Oroszország;mérgezés;házrobbanás;Vlagyimir Putyin;merényletek;gyilkosságok;KGB;FSZB;Borisz Berezovszkij;Alekszej Navalnij;Novicsok;

A KGB kísért a Kremlben

Alekszej Navalnij halála az egész világot megrázta. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta számos politikai leszámolást hajtottak végre Oroszországban, ezek egy részének jóval kisebb visszhangja volt. 

A Szovjetunióban komoly hagyományai voltak a politikai leszámolásoknak: a titkosszolgálat nem csak bel-, hanem külföldön is likvidálta a politikai ellenfeleket. Ez utóbbira klasszikus példa Sztálin ellenfele, Lev Trockij jégcsákánnyal való megölése 1940-ben, Mexikóban. A KGB végzett 1954-ben az ukrán szélsőjobboldali emigráns vezetővel, Sztyepan Banderával is. Emellett számos más politikai likvidálás is történt, ezek száma tovább gyarapodott  Oroszországban Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után.

A KGB volt ügynöke nem csak hű maradt a régi szovjet leszámolási hagyományokhoz, tovább is fejlesztette a metódusokat, hiszen a maffiamódszereket idéző leszámolások után sokszor mérget, vagy radioaktív anyagot vetettek be a politikai ellenfelekkel szemben. Gyűjtésünkben csak a legfontosabb eseteket soroljuk fel, és hangsúlyozzuk: mindez csak töredéke az elmúlt szűk két és fél évtizedben végrehajtott leszámolásoknak.

Szergej Jusenkov

2003 áprilisában egyetlen lövéssel ölték meg Szergej Jusenkov liberális politikust, aki támogatta az orosz hadsereg reformját, és a kötelező sorozás megszüntetését. Hevesen ellenezte mind az első, mind a második csecsen háborút, ezért az életével kellett fizetnie. Halálában az is szerepet játszhatott, hogy alelnöke volt annak a parlamenti bizottságnak, amely a rejtélyes oroszországi házrobbantásokat volt hivatott kivizsgálni. Ezekre hivatkozva indítottak háborút Csecsenföld ellen. Sok orosz politikus, köztük a kommunista párt tagjai azzal vádolták Putyint, hogy ő a gyilkosság felbujtója.

Paul Klebnikov

2004 júliusában egy lassan mozgó autóból lőtték agyon Paul Klebnikovot, a Forbes orosz nyelvű kiadásának főszerkesztőjét. Az Egyesült Államokban született. Orosz nemesi család sarja volt, amely a bolsevik forradalom után menekült az Újvilágba. Klebnikov 1989-ben visszatért Oroszországba, oknyomozó újságíróként szerzett hírnevet magának, ügyesen tárta fel az orosz oligarchák botrányait és korrupcióját. Az újságírókat védő bizottság szerint meggyilkolását Borisz Berezovszkij oligarcha, Putyin politikai szövetségese rendelte el, együttműködve az FSZB titkosszolgálattal, amely akkor még FSZSZ néven volt ismert.

Anna Politkovszkaja

A 2006 októberében fegyveresek által megölt Anna Politkovszkaja amerikai állampolgárságú orosz újságíró volt. Munkája mindig az emberi jogokra összpontosított, a második csecsen háborúról szóló hosszú jelentéseiben számos bírálattal illette az orosz fegyveres erőket és Putyin adminisztrációját. Az orosz vezetést háborús bűnök elkövetésével vádolta. A gyilkosságot csecsenek hajtották végre ugyan, de Putyint sejtették a háttérben. A merényletet épp az orosz elnök születésnapján követték el. Az öt csecsen gyilkost, akik egy ismeretlen személytől 150 ezer dollárt kaptak a merényletért, elítélték, a megrendelőt nem, kiléte ismeretlen. 

