Az Alaptörvény mellett több sarkalatos, választási törvény és számos egyéb jogszabály módosítására lenne szükség az ellenzéki pártok által kezdeményezett közvetlen elnökválasztáshoz. Mindehhez az Országgyűlésben kétharmados többségben lévő Fidesz-KDNP támogatása is kellene, amire semmi esély. A köztársasági elnök választásának szabályait az Alaptörvény tartalmazza, s ez népszavazás útján sem módosítható.
Közvetlen államfőválasztást akar az ellenzék, fél nap alatt több mint 20 ezer aláírás gyűlt összeA rendszerváltás óta többször felvetődött ugyan az államfő közvetlen választása, de ez a magyar közjogi berendezkedéstől idegen, és Fidesz-KDNP is változatlanul hagyta az 1989-90-ben kialakított „gyenge” elnöki rendszert a 2011-ben elfogadott új alkotmányában. A nép által választott elnöknek ugyanis minden bizonnyal erősebb jogosítványokat is kellene adni, mint amivel a mai, parlament által választott protokolláris feladatokat ellátó államfő rendelkezik. Érdekesség, hogy 1989 őszén a Nemzeti Kerekasztalnál olyan egyezség született, hogy első ízben, kivételként közvetlenül választják meg az új államfőt 1990 januárjában (az állampárti Pozsgay Imre volt az esélyes), de ezt az SZDSZ által kezdeményezett négyigenes népszavazás 1989 decemberében megakadályozta. Térségünkben Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is közvetlenül választják az elnököt.
A magyarhoz leginkább hasonló német közjogi rendszerben pedig a parlament által választott „gyenge” elnök mellett létezik a felsőház, a Bundesrat intézménye is.