„Sulyok Tamásnak az lesz a feladata, hogy lehetőleg minél jellegtelenebb legyen és ha lehet, észre se vegyük, hogy ott van. Ennek a szerepnek vélhetően meg fog felelni. Egy ilyen idősebb, botrányoktól mentes, válságáthidaló jogász figura most a legjobb döntés Orbán Viktor számára. Azzal, hogy egy ilyen kiegyensúlyozó embert jelölnek, stabilizálni akarják a rendszert, ez egyértelműen az orbáni érdek” – fogalmazott a Népszavának Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző Sulyok Tamás köztársasági elnöki jelöléséről.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok. Az Országgyűlés jövő hétfőn dönt Novák Katalin lemondásának elfogadásáról, az új köztársasági elnököt „minél előbb” szeretnék megválasztani, de ennek időpontja még nincs meg.
Itt a bejelentés, Sulyok Tamást jelöli a Fidesz-KDNP köztársasági elnöknek Novák Katalin lemondása utánA lapunk által megkérdezett politikai elemzők egyetértettek abban, hogy egy kevéssé ismert, idősebb jogtudós jelölésével a Fidesz a lehető legkevésbé kockázatos döntést szeretné meghozni. Emellett az is valószínű, hogy Sulyok Tamás egészen más elnöki karaktert képvisel majd, mint a közösségi médiában és reprezentációs szerepében igen aktív Novák Katalin.
„A jelölt kiválasztása nem független attól a turbulenciától, ami a köztársasági elnök személye körül az utóbbi napokban kialakult. A kormányzó pártnak célja, hogy pártpolitikai értelemben a legkevésbé átszíneződött embert nevezzen meg köztársasági elnöknek, akinek jogi-, jogtudósi háttere és múltja van, vagyis nem a szigorúan vett politika alrendszeréből induló jelölt. Egy, a közvélemény számára kevésbé ismert szereplő lehetőséget nyújt arra, hogy a jelölt körüli viták és az egész ügy súlya veszítsen a jelentőségéből.
A Fidesz számára most kifejezett cél, hogy általánosságban és az adott ügyben a belpolitikai feszültségeket tompítsa”
– utalt a kegyelmi botrányra a Népszavának Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója, hogy miért lehet most a kormánypárt számára ideális jelölt Sulyok Tamás.
Hasonlóan gondolkodik a kérdésről Mikecz Dániel a Republikon Intézet tudományos tanácsadója is. „Schmitt Pál lemondása után a Fidesz egy kipróbált, az alapító körhöz tartozó politikust jelölt (Áder János), ezzel szemben most kifejezetten egy politikai múlttal nem rendelkező személyt választottak. Ez a döntés azt szolgálja, hogy valamelyest visszaállítsa a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét és az abban való hitet, hogy ez a pozíció független a Fidesztől.
A jelenlegi botrány hatására elterjedt a nézet, hogy egy olyan országban élünk, ahol még a börtönből is ki lehet kerülni, ha valakinek fideszes kapcsolatai vannak, éppen ezért most igyekszenek a köztársasági elnök személyét minél inkább eltávolítani a kormánypárttól” – mondta lapunknak a politológus, aki szerint így az ellenzék számára sem hagynak támadási felületet, mivel Sulyok Tamásra nem lehet rásütni, hogy pártkatona lenne. Mikecz Dániel úgy gondolja, a közvéleményben kevéssé ismert, nem túl karakteres alkotmánybíró jelölése azért is előnyös a Fidesz számára, mert a lehető legkevesebb kockázattal jár. „A jelöltnek az Alkotmánybíróság elnökeként erős közjogi kötődése van, ez pedig biztosítja, hogy vélhetőleg nem fog túlterjeszkedni az államelnöki pozíció keretein. Akkor sem emelt érdemben kifogást, amikor az Alkotmánybíróság hatásköreit korlátozták, így várhatóan Sólyom Lászlónál egy kevésbé aktív és önjáró szerepet fog betölteni, aki azért az alkotmányosság felett őrködik” – fogalmazott a politológus. Hozzátette ugyanakkor: ha a kormánypárt alkotmányos akadályokba ütközik, a kétharmadnak köszönhetően megváltoztatja az alaptörvényt, így ez a fajta közjogi következetesség nem lehet gátja a Fidesz politikájának.