Rejtélyes halálok a háború kitörése óta

Röviddel az ukrajnai invázió előtt és alatt Oroszország legnagyobb vállalatainak nyolc másik vezetője halt meg rejtélyes körülmények között 2022 januárja és júliusa között, s azóta is számos eset történt. (A teljesség igénye nélkül: Leonyid Sulman, Gazprom; Alekszandr Tyulakov, Gazprom; Mihail Watford olajvállalkozó, Vlagyiszlav Avajev Gazprombank; Szergej Protosenya, Novatek, Alekszandr Szubbotin, Lukoil; Jurij Vonorov, Gazprom).

Nem minden esetben lehetett Putyin a megbízó. Ám hogy a rendszer alapelemévé váltak a leszámolások, az is jelzi, csak a közelmúltban történt kettő. A hét elején vált ismeretessé, hogy Spanyolországban napokkal korábban megölték Makszim Kuzminovot, azt a férfit, aki helikopterével Ukrajnába dezertált 2023 augusztusában. Kedden derült ki, hogy február 5-én, 35 éves korában rejtélyes körülmények között meghalt az orosz állami óriáscég, a Rosznyeft vezérigazgatója, Igor Szecsin fia. 

Alekszandr Litvinyenko

Meggyilkolásának módja az előző esetekkel szemben már nem a maffiamódszereket idézte. A szovjet titkosszolgálat, a KGB egykori ügynöke a Putyin által létrehozott rezsim egyik disszidense volt.  2006 novemberében halt meg Londonban, pontosan három héttel azután, hogy megivott egy csésze teát, amely radioaktív izotóppal, polónium 210-zel volt szennyezett. Egy brit vizsgálat megállapította, hogy Litvinyenkót Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun FSZB-ügynökök mérgezték meg, "valószínűleg Putyin elnök jóváhagyásával". Minden jel szerint bosszú áldozata lett, hiszen azzal vádolta Putyint, ő áll az oroszországi házrobbantások mögött és ő rendelte el Politkovszkaja megölését.

Stanyiszlav Markelov és Anastasia Baburova

Stanyislav Markelov emberi jogi ügyvéd képviselte Politkovszkaját és más, Putyint bíráló újságírókat a bíróság előtt, míg Anasztaszija Baburova az újságíró kollégája volt. A Kreml közelében gyilkolta meg őket 2009 januárjában egy maszkot viselő személy, akit soha sem azonosítottak. A brit Telegraph szerint Putyin volt a felbujtó.

Natalja Jesztyemirova

Először elrabolták, majd 2009 júliusában holtan találták egy erdőben, Natalia Jesztyemirova orosz újságírót és aktivistát, aki együttműködött Politkovszkajával. Munkája a Csecsenföldön az orosz hadsereg által elkövetett emberi jogi jogsértések dokumentálására összpontosított. Soha senkit nem ítéltek el a gyilkosságáért.

Borisz Berezovszkij

Az igencsak kétes hírű oligarchát 2013-ban holtan találták egyesült királyságbeli otthona, Berkshire fürdőszobájába zárva, zsinórral a nyakában. Azután menekült el Oroszországból, hogy összetűzésbe került Putyinnal. Száműzetése alatt élesen bírálta az orosz autokrata vezetőt, azzal fenyegetőzött, erőszakkal eltávolítja a hatalomból. Soha senki ellen sem emeltek vádat a gyilkosságért.

Borisz Nyemcov

Borisz Nyemcovval, 2015-ben négy lövéssel végeztek, a Kremltől egy kőhajításnyira. Akkoriban Putyin legnépszerűbb riválisának tartottak. Putyin kritikusaként felszólalt Ukrajna első orosz inváziója ellen 2014-ben, nyílt levelet írt a fegyveres erőknek, és illegálisnak nevezte tevékenységüket.

