Múlt héten jelentette be Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jelentette be, hogy Magyaraországon ezentúl pszichológia alkalmassági vizsgálatnak vetik alá a gyermekotthonok vezetőit. Azóta kiderült, hogy ez csak az állami fenntartású intézményekre vonatkozik, az egyházi fenntartásúakra nem, a Népszava által megkérdezett szakemberek pedig szkeptikusak, és azt állítják, hogy látványszigor helyett inkább pénzre lenne szüksége a gyermekvédelemnek.
Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke ezzel összefüggésben azt mondta, kaotikus és áttekinthetetlen a költségvetési törvényben a szociális ágazat finanszírozása. Parlamenti felszólalásból ismert – mondta, hogy 2010-ben 325-, 2023-ban 1300-, 2024-ben 1480 milliárd forintot fordított az állam szociális kiadásokra. Ezt a forrásnövekedést azonban sok minden árnyalja. Nem tudni például, hogy pontosan mire költötték el ezt a pénzt, melyik intézménynek, szolgáltatásnak mennyi jut.
Az Orbán-kormány megoldás helyett látványszigort kínál, a gyermekotthoni dolgozók már félelemben élnekItt a bejelentés, pszichológiai alkalmassági vizsgát kell tenniük a gyermekotthonok vezetőinekFontos tudni azt is, hogy 2010 és 2024 között a bérköltség jelentősen nőtt, hiszen a bérminimum csaknem négyszeresére emelkedett. Körülbelül 100 ezer ember dolgozik az ágazatban, így Meleg Sándor számításai szerint, ha a bérminimum növekedésével járó emelést vesszük alapul, akkor nagyjából 420 milliárd forint körül jön ki az alapfizetésük növekedése. Ha a pótlékokat is hozzászámoljuk, az már egy 650 milliárdos tétel. Ehhez jön még az intézmények működtetése, az étkeztetés, fűtés. És már el is jutottunk az 1480 milliárdhoz úgy, hogy fejlesztés, bővítés, emelés szóba sem jött. Közben több szolgáltatás működik már, 2010-ben még alig voltak tanodák, gyerekházak, és a nevelőszülői hálózat is más szerkezetet mutatott.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke kijelentette: a szociális szektor jellemzője, hogy a fő munkaeszköz a szakember. A munkavállalók a nemzetgazdasági átlagbér 70 százalékát keresik, a nagyon alacsony bérek miatt megfelelő képesítésű, és elhivatott szakember ha teheti, otthagyja a területet.
A Hintalovon Alapítvány legutolsó, 2022-es Gyermekjogi jelentése is arra hívja fel a figyelmet: az alapvető gyermeki jogokkal összefüggő források elosztása kapcsán elsődlegesen a költségvetési törvény irányadó, ám Magyarországon soha nem készült még úgynevezett “gyerekköltségvetés”, azaz gyermekjogi és gyermekjólléti szempontú büdzsétervezés. Még olyan szempontú bontás sincs, amely összegzi a 0-18 éves gyerekek jogaival, szükségleteivel, érdekeivel összefüggő sarokszámokat. A jelentést készítő szakemberek ezért minden évben saját számításokat végeznek a költségvetési törvény alapján – tették hozzá.
Újra kivételezik az Orbán-kormány, egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények vezetőinek nem kötelező a pszichológiai alkalmassági vizsgálatA sarokszámok rögzítése mára csak azért is fontos lenne, mert a gyermekvédelemnek rengeteg területe van, a forrásokra sok helyen, sokféle módon van szükség. A nevelőszülők például a gyerekek élelmezését és öltöztetését az úgynevezett ellátmányból oldják meg. Az állam ennek összegét 2013-tól az öregségi nyugdíjminimum 120 százalékában állapította meg. A nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlanul 28.500 forint. Évekig ennyi pénz járt egy-egy gyerek után, aztán 2022-ben volt egy emelés, akkor az ellátmány összege havi 34.200 forint-, különleges szükségletű gyerek esetén 39.900-, kettős vagy speciális szükségletű gyerek esetén pedig 42.800 forint lett. Most pedig 58 ezer forintot, tartósan beteg gyerek után 65 ezer forintot kapnak a nevelőszülők. Ennyi pénzből kell megoldaniuk az étkeztetését, ruhavásárlást, a fejlesztő órákat, az utaztatást, a nagyobbaknak ebből adnak zsebpénzt is.
Egy gyermekvédelmi gyám, aki pár éve dolgozik a rendszerben, lapunknak elmesélte, hogy az elmúlt hónapban egy fizetési kategóriával feljebb került. Ez azonban egyetlen forint többletet sem jelent számára, mert a két tételből álló bérének egyik része éppen annyival lett több, amennyivel a másik kevesebb lett. Így a végösszeg forintra ugyanannyi az emelés után, mint amennyi előtte volt. Az utolsó fizetése nettó 376 ezer forint volt. Ahhoz, hogy a gyerekekhez eljusson, saját autót kell fenntartania – mondta –, üzemanyagra havonta körülbelül 100 ezer forintot költ el, erre 1510 forint költségtérítést kapott. Elmondta azt is, ha leosztja a fizetését a 30 feletti gyerekszámmal – ennyi gyerek gyámja – akkor körülbelül havi nettó 10 ezer forintra jön ki egy nevelésbe vett gyermek törvényes képviselete.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a napokban válaszolt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő „Hogyan kívánják rendezni a gyermekvédelmi gyámok helyzetét” című kérdésére. Ebből az derül ki, hogy változás nem várható, az államtitkár a törvények és paragrafusok beidézése mellett közölte: a gyámok átlagos illetménye bruttó 510 238 forint.
