– Egy ideje a csapból is az folyik, hogy a sikerhez a közösségi médián át vezet az út, könyvében azonban a valóságos találkozásokat és kapcsolatokat is kiemeli. Ezek szerint nem árt a sikerhez a valós és a virtuális térben is jelen lenni?
– Úgy vélem, az olyan online eszközök, mint a Facebook, az Instagram, a blog, a vlog és a podcast is csak egy-egy kellék a személyes márkaépítés „szerszámosládájában”. Ezek mellett még számos lehetőség rendelkezésünkre áll, hiszen legalább ilyen fontosak azok az eszközök, amelyekkel egyszerre csak egy vagy néhány embert érhetünk el, mint a chatek vagy az e-mailek, persze ezeken sem mindegy, hogyan írunk vagy válaszolunk üzenetekre.
De ugyanígy fontos, hogyan jelenünk meg személyesen, illetve hogy mely eseményeken veszünk részt, és melyeken nem. Ezek mind építhetik vagy rombolhatják a hitelességünket, a belénk vetett bizalmat és így a személyes márkánkat. Majd két évtizede foglalkozom ezzel a területtel, és egyre inkább hajlok arra, hogy míg sokan a közösségi médiát részesíti előnyben, addig sokkal fontosabbak a két- vagy többoldali személyes kommunikációs helyzetek akár az online, akár a valós térben.
– Pedig azt hinné az ember, hogy a közösségi médiával gyorsabban és nagyobb sikereket lehet elérni.
– A személyes márkaépítés a szakmai, üzleti céljaink elérését támogatja. Bár az is igaz, hogy vannak olyan területek, ahol a munka egy vagy nagyobb részét online lehet végezni, de előbb-utóbb ilyen esetekben is sor kerül a személyes találkozásra. Ilyen értelemben egy videóhívást is találkozásnak tekinthetünk, ahogy egy kávéházi beszélgetést is. A személyes benyomások sokkal mélyebb hatást gyakorolnak ránk, mélyebb nyomot hagynak, hiszen evolúciósan így vagyunk kódolva. Mint ahogy a személyes tapasztalataink is. Ha például egy villanyszerelő egy vállalkozást indít, akkor hiába a fényesre csiszolt honlap, amelyen leígéri a csillagokat az égről, az fog számítani, hogy pontosan érkezik-e, precízen végzi-e a munkáját, és tisztaságot hagy-e maga után. Ha viszont félórás késéssel jelenik meg, és a sáros gumicsizmájával végigtrappol a lakáson, akkor legközelebb nem őt fogják keresni. A vevő pedig akár megoszthatja másokkal is, hogy van némi ellentmondás a szerelő online megjelenített képe és a valóság között.
Akármilyen gyorsan fejlődik is a technológia, és akármennyi eszközt is ad a kezünkbe, a valóságban mégiscsak arról van szó, hogy megbízást, üzletet ember emberrel köt, vagyis a személyes benyomások és tapasztalatok sokkal fontosabbak, mint hogy ki mit kommunikál magáról online.
A bizalom, a hitelesség és az önazonosság három olyan tényező, amelyek nélkül nem lehet erős személyes márkát építeni.
– A könyvében említi, ha valaki mögött nincs valós tudás, szakértelem, teljesítmény, akkor az a posztjaiban és a személyes megjelenésében is tükröződni fog. Azt írja, „a semmiből nem lehet valamit építeni”.
– Ahogy arra már utaltam az előbbiekben, a személyes márkaépítés célja, hogy azok az emberek ismerjék meg a valós tulajdonságainkat, teljesítményünket és értékeinket, akik támogathatják az üzleti vagy szakmai céljaink elérését. Nem nehéz belátni, hogy ha nincs teljesítmény, szakmai tudás, akkor nincs mit láttatni, megmutatni. Ismertséget teljesítmény nélkül is lehet szerezni, azonban elismertséget már nem. Egy erős személyes márkánál pedig az ismertség és az elismertség kéz a kézben jár. Ha erős a személyes márkánk, akkor ez támogatja a pályaívünk felívelését, ha pedig pályamódosításra vagy álláskeresésre kerülne sor, akkor ezt is egyszerűbbé, könnyebbé teheti. Emellett azt is meg kell jegyeznem, hogy a személyes márkaépítés nem egyéjszakás kaland, időre van szükség, amíg megmutatkozik az eredménye. Nem az azonnali haszonszerzés, hanem a halasztott megtérülés jellemzi.
