Az 55 éves Stubb 2004-ben európai parlamenti képviselőként lépett be a politikába, 2011-ben Európa-ügyi miniszterré tették meg, majd Jyrki Katainen lemondását követően 2014 és 2015 között a miniszterelnöki tisztséget is ellátta. Ezután több évig távol maradt a finn politikától, mielőtt bejelentette volna elnökjelöltségét. Nagy támogatottságot élvez, különösen a középosztálybeli választók és az üzleti szféra körében, ellenfelei azonban elitistának tartják.
A tíz évvel idősebb zöldpárti Haavisto független jelöltként indult. Az 1990-es években környezetvédelmi miniszterként szolgált, ő volt az első nyíltan homoszexuális kormánytag az EU-ban. Az előző parlamenti ciklusban külügyminiszterként vezette Finnország NATO-val folytatott tárgyalásait is. Haavisto 2012 és 2019 után most harmadszor bukott el az elnökválasztáson.
Finnországban az államfőnek szélesebb körű végrehajtói jogköre van, mint például több más uniós tagállam elnökének. A finn államfő a kormánnyal szorosan együttműködve irányítja a kül- és biztonságpolitikát, képviseli az országot a NATO-üléseken, és ő a fegyveres erők főparancsnoka.
Az előző elnök, Sauli Niinistö 2022-es újévi beszédében vetette fel először a NATO-csatlakozás gondolatát – akkor még csak opcióként –, amivel nemcsak Moszkvát, hanem saját népét is meglepte. Az Ukrajna elleni februári orosz támadás után felgyorsultak az események: a semleges ország hónapokon belül NATO-tag lett. Ez a stratégiai átrendeződés tovább növelte a finn elnökség jelentőségét.
Oroszország válaszul "ellenlépésekkel" fenyegetőzött. Augusztusban Helsinki egyre több menekültet regisztrált, akik vízum nélkül lépték át az 1340 kilométeres finn-orosz határt. A helsinki kormány emögött orosz stratégiát sejtett, amelynek célja az ország destabilizálása. Finnország ezért novemberben lezárta keleti határát – ezt a lépést mindkét elnökjelölt támogatta.
Stubb és Haavisto mindenesetre azonos véleményen van az Oroszországhoz való viszonyulás tekintetében, és a Moszkva elleni szankciók szigorítását támogatják. "Ukrajna útja a mi utunk, és ebben a pillanatban az ukránok az európaiak szabadságáért harcolnak" - mondta Stubb. "Megérdemelnek minden támogatást, amit csak adhatunk nekik".
Sajtóértekezletén hangsúlyozta azt is, „magától értetődő, hogy nehéz bármilyen politikai párbeszédet folytatni Putyinnal, amíg Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajna ellen". "Tehát nem látok semmiféle lehetőséget a kommunikációra Putyinnal vagy az orosz politikai vezetéssel a közeljövőben. Mindannyian szeretnénk megtalálni a béke felé vezető utat, de nekem úgy tűnik, hogy ez az út jelenleg csak a harctéren keresztül vezet" – tette hozzá.
Szakértők szerint Stubbnak résen kell lennie, mivel a Kreml egyre nagyobb nyomást gyakorolhat hazájára, beleértve a finn légtérbe való behatolást vagy a kibertámadásokat. "Oroszország valamilyen módon megpróbálja tesztelni Finnországot" – fejtette ki Charly Salonius-Pasternak, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatója a Politicónak.
