvben több helyen is megjelennek a szülők érzései.

Nemcsak az elköltözőknek, az itthon maradottaknak sem egyszerű megélni ezt a helyzetet, újra kialakítani a kapcsolattartást, és tudja ezt Raskó Gabi is. – Azt azonban, hogy egy nagyszülő hogyan érzi magát ebben a szituációban, még csak elméletben tudom elképzelni – utal a saját tapasztalat fontosságára.

A kötetre adott visszajelzések alapján körvonalazódik benne a folytatás. – Nagyon érdekes lenne 10-20 év múlva megkérdezni, hogy mi van velük, beszélnek-e magyarul, hol élnek. Megtudni, hogy ki költözött haza és miért, vagy aki kint maradt, miért döntött így – veti fel a jövőt. És, hogy ők hol élnek tíz év múlva? – Ki tudja? – válaszol kérdéssel Raskó Gabi.

Infó: Raskó Gabi: Hoztok nekünk túrórudit? Külföldön élő magyar gyerekek igaz történetei. Grela Alexandra illusztrációival. Zazie Books, 2023.