daganatos megbetegedés;mesterséges adalékanyag;ultrafeldolgozott élelmiszer;

Rejtőzködő adalékanyagok

Bizonyos adalékanyagok elősegíthetik a rák kialakulását, derült ki egy francia felmérésből. A kutatók azonban óvatosságra intenek.

Miután az feldolgozott élelmiszerek elárasztották a szupermarketek polcait, robbanásszerűen megnőtt a tányérunkra kerülő adalékanyagok mennyisége. Ezek közé tartoznak az emulgeálószerek, amelyek javítják az élelmiszerek állagát és ízét, miközben meghosszabbítják tartósabbá is teszik őket. Megtalálhatóak egyes desszertekben, zsírokban és készételekben. Még néhány látszólag egészségesnek tartott termékben, például a joghurtokban és bizonyos kenyérfélékben is „elrejtőznek”. Mivel az élelmiszerekben való felhasználásuk engedélyezett, az emulgeálószerek már régóta az étrendünk részei.

Az utóbbi években azonban egyre erősödött a gyanú, hogy egészségügyi kockázatot jelentenek. Egyes emulgeálószerek idézték elő például az állatokat sújtó krónikus bélgyulladást. Az emberek esetében pedig elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Sőt, a Cresseren táplálkozásepidemiológiai kutatócsoport keretében dolgozó francia kutatók azt sugallják, hogy krónikus fogyasztásuk elősegítheti egyes  daganatos megbetegedések (mell- vagy prosztatarák) kialakulását.

A Plos Medicine című szaklapban közzétett megállapítások 92 ezer felnőtt egészségügyi adatainak elemzésén alapulnak. A résztvevők 2009 és 2021 között rendszeresen töltöttek ki kérdőíveket az általuk fogyasztott ételekről és italokról. E termékek laboratóriumi mérései alapján a csapat megbecsülte az egyes résztvevők által naponta elfogyasztott emulgeálószerek átlagos mennyiségét. Ezt követően a kutatók statisztikai megközelítésekkel értékelték e bevitel (magas, közepes vagy alacsony) és a rák előfordulása közötti kapcsolatot.

A Le Figaro által ismertetett kutatás szerint ennek nyomán 2604 embernél diagnosztizáltak rákot. A mintegy harminc vizsgált adalékanyag közül három emelkedett ki potenciális kockázati tényezőként: az E471 néven ismert zsírsavak monogliceridjei és digliceridjei, valamint a karragének (E407 és E407a). "Ezek az adalékanyagok nagyon gyakoriak a szószokban, krémdesszertekben, ízesített joghurtokban, ipari kekszekben és süteményekben, valamint bizonyos levesekben" - magyarázza Mathilde Touvier, az Inserm párizsi táplálkozásepidemiológiai kutatási igazgatója, a tanulmány vezetője.

Általánosságban elmondható, hogy azoknál a résztvevőknél, akik a legnagyobb mennyiségben fogyasztottak E471 adalékanyagot, 15 százalékkal magasabb volt a rák kockázata, mint a legkevesebbet fogyasztóknál. Ez a kockázat a mellrák esetében 24 százalékkal, a prosztatarák esetében pedig 46 százalékkal nőtt. A másik két adalékanyag (E407 és E407a) a mellrák 32 százalékkal magasabb kockázatával járt együtt. "Figyelembe vették a legtöbb <klasszikus> kockázati tényezőt, amelyek befolyásolhatták volna az eredményeket, mint például az életkor, a nem, a dohányzás, a fizikai aktivitás és a családi előzmények" - mutat rá Mathilde His, a lyoni Léon Bérard Központ rákmegelőzési és környezetvédelmi osztályának kutatója. Ez aggodalomra ad okot, mivel a mell- és prosztatarák, a lakosság körében leggyakoribb rákos megbetegedések előfordulása, a XX. század közepe óta folyamatosan emelkedik. És ez egybeesett a feldolgozott élelmiszerek megjelenésével.

A tudósok egyelőre nem tudják, pontosan hogyan hatnak ezek az adalékanyagok, s miért társíthatóak bizonyos rákos megbetegedésekhez. "Tulajdonságaiktól és a rák típusától függően különböző hatásmechanizmusuk lehet" – vélekedik Benoît Chassaing, a krónikus gyulladásos betegségek specialistája és a tanulmány társszerzője. "Azt sem tudjuk, hogy az adalékanyagok önmagukban vagy kombinációban, egy koktélhatáson keresztül hatnak-e, amelyet még tanulmányozni kell" - teszi hozzá.

Egy korábbi, állatokon végzett vizsgálat kimutatta a vastagbélrák megnövekedett kockázatát a poliszorbát 80 (E433) és a karboximetilcellulóz (E466) fogyasztásával összefüggésben. A szerzők akkor azt feltételezték, hogy ezek az emulgeálószerek megváltoztathatják az emésztőrendszerben lévő baktériumok összetételét, és ezáltal elősegíthetik a krónikus szöveti gyulladást.

A szerzők azonban nem merik kijelenteni, hogy teljesen el kellene hagyni az említett emulgeálószereket. Kutatásuk legfeljebb a rák kialakulása és az adalékanyagok fogyasztása közötti összefüggést tükrözi anélkül, hogy egyértelmű ok-okozati kapcsolatot mutatnának ki. "Ez az első tanulmány, amely számszerűsíti az adalékanyagoknak való kitettséget és annak a rákos megbetegedésekkel való összefüggését. A kutatás korai szakaszában vagyunk tehát, és további munkára van szükség" - hangsúlyozza Mathilde Touvier.

