– Az ÁSZ bűnt követ el, amikor a pártatlanság követelményét szem elől tévesztve egyoldalúan szankcionálja az ellenzék kampányfinanszírozási visszásságait, miközben büntetlenül hagyja ugyanezt a kormányoldalon – mondja érdeklődésünkre Ligeti Miklós, a Trasparency International jogi igazgatója. – A bűnben mások is osztoznak, a politikafinanszírozás korrupciója az ország több mint harmincéves ősbűnei közé tartozik.
A NER pusztán átvette a korábbi, döntően szoclib alapokon álló hagyományokat, és a saját képére formálta a korrupt kampányfinanszírozási pályát. Ennek része, hogy az ellenzéket akár a kivéreztetésig büntetik, mert a NER egyik legfőbb motívuma az, hogy minden olyan pénzben, amit nem maga oszt, veszélyt lát, és a veszélyre minden eszközzel lecsap.
Nyilvánvaló esküszegés
A Márki-Zay Pétert 2022-ben miniszterelnöknek jelölő hat ellenzéki pártot egyenként mintegy 43,5 millió forintos pénzbüntetéssel sújtotta a számvevőszék a héten közzétett részjelentésében. Ugyanennyivel csökkentette a pártok a központi költségvetési támogatását, vagyis összesen 523 millió forinttal rövidítette meg őket. Jelezte ugyanakkor, további akár 450 milliós bírság is kinézhet nekik, természetesen pártonként. Az ÁSZ humorérzékére nem lehet panasz, hiszen meghagyta a pártoknak, hogy ha vitatják a büntetés megoszlását (jogorvoslati lehetőség híján hiába is szűkölnének a gyalulás miatt), menjenek perre. Így fogalmaztak: „Természetesen az ellenőrzött szervezetek nincsenek elzárva attól, hogy amennyiben nem osztják a fenti okfejtéseket (mármint, hogy a bírságot méretre és parlamenti súlyra tekintet nélkül egyenlő arányban terítsék az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok között – teszi hozzá a TI kommentárja), úgy igényüket egymás ellen jogi úton érvényesítsék.”
Arra a kérdésre, hogy miért nem tekint az ÁSZ (vagy más hasonszőrű hatóság) a CÖF-CÖKA és a Megafon (mint az egyik legnagyobb politikai hirdető), vagy akár a Városi Civil Alap tevékenységére hasonló szigorral, Ligeti Miklós szerint nincsen ép ésszel értelmezhető válasz.
– A pártatlanság ilyen mértékű semmibevétele, az ennyire nyilvánvaló elfogultság esküszegéssel ér fel
– mondta. – Feltehetően az ÁSZ elnökét is zavarja mindez annyira, hogy egy minapi sajtó-háttérbeszélgetésen próbálta megmagyarázni, miért megengedett a Fidesz-CÖF kampánykoalíciónak az, ami az ellenzéknek nem. De a magyarázata nem megnyugtató. Korábban a TI-Magyarország hasonló kérdésire se adott értékelhető választ az ÁSZ. Azzal kivédekezni a kormányoldalt kedvezményező eljárást, hogy a Megafon és a CÖF kérdésre válaszul tagadták, hogy a Fidesz érdekében kampányolnának, az nagyjából olyan, mintha a rendőrség a gyilkossággal gyanúsítható elkövetőt szabadon engedné, mert a nyomozó kérdésére azt válaszolja: „Á, nem is én voltam!”
Ligeti Miklós úgy látja, az ÁSZ magatartása évtizedek óta megkérdőjelezhető, mára pedig teljesen eljátszotta azt a bizalmi tőkét, amit a rendszerváltás után vívott ki magának. Szerinte alig akad bárki az országban, aki ne a Fidesz eszközét látná benne.
Masszív egyenlőtlenség
Nem lát érdemi különbséget a CÖF vagy a Megafon működése, és az ellenzék közelében működő harmadik szereplők kampánytevékenysége között a K-Monitor. A civil szervezet szerint egyértelmű, hogy ezek a szervezetek semmi egyéb céllal nem rendelkeznek, mint egy adott politikai párt vagy közösség kommunikációjának a megsegítése. Léderer Sándor társalapító ügyvezető igazgató szerint ezeket a szereplőket a kampányszabályok alá kellene vetni, és tevékenységüket azonos mércével megvizsgálni, beleértve a bevételeik forrását és az általuk elkampányolt pénzek nagyságát.
