„Tévedtem és hibáztam” – Balog Zoltán mindenkitől bocsánatot kért, de nem azért

A református püspök úgy érzi, nem azért kell bocsánatot kérnie, mert egy elnöki kegyelmet kérő ember mellé állt – többször előfordult már hasonló –, hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott. Ezt mélységesen sajnálja.

Mutatkozott esély arra, hogy kedden kiderül, milyen szerepet játszott Balog Zoltán, az Orbán-kormány volt minisztere, református püspök, a zsinati lelkészi elnöke abban, hogy Novák Katalin elnöki kegyelemben részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofilügyben kényszerítésért elítélt igazgatóhelyettesét. Mindez csak részben valósult meg.

A református egyház székházában hosszú órákon keresztül zárt ajtók mögött zajlott az a tanácskozás, amit esperesek és egyházmegyei gondnokok (világi vezetők) részvételével Balog Zoltán hívott össze. A püspök utána lapunknak is megküldött videófelvételen számolt be a történtekről.

Közlése szerint a „személyemet és az egyházunkat ért támadásokat” beszélték meg. A meghívott tisztségviselők négyötöde vett részt a tanácskozáson, amely „véleménynyilvánító titkos szavazással” ért véget. A jelenlévők 86 százaléka bizalmáról biztosította Balog Zoltánt, amiért ő hálás köszönetet mondott. Az elnökségi tanács – négy püspök, négy főgondnok – ugyanakkor határozottan arra kérte a Balog Zoltánt, gondolja át közéleti szerepvállalásait, abból a szempontból, hogy azok mennyiben egyeztethetők össze a zsinati lelkészi elnöki megbízatásával. Ennek a kérésnek eleget fog tenni. A bizalom – jegyezte meg – erőt ad számára a támadások elviseléséhez.

„Elutasítunk minden olyan törekvést, amely egyházunkat egy olyan ügybe akarja belerángatni, amelyhez semmi köze nincs” – folytatta Balog Zoltán. Kegyelmi kérvényekkel ugyanis – állapította meg – a református egyház testületei nem foglalkoznak.

Felidézte, hogy régóta jó kapcsolatban van Novák Katalinnal, tagja a tanácsadó testületének. Döntéseket a köztársasági elnök hoz, szuverenitása megkérdőjelezhetetlen. Az általa hozott döntésért vállalta a felelősséget – utalt a K. Endrének adott államfői kegyelemre Balog Zoltán.

A püspök több ponton szinte szó szerint megismételte azt a belső körlevelet, amit előzőleg küldött ki a lelkipásztoroknak és a presbitereknek. Elmondta, hogy minisztersége idején, 2016-ban a bicskei gyermekotthon igazgatója a szakterület felterjesztésére kapott kitüntetést: amikor gyanú merült fel ellene, ő azonnal felfüggesztette, vizsgálatot rendelt el. Az igazgató a büntetőeljárás végén börtönbe került. (Szabó Tímea ellenzéki politikus szerint már hetekkel Balog állami kitüntetése előtt folyt a rendőrségi nyomozás, elképzelhetetlen, hogy valaki ne szólt volna a miniszternek arról, kit is akar kitüntetni.) Balog állította, hogy személyesen soha nem találkozott a igazgatóval, aki amúgy nem folyamodott kegyelemért.

Az igazgatóhelyettes érdekében, akit nem pedofilként (hanem bűnrészesként) ítéltek el, mások fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. „A kérvényt nem én nyújtottam be, és nem is terjesztettem fel” – cáfolt olyasmit Balog Zoltán, amit senki nem is állított.

Új elemként a püspök elismerte, hogy „másokkal egyetemben” az ő véleményét is kikérték a kegyelmi kérvényről. Az igazgatóhelyettes életére vonatkozó információk alapján egyetértett azzal, hogy K. Endre kegyelmet kapjon. „Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek” – fogalmazott Balog Zoltán, ismét hangsúlyozva, hogy döntést nem hozott. A pedofília bűnének mélységes elutasítása számára soha nem képezte vita tárgyát, nem is fogja.

A püspök úgy érzi, nem azért kell bocsánatot kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt – többször előfordult már hasonló –, hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott. Ezt mélységesen sajnálja.

Minden reformátustól azt kérte, hogy bocsásson meg. „De arról, hogy ennek milyen következménye legyen egyházunkban, nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag a választott egyházi tisztségviselők” – hívta fel a figyelmet a püspök. Balog Zoltán végül kifejezte reményét, hogy a gyűlölködés helyett a békesség és a szeretet fog uralkodni.