Sulyok jött, Novákot elengedték - Sűrű nyitónap volt az Országgyűlésben

– Az Országgyűlés megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnöknek, az új államfő március 5-én, jövő kedden lép hivatalába – jelentette be tegnap este Latorcai János, az parlament levezető alelnöke, hogy a T. Ház megszavazta az Alkotmánybíróság eddigi elnökét köztársasági elnöknek, s ezzel ő lett 1990 óta a hetedik választott államfő. A titkos voksoláson az új államfőre 134-en szavaztak, öten nemet mondtak rá, míg heten érvénytelenül voksoltak. A kormánypártok mellett csak a Mi Hazánk és az LMP képviselői vettek részt az elnökválasztási folyamatban, a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója ugyanis kivonult a teremből.

– Élj becsületesen, ne bánts senkit és add meg mindenkinek a magáét! – idézte első államfői felszólalásában latinul Ulpianust, az öt római remekjogász egyikét Sulyok Tamás, és hozzátette, jelenleg államfő és egyben Ab-elnök, így nem volna sem elegáns, sem helyénvaló politikai beszéddel megnyilvánulnia, ám ez a tilalom tökéletesen egyezik a személyiségével. Kijelentette, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető, ígérete szerint köztársasági elnökként az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog dolgozni. Az új államfő úgy vélte, a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, a Szent Korona is csak európai kontextusban nyeri el értelmét, aki magyar, az európai is, ám Magyarország hatáskört, s nem szuverenitást ruházott át az Európai Unióra, vagyis nincs egységes európai nemzet, csak tagállami nemzetek. Arról is beszélt, hogy a kitüntetéseknél és a kegyelmezéseknél a lehető legszélesebb transzparencia híve.

Miután Novák Katalin mandátumának lejárta előtt mondott le posztjáról a bicskei gyermekotthon hajdani igazgató-helyettesének kegyelmi ügyébe – Varga Judit egykori igazságügyi miniszterrel együtt – belebukva, új államfőt kellett választani. Novák a lemondó nyilatkozatában nem jelölt meg időpontot, így megbízatása az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napjáig volt érvényes. Miután a T. Ház kormánypárti többsége hétfőn megszavazta a lemondását, így megkezdődhetett az államfőjelölési procedúra. 

A megválasztásnál egyébként éppen megvolt a szükséges többség az első körben. Az első szavazásnál ugyanis a képviselők kétharmadának voksa, míg a másodiknál a jelenlévők egyszerű többsége kell a sikeres voksoláshoz. Varga Judit lemondása után 198 képviselő maradt, ami azt jelentette, hogy a megműtött Gulyás Gergely, valamint a házelnökként ideiglenesen az államfői jogokat gyakorló Kövér László hiányában a maradék 131 Fidesz-KDNP-s képviselő nem adta ki a kétharmadot, ám a kormánypártok, mint mindig, számíthattak az elvileg független, ám a nagy többséget igénylő ügyekben rendre velük szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselőre, ráadásul az ellenzékből – az LMP-ből vagy a Mi hazánkból – is átszavazhattak, így nem volt szükség a második körre. Az eredmény kihirdetése után Sulyok Tamás azonnal le is tette köztársasági elnöki esküjét.

– Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát, ezért arra kérem a képviselőket, hogy szavazzák meg a svéd NATO-csatlakozást! – jelentette ki napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök, s az ügyet eddig másfél évig blokkoló, a kérdést hétfőig még napirendre venni sem hajlandó Fidesz-KDNP-s képviselők rá is bólintottak a skandináv ország felvételére a NATO-ba, ezzel Magyarország, utolsóként a tagországok közül végül ratifikálta a svéd csatlakozást. A képviselők – a skandináv ország médiájának komoly érdeklődése és Diana Madunic svéd nagykövet személyes jelenléte mellett – 188 igen mellett, a Mi Hazánk hat nem voksával fogadták el a törvényjavaslatot.

A svéd csatlakozás bojkottjának egyik szószólója amúgy Kövér László házelnök volt, aki a Novák Katalin lemondása és Sulyok Tamás hivatalba lépése közötti nyolc napban házelnökként az államfői jogokat gyakorolja, így elvileg előfordulhat, hogy e minőségében neki kell aláírnia a jogszabályt. Kövér azonban meg is úszhatja, hogy a svéd csatlakozás elleni többszöri kirohanását követően mégis neki kelljen szignóznia a parlamenti ratifikációt, ugyanis a törvény szerint a képviselők által elfogadott jogszabály aláírására öt napja van a házelnöknek – Kövért ebbéli pozíciójában Lezsák Sándor helyettesíti az új államfő hivatalba lépéséig –, s ugyanennyi idő áll rendelkezésére a köztársasági elnöknek, vagyis az aláírás akár Sulyok Tamás egyik első hivatalos aktusa is lehet. Ebben az esetben Kövér megúszhatja az ügyet arcvesztés nélkül.