Argentína ünnepel, vasárnap Ferenc pápa szentté avatta María Antonia de San José de Paz y Figueroát, aki a dél-amerikai állam első női szentje lett. A vatikáni eseményen Javier Milei elnök is megjelent, s találkozott is a pápával, miközben kettejük kapcsolata enyhén szólva nem indult jól. Milei a tavalyi elnökválasztási kampányban éles bírálatokkal illette az argentin származású egyházfőt, kommunistának minősítve. Miután azonban megválasztották elnöknek, retorikája gyökeresen megváltozott, s Ferencet a legnagyobb argentinnak nevezte.
Milei tehát úgy érezheti, hogy a pápával rendeződött a kapcsolata, ettől függetlenül az eltelt néhány nap politikai szempontból a lehető legrosszabbul alakult számára. A populista elnök éktelen dühre gerjedt, miután a Buenos Aires-i kongresszus a múlt hét folyamán elutasította az állam leépítéséről szóló, több száz lépést magában foglaló tervet.
"Bűnözők", "árulók", "zsarolók" és "kasztosok" – ez csak néhány azon sértések közül, amelyeket Milei azon képviselők fejéhez vágott, akik nem támogatták javaslatait.
Milei a tartományi kormányzóknak is hadat üzent, és lemondásra szólított fel magas rangú tisztviselőket, emellett a feminizmus ellen is támadást intézett és törvényjavaslatot nyújtott be a legális abortusz eltörlésére.
Nem kétséges, ez volt Milei legrosszabb hete, mióta december 10-én hivatalba lépett. A súlyos törvényhozási vereség rávilágított arra, hogy az államfő képtelen a kompromisszumra, amire pedig kezdettől fogva szüksége lett volna. Mióta Argentína 1983-ban visszatért demokráciához, egyetlen elnök pártja sem rendelkezett ilyen csekély parlamenti támogatottsággal: a Milei által fémjelzett Libertad Avanza nevű politikai erő a 257 tagú képviselőházban mindössze 38 mandátummal bír, s a szenátusban is hasonlóan rossz a helyzete: hét szenátora van a 72-ből.
"Az ellenzék hagyományosan minden új elnök első intézkedéseit megszavazza, még ha nem is ért velük egyet, hogy a kormányozhatóság eszközeivel ruházza fel" – mutatott rá az El Paísban Ana Paola Zuban politológus. Ez volt a helyzet a konzervatív Mauricio Macri esetében 2015-ben, majd ugyanez történt a peronista Alberto Fernández hatalomra kerülése után, 2019-ben: egyiküknek sem volt többsége a parlamentben. "Ebben az esetben maga a kormány idézte elő ezt a helyzetet azzal, hogy a törvényjavaslat általános jóváhagyása után nem volt hajlandó további módosításokról tárgyalni" – tette hozzá Zuban.
Milei eddig sem az önkritikájáról volt híres, így honfitársait nem lepte meg, hogy a parlamentben elszenvedett vereségét megpróbálta győzelemként beállítani.
Hivatalos üzenete szerint a szavazással sikerült leleplezni azokat a képviselőket, akik azt állították, hogy a változás mellett vannak, „valójában azonban csak a kiváltságaikat akarták megtartani”. Akik a kormány ellen szavaztak, azokat "kasztként azonosították”, akik pedig a Libertad Avanza mellé álltak, ők a nép hiteles képviselői, hangzik Milei magyarázata.
Több képviselő úgy vélte, hogy Milei több száz javaslatból álló megatörvényéről népszavazást lehetne tartani. Ennek azonban több akadálya van. Az első és legfontosabb, hogy ezt maga az elnök írja ki és a referendum eredménye nem kötelező érvényű. A népszavazás kiírása és a szavazás időpontja között ráadásul legalább két hónapnak kell eltelnie, vagyis az idő Milei ellen dolgozna, így az elnök aligha menne bele egy ilyen megoldásba.
Maga az elnök még mindig arra hivatkozik, hogy élvezi honfitársai többségének támogatását, elvégre az államfőválasztás második fordulójában 56 százalékos eredményt ért el. Csakhogy a november 19-én megrendezett voksolás óta sok minden történt, s a közhangulat is jelentősen változik. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Milei népszerűsége folyamatosan csökken. Mint Zuban elmondta – ő egyúttal a Córdoba közvélemény-kutató cég társalapítója is - a kormányzás mintegy 60 napja alatt az államfő közkedveltségi mutatója több mint 10 százalékponttal csökkent. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Milei népszerűsége 40-45 százalék között mozog, és szakértők további csökkenést jövendölnek, mert a gazdaságot érintő eddigi intézkedései nagyon fájdalmasan érintették a lakosságot, jelentősen megemelkedett egy sor termék ára, többek között a nemzeti valuta, a peso leértékelése miatt. Buenos Airesben például egy buszjegy ára kevesebb mint két hónap alatt az ötszörösére emelkedett (52,9 pesóról 270 pesóra, azaz 0,06 euróról mintegy 0,3 euróra). A fővárosi agglomerációban naponta mintegy 10 millióan utaznak.
Milei nem hajlandó meghátrálni és gesztusokat tenni a parlamentnek. Múlt pénteken megerősítette, kitart eddigi irányvonala mellett, még akkor is, ha ennek meg kell fizetni az árát. "Nem azért vagyunk itt, hogy folytassuk az eddigi politizálást. A célunk a régi beidegződések megváltoztatása" – jelentette ki a közösségi oldalakon. "Nem érdekelnek minket a rágalmak, az újságcímek, vagy azoknak a nyomása, akik tönkretették ezt az országot. Nem bánjuk, ha politikai árat kell fizetnünk azért, amit meg kell tennünk, mert a célunk az argentinok problémáinak megoldása, és nem az, hogy sokáig maradjunk a hatalomban" - hangsúlyozta.
Radikális álláspontja egyúttal azt is jelenti, hogy egyre több ellenséget szerez magának. A szakszervezetek januárban általános sztrájkot tartottak. Az érdekvédelmi szervezetek szinte naponta hívnak fel megmozdulásokra: pénzügyi támogatást követelnek az ingyenkonyhák rendszerének fenntartására. Ezek megszüntetése esetén sokakat éhínség fenyegetne Argentínában, ahol a lakosság egy része koldusszegény. Az abortusz eltörléséről célzó törvényjavaslat a feminista mozgalmakat is felébresztette, amelyek nagyszabású mozgósításra készülnek március 8-án, a nemzetközi nőnapon.
A gazdasági gondok megoldása sem megy könnyen. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az argentin GDP idén 2,8 százalékkal zsugorodik, és a válság már az utcákon is látható. Csökken a fogyasztás, megkezdődtek az elbocsátások az egyes cégeknél.
