Sok ápoló csalódott a reméltnél kisebb béremelés miatt, közben az Orbán-kormány már várja a vendégmunkásokat a kórházi ágyak mellé

Az átlagbér bruttó 460 ezer forint, ennek a húsz százaléka 92 ezer forint. Ehelyett azonban sokaknál 50-60-70 ezerrel nő a bére.

Nem javított az ápolók általános hangulatán a márciustól életbe lépő béremelés. Nagyon sokan csalódottak, miután megkapták az új besorolásukat: a kormányzati kommunikációban elhangzott 20 százalékos többletet ugyanis nem mindenki kapta meg.

A Facebook szakmai csoportjaiban elkeseredett bejegyzésekben próbálják értelmezni, hogy jött ki az elmúlt napokban a híradásokban közölt szám, miszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete a márciusi béremelést követően meghaladhatja a bruttó 800 ezer forintot. Ennyi pénzt csak az idősebb szakdolgozók és ők is csak túlmunkával tudnak megkeresni. Volt aki közzétette a munkáltatójától kapott levelet, amelyben arról értesíti: „A kommunikációban közölt átlagos 20 % mértékű emeléshez szükséges fedezetet nem kaptuk meg. A rendelkezésre álló maximális keretösszeg differenciált módon felosztásra került.”

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár alig két hete a Magyar Kórházszövetség konferenciáján határozottan arról beszélt, olyan nincs, hogy béremelés nélkül maradjon szakdolgozó. Az emelés technikai részleteivel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy az alapbért kell átlagosan húsz százalékkal emelni és az alapján még a pótlékokkal kiegészíteni a havi jövedelmet. Szerinte nincs ok attól félni, hogy valakinek csak attól fog emelkedni az alapbére, hogy beépítik a pótlékokat.

– Pedig sok helyen az utóbbi megoldás született – mondta lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki azt is hozzátette, pontos összesítésük még nincs, de tagjaik között nagyon gyakori, hogy a beígért 20 százalék helyett, mindössze 13-14 százalékos többletet kapnak. Ami nagyon elmarad a kormányzat által hirdetett 20 százaléktól. Az is borzolja a kedélyeket a szakszervezeti vezető szerint, hogy az egyes intézményekben teljesen eltérő a munkáltatók gyakorlata. Hivatalosan néhány napja kapták csak meg a munkáltatók a kormányzat béremelésre vonatkozó útmutatóját, miközben már ezerszámra kellett aláírni a béremelési papírokat. Volt ahol az abban leírtakat nem tudták figyelembe venni, mert már régen túl voltak a szerződések módosításán. Volt ahol egységesen adtak 20 százalékot, és volt olyan, hogy csak a pótlékokat adták oda keresetnövelő elemként.

Arra a kérdésünkre, hogy mekkora összeget jelent az átlagos 20 százalékos alapbértöbblet, Soós Adrianna azt mondta: az ágazatban – minden ellenkező kormányzati állítás ellenére – most az átlagbér bruttó 460 ezer forint, ennek a húsz százaléka 92 ezer forint. Ehelyett azonban sokaknál 50-60-70 ezerrel nő a bére,

Egy másik nagy feszültségpontja a béremelésnek, hogy sok szakmát – mint nehéz munkaterületet –, kiemeltek és ezekben nagyobb összegű emelés adható. Ám sok, hasonló munkafeltételekkel járó területet választottak szét: a krónikus belgyógyászat például a kiemeltek közé került, az aktív belgyógyászat viszont nem. Ez olyan belső feszültségeket okozott a dolgozók között, hogy volt olyan intézmény, amelynek vezetői azt mondták: őket nem érdekli, minden osztályon ugyanannyit adnak, ha kiemelt, ha nem.

Időközben a megjelent a Magyar Közlöny a vendégmunkások fogadásáról szóló kormányrendelet. Ebben felsorolják, hogy milyen foglalkozásokban nem adható ki vendégmunkás-tartózkodási engedély. Az egészségügyben vendégmunkás nem láthatja el például a gyógyszerész, a védőnő, a gyógytornász munkáját, viszont a listából hiányoznak az ápolók. Rákérdeztünk a Belügyminisztériumnál, mi az oka annak, hogy nem szerepelnek a listán. Jelenti-e mindez azt, hogy vendégmunkásokkal kívánják pótolni a betegágyak mellől most hiányzókat. Ha igen, mely országokból érkezhetnek ide? Dolgoznak-e esetleg máris vendégmunkás szakápolók? Ha igen, milyen területeken? Válaszukban annyit írtak, hogy az ott nem nevesített munkakörök vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár részére kiállítható vendégmunkás-tartózkodási engedély.

A többi kérdésünkre nem kaptunk érdemi választ.

Soós Adrianna nem tud arról, hogy lenne harmadik országból érkezett ápolója a hazai egészségügyi rendszernek. Hozzátette: a gondolat rendre felmerül egy-egy szakmai konferencián, sőt, elhangzott már az is, hogy mivel az ápoláshoz nyelvtudás is kell, vendégmunkás legfeljebb segédápolói munkakörben láthatna el . De hogy lenne-e szó arról, hogy az ápolásban vendégmunkásokkal pótolnák a hiányzó szakembereket, arról mélyen hallgatnak – mondta.