Újabb információk láttak napvilágot a Joe Biden ellen folytatott igazságügy minisztériumi nyomozás ügyében. Robert K. Hur különleges ügyész tavaly október 8. és 9. között készített vizsgálati interjút az elnökkel a Fehér Ház térképszobájában (a II. világháború idején Roosevelt elnök itt követte a hadműveletek alakulását), amin jogi stábja is részt vett. A Washington Post terjedelmes beszámolója szerint a beszélgetés fő csapásiránya az akkor már alelnöki hivatalát elhagyó Biden wilmingtoni otthonában tárolt dokumentumokat érintette, hogyan kerültek a helyszínre, milyen módon tárolta őket. A kérdések során Hur kitért arra a 2009-ben kézzel írt jegyzetre, amelyben Biden az afganisztáni csapatkivonásról próbálta meggyőzni Obama elnököt. Ennek másolatát azért őrizte meg, hogy később bizonyíthassa korábban képviselt álláspontját az azt megkérdőjelezők felé. A témától eltérve, indiszkrét módon szóba került az elnök elhunyt fiának, Beaunak a személyes tárgyait tartalmazó doboz sorsa is, ezt leszámítva azonban az hogy az interjú az elnök stábja szerint hivatalos hangnemben zajlott, semmi nem utalt a a különleges ügyész jelentésében közöt kritikus megjegyzésekre az elnök memóriáját illetően.
Bob Bauer, az elnök személyes tanácsadója szerint a jelentésben álló jellemzés, ti. „jó szándékú kedves öregember rossz memóriával”, alaptalan, irreleváns és a vizsgálat tárgyától teljesen eltérő szubjektív kommentárnak minősül, amelynek egyetlen célja az elnök személyének „bemocskolása” lehet.
Ez az olvasat valóban nem kizárható, tekintettel arra, hogy a jelentés végül a vádemelés szükségességét éppen e rossz memóriára alapozva veti el. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Hurt az elnöksége utolsó napjaiban éppen az a Donald Trump nevezte ki Maryland kerületi ügyészévé, akinek érdekében áll Biden életkorát az elnökválasztási kampánya fő témájává tenni. Az elnöki tanácsadók szerint a meghallgatások dátuma is fontos: Biden október 8-án éppen egy Benjamin Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetésen volt túl a Hamász terrortámadása után egy nappal, majd visszavonult a rezidenciájára, hogy beszédet írjon az Izraelnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatásról. Némileg életszerűtlen elvárás, állítja az elnök jogi stábja, hogy ilyen felfokozott nemzetközi válság közepette az elnök precíz válaszokat adjon több mint tíz évvel ezelőtt történt események részleteit illetően.
Donald Trump eközben nem ült a babérjain. A Dél-Karolina-i Coasatal Carolina Egyetemen tartott gyűlésen újra eldicsekedett az amerikai NATO szerepvállalás relativizálásával. Trump elmondása szerint egy meg nem nevezett nagy európai állam vezetője kérdezte tőle, megvédené-e őket egy esetleges orosz támadás esetén. „Nem fizettél, te vagy a hibás, nem védenélek meg” – nyilatkozta. Sőt arra biztatná Oroszországot, hogy „tegyen azt, amit akar” azokkal szövetségesekkel, akik nem költenek eleget hadseregükre. 2006 óta hatályban van egy minimum költségvetési elvárás az euroatlanti szövetségben, amely GDP arányosan évi 2 százalékos katonai célú ráfordítást vár el a tagországoktól. Ezt több európai szövetséges valóban nem teljesítette. Trump nyilatkozata ezen felül sem pusztába kiáltott szó, hiszen a képviselőház republikánus frakciója éppen blokkolja az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros demokrata segélycsomagot. Ezek alapján Európa, Ukrajna és vélhetően az egész NATO szűk négy esztendőre készülhet egy novemberi Trump siker esetén.