Szentpéteri Nagy Richard szerint sem várható, hogy Sulyok Tamás a jövőben szembe menne a kormány politikájával bármilyen kérdésben. „Egy jól működő demokráciában sem elvárható egy köztársasági elnöktől, hogy törvényeket dobáljon vissza. A parlament dolga, hogy jó törvényeket alkosson. Az sem dolga egy köztársasági elnöknek, hogy a kormányzás motorja legyen, mint ahogy Schmitt Pál hivatkozott magára. Egy valódi demokráciában olyasfajta személyiségre lenne szükség, aki a maga tekintélyével, erkölcsi tartásával kifejezi a nemzet egységét, és ha valamelyik elfogadott törvénnyel a közvéleménnyel összhangban problémája van, akkor azt kinyilvánítja. Ez ma Magyarországon nem reális” – tette hozzá.
A jelenlegi botrány hatására elterjedt a nézet, hogy egy olyan országban élünk, ahol még a börtönből is ki lehet kerülni, ha valakinek fideszes kapcsolatai vannak, éppen ezért most igyekszenek a köztársasági elnök személyét minél inkább eltávolítani a kormánypárttól”
– mondta lapunknak a politológus, aki szerint így az ellenzék számára sem hagynak támadási felületet, mivel Sulyok Tamásra nem lehet rásütni, hogy pártkatona lenne. Mikecz Dániel úgy gondolja, a közvéleményben kevéssé ismert, nem túl karakteres alkotmánybíró jelölése azért is előnyös a Fidesz számára, mert a lehető legkevesebb kockázattal jár. „A jelöltnek az Alkotmánybíróság elnökeként erős közjogi kötődése van, ez pedig biztosítja, hogy vélhetőleg nem fog túlterjeszkedni az államelnöki pozíció keretein.
Akkor sem emelt érdemben kifogást, amikor az Alkotmánybíróság hatásköreit korlátozták, így várhatóan Sólyom Lászlónál egy kevésbé aktív és önjáró szerepet fog betölteni, aki azért az alkotmányosság felett őrködik”
– fogalmazott a politológus. Hozzátette ugyanakkor: ha a kormánypárt alkotmányos akadályokba ütközik, a kétharmadnak köszönhetően megváltoztatja az alaptörvényt, így ez a fajta közjogi következetesség nem lehet gátja a Fidesz politikájának.
Szentpéteri Nagy Richard szerint sem várható, hogy Sulyok Tamás a jövőben szembe menne a kormány politikájával bármilyen kérdésben. „Egy jól működő demokráciában sem elvárható egy köztársasági elnöktől, hogy törvényeket dobáljon vissza. A parlament dolga, hogy jó törvényeket alkosson. Az sem dolga egy köztársasági elnöknek, hogy a kormányzás motorja legyen, mint ahogy Schmitt Pál hivatkozott magára.
Egy valódi demokráciában olyasfajta személyiségre lenne szükség, aki a maga tekintélyével, erkölcsi tartásával kifejezi a nemzet egységét, és ha valamelyik elfogadott törvénnyel a közvéleménnyel összhangban problémája van, akkor azt kinyilvánítja. Ez ma Magyarországon nem reális”
– tette hozzá.
Cirkusz, golyóstoll, bábjáték – reagált az ellenzék
Nem vesznek részt „abban a parlamenti cirkuszban, ahol a Fidesz kiválasztja Orbán Viktor következő golyóstollát” – közölte a Fidesz államfőjelöltjének megnevezése után a Momentum. A párt szerint az államfői pozíció mára teljesen kiüresedett, és nem szól másról, minthogy a mindenkori államfő teljesítse Orbán Viktor akaratát. A Párbeszéd szerint mindegy ki a köztársasági elnök ebben a rendszerben, Sulyok Tamás feltejresztése is csak „bábjáték”. A DK szerint Sulyok Tamás csak egy újabb fideszes pártkatona, a Jobbik pedig a „magyar emberek helyett ismét Orbán döntött a köztársasági elnök személyéről” mondattal jelezte, hogy több más ellenzéki párthoz hasonlóan közvetlen államfőválasztást akarnak.
Téesz-jogászból köztársaságielnök-jelölt
A Fidesz eddigi gyakorlatát ismerve nem kétséges, hogy a jogászi karrierjét termelőszövetkezeti jogtanácsosként kezdő Sulyok Tamás lesz a nevében már nem is köztársaság Magyarország új köztársasági elnöke.