520 millió forintos büntetést szabott ki az ÁSZ az ellenzéki pártokra„Az újabb súlyos bírságot elegánsan az önkormányzati és európai parlamenti választások elé időzítették”Léderer Sándor szerint is nehéz másra gondolni, minthogy az ÁSZ büntetései valójában az ellenzék megjelenési-működési lehetőségeinek a szűkítésére irányuló törekvések. De ez nem menti fel az ellenzéket az alól, hogy szabályosan és átláthatóan gyűjtsön és költsön kampánypénzeket.
– Aki látott Magyarországon politikai kampányt, pontosan tudja, milyen masszív egyenlőtlenség van a felhasznált erőforrások tekintetében a politikai felek között.
A kormány sok tízmilliárd forintot fordít propagandára évente. Ezek nem társadalmi célú hirdetések, hanem teljesen egybecsengenek a Fidesz kommunikációjával, rossz színben feltüntetve az ellenzéket, illetve annak vezetőit. Ezt a jelenséget például nem kifogásolta az ÁSZ, pedig lényegében a Fidesznek adott állami adományokról van szó.
A K-Monitor elvárta volna, hogy a számvevőszék kidolgozzon olyan törvénymódosítási javaslatot, amely kezelné ezt a problémát, vagy a CÖF jelenséget. – Nem csak az a gond, hogy szelektíven ellenőrzi a pártok kampányát az ÁSZ, hanem az is, hogy mivel hatóság, hivatalosan nem büntetéseket szab ki (de facto ezt teszi, persze), hanem megállapításokat tesz, ezért ezekkel szemben jogorvoslat sem lehetséges.
A K-Monitor is hosszú évek óta szorgalmazza a „nagyon sok sebből vérző” magyar párt- és kampányfinanszírozási rendszer kifehérítését. – A legfontosabb az átláthatóság megteremtése lenne. Elvárható volna, hogy csak párt- illetve kampány-számlákról történő kifizetések lehetnek legális költések, a számlatörténetnek pedig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük. Be kell vonni a harmadik felek (például a CÖF) költéseit is a kampányfinanszírozási szabályok alá. Átláthatóvá kell tenni, hogy milyen forrásból érkezik pénz ezekhez a szervezetekhez. Szigorítani kell, hogy a kormányzati és önkormányzati intézmények milyen kommunikációs tevékenységeket végezhetnek a kampány idején, hogyan használják a hivatali erőforrásaikat ebben az időszakban, ugyanis rendszeresen látni, hogy összemosódnak a hivatali és a kampányfeladatok.
Javaslataik szerint átláthatósági közlemény formájában, az ÁSZ kereshető, nyilvános online adatbázisában kellene rögzíteni a kampányidőszak alatt a pártok hirdetéseit és közintézmények nem tiltott hirdetéseit, valamint a közpolitikai kérdésekben mások által publikált hirdetések, kampányelemek adatait. Az ÁSZ-nak vizsgálnia kellene, hogy a közterületeken megfigyelhető kampánytevékenység összeér-e a pártok elszámolásaival. – Ezt amúgy jelenleg is megtehetné, mégsem teszi, csak nagyon szelektíven. Tehát egyszerre kéne növelni a rendszer átláthatóságát és megteremteni a valódi ellenőrzést, amit érdemi szankciók követnek – mondta Léderer Sándor.
Megfúrta a Fidesz
A párt- és kampányfinanszírozás szabályait több évtized alatt sem sikerült tisztázni, és eltávolítani a területet a korrupciótól. Ezért a jelenlegi kormányzók erők lassan másfél évtizede a maguk kénye s kedve szerint értelmezhetik és alkalmazhatják a szabályokat. A Fideszt még úgy sem fenyegeti veszély – legalábbis belföldről –, hogy sokszorosát költi lényegében folyamatos kampányokra annak, amiről az ellenzék még csak nem is álmodhat. Csak propagandára 1300 milliárdot költöttek Orbánék 2015 óta. A szabályok kifehérítése nem érdekük, és ellenzékben sem volt az.
– A Fidesz fúrta meg 2007-ben a többpárti megállapodás-tervezetet
– válaszolta kérdésünkre Majtényi László jogtudós, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.
Honlapjukon a mai napig elérhető a dokumentum, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége írt volna alá az átláthatóság, az esélyegyenlőség és a kampányköltségek észszerű korlátozása és közpénzek védelme érdekében. Ma e szemponton mindegyikén elbukna a Fidesz.
