Miután a mezőgazdasági termelés talpra állt a 2022-es súlyos aszályok után, a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévében 0,9 százalékkal bővült. A negyedik negyedévben azonban a mutatók az ipar és az építőipar folytatódó gyengeségére utalnak. Az éves GDP a beruházások és a háztartások fogyasztásának visszaesése miatt csökkent. Bár a becslések szerint az export 2023-ban is visszaesik, az importkereslet nagyobb mértékű mérséklődése következtében a nettó export hozzájárult a GDP bővüléséhez.
Az EB szerint a gazdaság 2024-25-ben fokozatosan élénkül, a GDP-növekedés 2024-ben 2,4 százalékra, 2025-ben pedig az őszi várakozásokkal megegyezően 3,6 százalékra gyorsul, amit támogat a csökkenő infláció és kamatlábak. A háztartások jövedelmét jelentősen fellendítette a 2023 decemberében végrehajtott 15 százalékos minimálbér-emelés, és stabilizálódott a foglalkoztatás is: a munkanélküliségi ráta decemberben 4,2 százalék volt. A reáljövedelem növekedése és a javuló fogyasztói bizalom az előrejelzések szerint ösztönzi a háztartások fogyasztását.
Az MNB a mérséklődő inflációra válaszul már megkezdte a kamatlábak csökkentését, ami várhatóan hozzájárul a beruházások fokozatos élénküléséhez. Magyarország gazdasági kilátásait továbbra is jelentősen befolyásolja a globális befektetői hangulat. Az ország emellett különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozottak a behozatal diverzifikálásának lehetőségei.
Az infláció 2023 decemberében 5,5 százalékra csökkent a bázishatások, a csökkenő energiaárak és a hazai recesszió miatt. Az előrejelzési horizonton a fogyasztási kereslet élénkülése és a magas munkaerőköltség-növekedés miatt a dezinfláció várhatóan lassulni fog. A jövedéki adók emelése miatt idén januárban emelkedtek az üzemanyagárak. Az éves infláció az előrejelzések szerint a 2023-as 17 százalékról 2024-ben 4,5 százalékra, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken — írja jelentésében a brüsszeli testület.