Az 1956-os születésű Sulyok 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi egyetemen. Ugyan két évig bírósági fogalmazóként dolgozott a Csongrád Megyei Bíróságon, de – mint több interjúban elmondta – nem nevezték ki bírónak, mert ennek az lett volna a feltétele, hogy belépjen az állampártba, az MSZMP-be, márpedig ő erre nem volt hajlandó. Sőt, a megyéből is „elüldözték”, ezért elment „szülővárosába, Kiskunfélegyházára a termelőszövetkezetbe jogtanácsosnak”. 1991-ig volt jogtanácsos, majd 1996-ig a Sulyok–Japport, 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott egészen 2014-es alkotmánybíróvá választásáig. 2000–14 között osztrák tiszteletbeli konzuli tisztséget is viselt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett, 2005 szeptembere óta pedig – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, ahol 2013-ban PhD fokozatot szerzett. Kutatási területe az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
A szegedi egyetemen információnk szerint Trócsányi László volt a mentora, de együtt dolgozott Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökével is. Úgy tudjuk, az Ab-tagságra is az akkori igazságügyi miniszter, Trócsányi protezsálta Sulyokot, akit 2014 szeptemberében választott alkotmánybíróvá a Ház. Alig fél évvel később, 2015 tavaszán az Ab teljes ülése az Ab elnökhelyettesévé választotta, s 2016 áprilisától – miután az akkori Ab-elnök, Lenkovics Barnabás mandátuma lejárt – elnökhelyettesként látta el az Ab elnöki jogköreit. Az Országgyűlés végül 2016. november 22-én választotta az Ab elnökévé.
Nagyobb horderejű döntések nem igazán fűződnek a nevéhez, alkotmánybíróként és az Ab-elnökeként is az őt jelölő és Ab-taggá választó Fidesz-KDNP-hez volt lojális. Ő volt az előadó bírája az alaptörvény E) cikkét értelmező határozatnak, amely a hazai és az uniós jog összeütközését, elsőbbségének kérdését vizsgálta. A dodonai döntés szerint ugyan az EU alapjogvédelmi rendszere megfelelő, ám az Ab ezt bizonyos esetekben felülírhatja. Inkább jogtörténeti érdekesség, hogy a Covid-időszak alatt, amikor az Ab ülések nem személyesen zajlottak, mind a 14 többi alkotmánybíró helyett Sulyok aláírása szerepelt az Ab határozatai alatt. Bár Sólyom László személyében töltötte már be egykori Ab-elnök az államfői posztot, munkásságukat összevetve, kétségtelen, hogy Sulyok nem szakmai karrierje, hanem a kormánypártokhoz való hűsége miatt lett köztársasági elnök-jelölt.
Az alaptörvény szerint ha az államfő megbízatása idő előtt szűnt meg, az új elnököt a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. Novák Katalin már írásban is benyújtotta lemondását, amit minden bizonnyal hétfőn, február 26-án el is fogad a Ház. Az új államfő hivatalba lépéséig feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László látja el. Ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja, helyette a házelnöki feladatokat az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. - Simon Zoltán
Elnök nélkül marad az Ab?
Hogy államfővé jelölhessék, Sulyoknak le kell mondania Ab-elnöki posztjáról és egyben alkotmánybírói tagságáról is. – Az Ab-elnök az elnöki megbízatásról való lemondást az Országgyűlés elnökével írásban közli – írja az alkotmánybírósági törvény. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, azt nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának a napjával szűnik meg. Ha az Ab-elnök megbízatása megszűnt, jogkörét az Ab elnökhelyettes gyakorolja (az Ab honlapján nem találtuk nyomát annak, hogy jelenleg ki a testület elnökhelyettese. Sőt, több jogásszal is beszéltünk, de ők se tudtak a személyéről). Lemondás esetén az Ab új tagját az Országgyűlés a volt tag megbízatásának megszűnésétől számított 60 napon belül választja meg. Mivel az Ab elnökét – a korábbi, 2013 előtti szabályozással ellentétben – nem az Ab-tagok választják maguk közül, hanem a parlament kétharmados szavazattal az alkotmánybírák közül, a mai tagok közül bárki, például a már szinte minden tisztséget betöltött Patyi András, vagy akár a korábbi OBH-elnök, Handó Tünde (Szájer József felesége) is esélyes lehet az Ab elnöki tisztségére. - S.Z.