Érdekes, eredményes és izgalmas beszélgetés volt, a bizalom helyreállításához vezető hosszú folyamat vége – jelentette be Orbán Viktor a svéd kollégájával, Ulf Kristerssonnal tartott pénteki közös sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország és Svédország meghosszabbítja a Gripen-szerződést, Magyarország négy új vadászrepülőgépet kap. Meghosszabbítják a logisztikai szerződést is, amelynek az értelmében a svédek beszállnak a kiképzésbe. A két szerződés módosítását a sajtótájékoztató előtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá.
Ezen túl – emelte ki a magyar miniszterelnök – született egy megállapodás arról is, hogy
a svéd Saab egy mesterséges intelligencián nyugvó kutató-fejlesztő központot hoz létre Magyarországon
magyar közreműködéssel, a Védelmi Innovációs Kutatóintézettel. A Saab a Gripent gyártó konzorcium vezető tagja.
Magyarország 2001 decemberében, az első Orbán-kormány idején írt alá egy szerződést a svédekekel 14 Gripen vadászrepülőgép lízingjéről 2026-ig. A most bejelentett szerződésmódosítással a magyar légierőnek 18 Gripenje lesz. A szerződéshosszabbítás – derült ki a Honvédelmi Minisztérium későbbi közleményéből – tíz évre szól, a meglévő 14 JAS-39 Gripen mellett négy JAS-39C beszerzéséről született döntés.
Ami a további körítést illeti, a Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a két ország között minden évben rekordokat dönt a külkereskedelmi egyenleg, 2010-hez képest megdupláztuk ez az értéket, ahogy a tavaly Magyarországra látogató 70 000 svéd turista is növelte Magyarország idegenforgalmai bevételét. A nukleáris energia kérdésében is szoros együttműködés zajlik a „brüsszeli arénában” és Orbán örömét fejezte ki, hogy svéd szereplő PAKS 2 beruházás megvalósításában.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök békítőleg nyilatkozott a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása terén mutatott magyar késlekedésről, hiszen véleménye szerint minden szövetségesnek egyénileg kell értékelnie egy új tag felvételét. Örömét fejezte ki a svéd vállalatok magyarországi beruházásai láttán, amelyek már 170 000 munkavállalót foglalkoztatnak itthon. Egyetértett magyar kollégájával abban, hogy erősíteni kell a közös pontokat. Ennek nyilvánvaló bizonyítéka lehet a magyar Országgyűlés hétfői ülésén a svéd csatlakozás ratifikációja, ami minden bizonnyal meg fog történni. Jelezte, hogy a budapesti látogatása alatt ellátogat Raoul Wallenberg budapesti emlékművéhez is.
Ulf Kristersson annak az Orbán Viktor meghívására érkezett pénteken Budapestre, aki ezt afféle kármentő akciónak szánta, miután kiderült, Magyarország a a 31 NATO-tagország közül utolsóként hagyhatja jóvá Svédország csatlakozását az észak-atlanti szervezethez.
– Ha nem is mindig látszik, a magyar külpolitika célja az, hogy barátokat gyűjtsünk
– jelentette ki Orbán Viktor némi cinizmussal több mint másfél év késleltetés után.
A svéd NATO-csatlakozás ügyét Törökország és Magyarország húzta ilyen sokáig. A NATO második legnagyobb haderejével rendelkező Törökország nevében Recep Tayyip Erdogan elnök vezette ankarai kormány biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva akadályozta a ratifikálást. Azután, hogy ezeket az aggályokat a stockholmi kormány többé-kevésbé eloszlatta, Recep Tayyip Erdogan már ahhoz kötötte támogatását, hogy az Egyesült Államok járuljon hozzá 40 darab új F-16-os vadászgép eladásához, illetve a meglévő török flotta korszerűsítéséhez. Ez meg is történt.
Gyorsan teljesült is a török elnök kívánsága, a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása után vehet is negyven F-16-os vadászgépet az amerikaiaktólAz Orbán-kormány illetve a vele látszatvitát folytató Fidesz először arra hivatkozva akadályozta a svéd NATO-csatlakozást, hogy a törökök ne maradjanak egyedül. Ezután következett a sértődöttség több svéd állami iskolában vetített 2019-es kisfilm miatt, amely a demokratikus intézményrendszer magyarországi leépítését mutatja be az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után.
A sajtótájékoztatón Ulf Kristerrsont a TT svéd hírügynökség meg is kérdezte, mi változott, korábbi kijelentéseihez hasonlóan ezután hogyan fogja bírálni az Orbán-kormány jogállamiságot sértő intézkedéseit, amire a politikus úgy válaszolt, több kérdés is van, amelyben a Svédország más álláspontot képvisel, mint Magyarország, de ezt elfogadják, a NATO-ban pedig egymásért küzdenek majd.