Ne szépítsük ezt, most nulla – értékelte a 2023 utolsó negyedéves GDP-adatot az egyik makroelemző. Ugyanis október és december között épp ekkora volt magyar gazdaság növekedése a kormányzat minden erőlködésének dacára. Az elemző még megengedő is volt, hisz nézhette volna az egész éves GDP-adatot, ami nemhogy nulla, de mínusz 0,9 százalék volt, és ez a szám kerül majd be az annalesekbe.
Nem jó, de nem tragikus, ha egy kis nyitott gazdaság, romló külgazdasági feltételek mellett, átmenetileg nem növekszik, ne adj’ isten még egy kicsit zsugorodik is. De a magyar gazdasággal nem ez a helyzet. Tény, a külső környezet nem volt támogató, idén sem lesz az, ám a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a belső motorok se húzzanak. A magas költségvetési hiányokkal, a baromságokra elsikkasztott ezermilliárdokkal (Belgrád-vasút, Mészáros-szállodák, Tiborcz-magánalapok), az EU legmagasabbra gerjesztett inflációjával (2021–22-es választási pénzszórás) mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék a növekedést, a magyar gazdaságot. Sikerült. Ilyen gazdaságpolitikai mixből nem lesz fenntartható növekedés, de még nulla sem.
A kormány nem tanul a hibáiból: Nagy Márton idén is a növekedést kergeti, a jegybankot támadja alacsonyabb kamatokért, a kormány lépten-nyomon beavatkozik a piaci folyamatokba. Még véletlenül sem azt teszik, amit kellene: rendbe tenni a költségvetést, befejezni az inflációgerjesztő, Unió-, jogállam- és versenyellenes gazdaságpolitikát. És akkor csodálkoznak, hogy nem jönnek az uniós pénzek, nem csökkennek a kamatok, gyenge a forint, egekben az államadósság és a hiány. Csodálkozunk, hogy nincs növekedés Magyarországon. Eközben a régióban köszöni mindenki: ők elvannak, növekednek, mi meg csúszunk lefele. Mert ez a kormány ennyit tud: még a nullánál is kevesebbet.