– Ha valaki a személyes márkaépítés útján szeretne elindulni, milyen kérdéseket érdemes magában tisztázni?
– Egyfelől szüksége lesz megfelelő mértékű önismeretre, elsőként azt a kérdést megválaszolni, hogy miért érdemes vele dolgozni. Másfelől fontos, hogy legyen szakmai célja, és legyen arról elképzelése, hogy kiket szeretne megszólítani. Emellett a versenytársakat is érdemes meghatározni és elemezni, hogy ők milyen módon prezentálják magukat. Hiszen a versenytársaktól kell megkülönböztetnie magát. Aki erős és hiteles személyes márkát szeretne építeni, annak előbb ezeket kell tisztáznia magában, és csak utána érdemes kiválasztania, hogy milyen felületeken és mit szeretne kommunikálni.
– Illetve minél sikeresebb lesz valaki, az idejét is jobban kell beosztania, ezért nem árt olykor nemet mondania.
– Pontosan, de nemet mondani nemcsak a szakmai, hanem a magánéletünkben is elengedhetetlen. A határaink kijelölése és megtartása mindenki számára feladat, de különösen az introvertált beállítottságú embereknek. Idetartozik az események megválasztása, ami rendkívül fontos az idő- és energiabeosztása szempontjából. De az sem mindegy, hogy milyen feladatokat vállalunk el, és milyen ügyfelekkel dolgozunk.
Nemet mondani ezért talán még fontosabb, mint igent.
Hiszen ha mindent elvállalunk, az szétszabdalja az időnket és a szakmai tevékenységünket, így pont arra nem jut időnk, ami tényleg fontos lenne.
– A könyvét elsősorban miért introvertáltaknak ajánlja?
– Személyes okból is foglalkoztat az introvertáltak érvényesülése, mivel rám is jellemző ez a személyiségvonás. Másrészt a technológia olyan eszközöket adott a kezünkbe, mint a közösségi média, az üzenetküldő programok, melyek testhezállók az introvertáltak számára, hiszen általában az írásbeli kommunikációt és azokat a helyzeteket részesítik előnyben, ahol van idő átgondolni is megfontolni a mondandójukat, emellett kevésbé preferálják a nagy, nyüzsgő, zajos eseményeket. Azzal együtt is, hogy majd két évtizede foglalkozom személyes márkaépítéssel, eleinte nekem is számos nehézséggel kellett szembesülnöm. Nekem is voltak is kudarcaim, például gondot okozott az ügyfélszerzés, hiszen nem vagyok az a kifejezett értékesítő típus. Egy meglehetősen rosszul sikerült találkozó után gondoltam végig, hogyan kerülhetném el az értékesítési helyzeteket, hogyan érhetném el, hogy az ügyfelek találjanak meg engem. Ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy a saját személyes márkámat is építeni fogom. A könyvemben nemcsak szakmai, hanem a személyes tapasztalataimat is igyekeztem megosztani.
– A sikeres emberek olykor nem akarják másokkal megosztani az eredményeiket, nehogy azok irigyek legyenek. Ön szerint miért muszáj a sikert másoknak is megmutatni?
– Kelet-Európában, így itthon is meglehetősen sajátosan viszonyulunk a sikerhez. Egyszerre vágyott és titkolni való dolog. Mondhatjuk, hogy a siker titkolása régiós sajátosság, de ha elhallgatjuk az eredményeinket, ha nem láttatjuk a teljesítményünket, ha csak mi vagyunk tisztában a képességeinkkel, azzal semmire sem megyünk. Mindeközben titkon mindannyian vágyunk mások elismerésére, hiszen ez mélyen emberi dolog. Részben erre utal a könyv címe is. Az egyik fejezetben ennek kapcsán Karinthy Frigyest idézem: „Se az interjút nem szeretem, se a nyilvános szereplést. A reklámtól valósággal irtózom. Feltűnés nélkül, titokban szeretnék világhírű lenni.”