A francia A Nemzeti Táplálkozási és Egészségügyi Program mindenesetre 2019 óta ajánlja a "nyers, feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott termékek" használatát, a nem alapvető adalékanyagok fogyasztásának korlátozásával. 

Az utóbbi években azonban egyre erősödött a gyanú, hogy egészségügyi kockázatot jelentenek. Egyes emulgeálószerek idézték elő például az állatokat sújtó krónikus bélgyulladást. Az emberek esetében pedig elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Sőt, a Cresseren táplálkozásepidemiológiai kutatócsoport keretében dolgozó francia kutatók azt sugallják, hogy krónikus fogyasztásuk elősegítheti egyes  daganatos megbetegedések (mell- vagy prosztatarák) kialakulását.

A Plos Medicine című szaklapban közzétett megállapítások 92 ezer felnőtt egészségügyi adatainak elemzésén alapulnak. A résztvevők 2009 és 2021 között rendszeresen töltöttek ki kérdőíveket az általuk fogyasztott ételekről és italokról. E termékek laboratóriumi mérései alapján a csapat megbecsülte az egyes résztvevők által naponta elfogyasztott emulgeálószerek átlagos mennyiségét. Ezt követően a kutatók statisztikai megközelítésekkel értékelték e bevitel (magas, közepes vagy alacsony) és a rák előfordulása közötti kapcsolatot.

A Le Figaro által ismertetett kutatás szerint ennek nyomán 2604 embernél diagnosztizáltak rákot. A mintegy harminc vizsgált adalékanyag közül három emelkedett ki potenciális kockázati tényezőként: az E471 néven ismert zsírsavak monogliceridjei és digliceridjei, valamint a karragének (E407 és E407a). "Ezek az adalékanyagok nagyon gyakoriak a szószokban, krémdesszertekben, ízesített joghurtokban, ipari kekszekben és süteményekben, valamint bizonyos levesekben" - magyarázza Mathilde Touvier, az Inserm párizsi táplálkozásepidemiológiai kutatási igazgatója, a tanulmány vezetője.

Általánosságban elmondható, hogy azoknál a résztvevőknél, akik a legnagyobb mennyiségben fogyasztottak E471 adalékanyagot, 15 százalékkal magasabb volt a rák kockázata, mint a legkevesebbet fogyasztóknál. Ez a kockázat a mellrák esetében 24 százalékkal, a prosztatarák esetében pedig 46 százalékkal nőtt. A másik két adalékanyag (E407 és E407a) a mellrák 32 százalékkal magasabb kockázatával járt együtt. "Figyelembe vették a legtöbb <klasszikus> kockázati tényezőt, amelyek befolyásolhatták volna az eredményeket, mint például az életkor, a nem, a dohányzás, a fizikai aktivitás és a családi előzmények" - mutat rá Mathilde His, a lyoni Léon Bérard Központ rákmegelőzési és környezetvédelmi osztályának kutatója. Ez aggodalomra ad okot, mivel a mell- és prosztatarák, a lakosság körében leggyakoribb rákos megbetegedések előfordulása, a XX. század közepe óta folyamatosan emelkedik. És ez egybeesett a feldolgozott élelmiszerek megjelenésével.

A tudósok egyelőre nem tudják, pontosan hogyan hatnak ezek az adalékanyagok, s miért társíthatóak bizonyos rákos megbetegedésekhez. "Tulajdonságaiktól és a rák típusától függően különböző hatásmechanizmusuk lehet" – vélekedik Benoît Chassaing, a krónikus gyulladásos betegségek specialistája és a tanulmány társszerzője. "Azt sem tudjuk, hogy az adalékanyagok önmagukban vagy kombinációban, egy koktélhatáson keresztül hatnak-e, amelyet még tanulmányozni kell" - teszi hozzá.

Egy korábbi, állatokon végzett vizsgálat kimutatta a vastagbélrák megnövekedett kockázatát a poliszorbát 80 (E433) és a karboximetilcellulóz (E466) fogyasztásával összefüggésben. A szerzők akkor azt feltételezték, hogy ezek az emulgeálószerek megváltoztathatják az emésztőrendszerben lévő baktériumok összetételét, és ezáltal elősegíthetik a krónikus szöveti gyulladást.

A szerzők azonban nem merik kijelenteni, hogy teljesen el kellene hagyni az említett emulgeálószereket. Kutatásuk legfeljebb a rák kialakulása és az adalékanyagok fogyasztása közötti összefüggést tükrözi anélkül, hogy egyértelmű ok-okozati kapcsolatot mutatnának ki. "Ez az első tanulmány, amely számszerűsíti az adalékanyagoknak való kitettséget és annak a rákos megbetegedésekkel való összefüggését. A kutatás korai szakaszában vagyunk tehát, és további munkára van szükség" - hangsúlyozza Mathilde Touvier.

A francia A Nemzeti Táplálkozási és Egészségügyi Program mindenesetre 2019 óta ajánlja a "nyers, feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott termékek" használatát, a nem alapvető adalékanyagok fogyasztásának korlátozásával.