Mihail Leszin

2015 novemberében Washingtonban halt meg rejtélyes körülmények között Putyin egykori tájékoztatási minisztere és tanácsadója. Amikor 2014-ben meg akart állapodni az amerikai FBI-val, hogy ejtsék az ellene felhozott súlyos nemzetközi korrupciós vádakat, kegyvesztetté vált s minden bizonnyal Putyin áll halála mögött. Az elkövetőket ez esetben sem kerítették kézre.

Dan Rapoport

Az elmúlt években, az ukrajnai inváziót követően megsokszorozódtak az orosz kötődésű vezetők rejtélyes halálesetei. Rapaport 1980 óta száműzetésben élt az Egyesült Államokban, Putyin és ukrajnai inváziójának erős kritikusa volt, amit nyilvánosan többször elítélt. 2022 augusztusában holtan találtak egy washingtoni épület előtt.

Ravil Maganov

Ő is nyíltan kritizálta az ukrajnai inváziót, és szintén rejtélyes körülmények között halt meg. Oroszország legnagyobb magántulajdonban lévő olajvállalata, a Lukoil elnöke volt. „Bűne” az volt, hogy a fegyveres konfliktus gyors beszüntetésére szólított fel röviddel az invázió kezdete után. 2022 szeptemberében esett ki egy moszkvai kórház ablakából.

Pavel Antov

Az orosz politikus szintén egy szálloda ablakából esett ki az indiai Rajagadában. Az oligarcha ugyancsak bírálta az ukrajnai inváziót a Kijev elleni rakétatámadást követően. Álláspontját azonban csak WhatsApp-üzenetben fejtette ki, nyilvánosan nem, de ez is elég volt likvidálásához.

Jevgenyij Prigozsin

A Wagner-zsoldosok egykori vezetője, nyíltan szembeszegült Putyinnal. „Putyin szakácsa” az orosz elnök fontos szövetségese volt éveken át. 2023. augusztus 23-án azonban Moszkva közelében (állítólag) lelőtték az őt szállító gépet. Az incidens pontosan két hónappal azután történt, hogy ő és csapatai néhány kilométernyire megközelítették a fővárost, Moszkvát egy lázadás során, amelyet azért szerveztek, hogy követeljék a katonai vezetés leváltását, amelyet inkompetenciával vádoltak az ukrajnai háborúban.

Nem mindig jártak sikerrel

Nem minden esetben érték el céljukat a merénylők. Szergej Szkripal, akit korábban kémkedés miatt ítéltek el hazájában, az Egyesült Királyság számára szivárogtatott ki információkat. 2010-ben Szkripalt az orosz hatóságok szabadon bocsátották egy kémcsere részeként. 2018 márciusában mérgezés gyanújával szállították a brit Salisbury Kórházba. Kiderült, novicsok idegméreggel törtek az életére. Ám túlélte az akciót. A brit rendőrség két férfit gyanúsított az akcióval, akik a mérgezés után azonnal elhagyták az Egyesült Királyságot. Mindketten titkos ügynökök voltak.

Két mérgezési kísérletet is túlélt Vlagyimir Kara-Murza ismert politikai aktivista és újságíró, a Václav Havel emberi jogi díj jutalmazottja (2022), akit 2022 áprilisában állították bíróság elé. „Hazaárulással” és az orosz fegyveres erőkről szóló hamis információk terjesztésével vádolták. 2023 áprilisában 25 év börtönbüntetésre ítélték. Korábban közeli munkatársa volt Borisz Nyemcovnak, dolgozott együtt orosz politikai ellenzéki csoportokkal, civil szervezetekkel, független médiumokkal, és Putyin ellenfelével, az emigrációban élő Mihail Hodorkovszkijjal. Kara-Murza két mérgezési kísérletet is túlélt, 2015-ben és 2017-ben. A Bellingcat oknyomozó csapata szerint az ellene elkövetett merényleteket megelőzően az aktivistát a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ugyanazon egysége követte, amelyik Navalnij mérgezéséért is felelős volt. Az orosz hatóságok a Kara-Murza elleni merényletek egyike kapcsán sem indított vizsgálatot.